Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Dickens és a nők - a királynőtől a szüzességi vizsgálatig

2021. február 06. - DJP

charlesdickens.jpg

A viktoriánus korszak legismertebb írója, polgári családban látta meg a napvilágot 1812. február 7-én, de fiatalkorában megtapasztalhatta a nélkülözést is, amikor apját, az adósok börtönébe zárták, s neki 12 évesen, el kellett mennie, napi tizenkét órában dolgozni. Szerencséjére, ez nem tartott sokáig, de ezek az élmények örökre beleívódtak a gondolataiba.

Egész életében híres akart lenni, s mindent megpróbált, hogy ez sikerüljön. Viselkedése sokszor meglepett vagy megbotránkoztatott másokat, de különcsége csak érdekesebbé tette az olvasói számára.

Ez a fajta különlegesség a nőkkel való kapcsolatát is jellemezte ...

Maria Beadnell - az első szerelem

mariabeadnell.jpg

Maria Beadnell volt az író első szerelme. 1830-ban találkoztak először, s az író első látásra őrülten beleszeretett a két évvel idősebb lányba. Maria szülei azonban nem helyeselték a kapcsolatot, hiszen az apa gazdag bankár volt, s nem látta biztosítottnak lánya jövőjét Dickens mellett. Mivel ekkortájt gyorsíróként dolgozott, nem keresett túl sokat, így, valamilyen szinten igazat is adott nekik. Az érzéseit jellemzi, hogy 1832-ben az író levelében ezt írta a lánynak: "Soha nem szerettem, és soha nem tudok majd szeretni egyetlen más embert sem, csak téged."

1833 elején Dickens egy bált rendezett, ahová a Beadnell családot is meghívták, s az este folyamán a fiú beszélt a lánnyal, aki nem igazán vette komolyan, csak kacérkodott vele. Erre most rájött, így a kapcsolat hamarosan megszakadt.

Azt mondta barátjának, John Forsternek, hogy Maria iránti szeretete "négy évig kizárt minden más ötletet a fejemből ... Azóta pozitívan csodálkozom magamon! Ez volt a legőrültebb románc, amely valaha bármely fiú eszébe jutott és ott is maradt.". Ugyanakkor hozzátette, hogy Maria "azzal az elhatározással inspirálta őt, hogy legyőzze az összes nehézséget, ami meglehetősen segítette az íróvá válást".

Maria ihlette Dora karakterét a David Copperfieldben és Flora Finching-et A kis Dorrit-ban.

Húsz év múlva, 1855-ben Maria írt az éppen családi válságban lévő Charles Dickensnek. Ezt a levelet később megsemmisítették, de Dickens válaszlevelei fennmaradtak. Dickens azt javasolta, hogy titokban találkozzanak, amibe a nő beleegyezett, de figyelmeztette, hogy "fogatlan, kövér, öreg és csúnya". Dickens azt válaszolta: "Emlékezetemben mindig ugyanaz vagy".

Amikor a találkozóra sor került, egy túlsúlyos nőt látott, aki már nem volt csinos, s aki ostobán és túl sokat beszélt. Az a kép, amelyet korábban maga előtt látott, megsemmisült, így már nem akart többet találkozni a nővel. Dickens csalódott volt, véleménye szerint Maria "rendkívül meghízott". A vacsora után Maria többször is kereste, de ő már nem reagált.

Catherine Hogarth - a felesége

catherine_hogarth.png

Catherine apja tehetséges író volt, aki 1830-ban költözött Londonba, hogy jobban tudjon érvényesülni. Itt összebarátkozott Dickenssel, s ő bíztatta, hogy Boz néven történeteket írjon.

Meghívta az otthonába, ahol Dickens találkozott az akkor 19 éves Catherine-nel, aki nagyon különbözött az általa addig megismert nőktől, s alapos műveltséggel rendelkezett. A Hogarth-család felette állt társadalmi rangban, de mégis nagy szeretettel fogadták.

Gyakori vendég lett a háznál, ahol olykor zenei estéket tartottak, mert George Hogarth szeretett és tudott csellózni.

A gyakori látogatások után 1836. április 2-án feleségül vette Catherine Hogarthot.

A nászút után Dickens egy háromszobás lakást bérelt, ahová hamarosan odaköltözött felesége húga is, aki terhesség és a jövendőbeli gyerekek miatt utazott oda segíteni. Először egy hónapra, aztán ott ragadt.

Az ismerettségük első éveiben szerette a lányt, de aztán szép lassan eltávolodott tőle.

Catherine a halálos ágyán átadta lányának volt férje régi leveleit: "Add át ezeket a British Museum-nak, hogy a világ megtudja, hogy egyszer szeretett engem"

Mary Hogarth - a tizenhét éves angyal

mary_hogarth_1.jpg

Mary, aki hozzájuk költözött a kisgyermeikre felügyelni alig 17 évesen elhunyt, s ő szeretett volna vele együtt meghalni.

A fiatal lány már 14 éves korától ismerte az írót, hiszen ő volt nővére állandó kísérője, amikor Dickens és Catherine találkoztak. A házasságkötés után a feleség hamar teherbe esett, s Mary hozzájuk költözött segíteni.
A férfi és az egyébként nagyon szép Mary között valamilyen nagyon különleges kapcsolat volt. Egyik barátjuk a "tavasz legszebb virágá"-nak nevezte a lányt. Az író is közeli barátként tekintett rá és több művét (pl. a Twist Olivért) ő olvasta először.

1837. május 7-én hajnali egy óra körül, amikor hazaértek egy színházi előadásról, a lány váratlanul rosszul lett, segítségért kiáltott, majd összeesett. Azonnal orvost hívtak, de már nem tudott segíteni, s Mary, Dickens karjaiban, kora délután el is hunyt. A halál oka szívelégtelenség vagy stroke lehetett. Az író levette a lány egyik gyűrűjét és levágta egy hajfürtjét.
Jól mutatja az író véleményét róla, hogy az általa írt sírfelirat így szólt "Fiatal, szép és jó, Isten tizenhét éves korában az angyalai közé sorolta". Halála napjáig hordta a lány gyűrűjét, s egy apró medáliában egy hajtincset emlékül.

A haláleset annyira megviselte, hogy elkésett regényei (Pickwick Klub és Twist Olivér) szerződés szerinti publikációval is, amely egyébként soha nem történt meg sem előtte, sem utána. Az első lánya az ő tiszteletére lett Mary.

Viktória - a királynő

viktoria.jpg

Nem tudom igaz-e Viktória iránti szerelme, de bizonyosan komoly oka lehetett annak, hogy az akkori Anglia két leghíresebb embere csak 22 évvel az első udvari meghívó után találkozott, több mint harminc évvel Viktória és Albert házasságkötése után, s majdnem tíz évvel Albert halála után, amikor Dickens a halál szelét érezte - s egy ilyen érzés talán elegendő ok lehetett.

Viktória királynővé válása és gyermekei: fiai és lányai élete dióhéjban

Dickens (egyes kutatók szerint) beleszeretett a fiatal királynőbe, s nagyon csalódott volt, amikor Viktória királynő férjhez ment Albert herceghez. Az esküvő napján a palota elé oldalgott egy barátjával, majd ott, ahol úgy gondolták, hogy a hálószoba van, Dickens lefeküdt a sárba a járókelők nagy megrökönyödésére. Amikor hazamentek, számtalan barátjának írt leveleket, s az öngyilkosság is megfordult a fejében. Mélységesen csalódott, s a következő harminc évben minden olyan alkalmat elutasított amikor találkozhatott volna a királynővel, pedig számtalanszor kapott meghívásokat az udvarba. Ez nem mindig sikerült, hiszen Viktória királynő rendszeres nézője volt azoknak a színházi előadásoknak, amelyekben Dickens amatőr színészként szerepelt, de ott négyszemközt nem találkoztak - a királynő viszont 1857-ben azt írta a naplójába egy előadás után „a legmeghatóbb, ahogy Charles Dickens csodálatosan eljátszotta” a szerepét.

1870. január 11. és március 15. között 12 felolvasóest alkalmával elbúcsúzott a londoni közönségétől, közben 1870. március 9-én találkozott először kihallgatáson Viktória királynővel a Buckingham-palotában. Amikor pedig ott volt, fittyet hányva minden protokollnak másfél órán keresztül beszélgettek a kanapén ülve - a királynő nagyon kellemes modorúnak tartotta a már gyengélkedő írót, s nem is sejtette, hogy miért kerülte harminc éven keresztül. Az uralkodóra nagy hatással volt az író, s naplójában aznap azt írta, hogy "Nagyon szeretetteljes gondolkodása volt és a legszegényebb osztályok iránt érzett együttérzése a legerősebb."

Talán nem tévedek sokat, ha azt mondom, hogy az a tisztánlátás, amely a királynőt időskorában jellemezte az angol polgárokkal szemben, s amelyet oly sok miniszterelnöke csodált, nem kis részben azoknak az élményeknek köszönhető, amelyet Dickens regényeiben olvasott.

Georgina Hogarth - az igaz barát

georgina_hogarth.jpg

Mary halála után pár évvel, 1842-ben, másik sógornője, Georgina költözött hozzájuk hasonló célból. Eredetileg azért utazott oda, hogy amíg Amerikában vannak, vigyázzon a gyerekekre, aztán ez kissé tovább tartott. Georgina életét ettől kezdve (sőt talán már korábban is) Dickens határozta meg, ő állt a középpontban. Elsősorban az egyre nagyobb számban érkező gyerekekkel foglalkozott (Dickensnek összesen kilenc gyermeke született), s még az iskolába lépés előtt megtanította őket olvasni, de gyakorta gondozta a családot, amikor nővére éppen rosszul volt, vagy állapotos volt, amely gyakran fordult elő. Lépést tudott tartani a családfővel, annak hosszú sétái alatt. Az író szerint Georgina "az egyik legbarátságosabb és legkedveltebb lány" volt.

Több ízben visszautasított házassági ajánlatokat is, s nagyon sok időt töltött sógorával. Egyik alkalommal Augustus Leopold Egg a sikeres festő, Dickens jó barátja kérte feleségül, s bár a lánynak tetszett, mégis nemet mondott. Ekkorra már ő volt az igazi családi vezetője, nővére helyett, s ez a szerep nagyon tetszett neki.

Emiatt egyre-másra jelentek olyan pletykák, amely szerint rossz a kapcsolat Dickens és felesége között, s mindenki Georginát látta okként. Olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint a férfi és sógornője együtt alszanak, amely abban a korban már vérfertőzésnek számított (így hívták akkoriban a szexuális kapcsolatot a rokonok között). A vehemensebbek még azt is kitalálták, hogy a nő titokban három gyermeket szült az írónak. Az író a közvélemény szemében a családi szeretet megtestesítője volt, s nem szerette volna ezt a képet elveszíteni.

Dickenst így zavarták a vádaskodások, s bizonyítani akarta az ártatlanságát, így rávette a nőt, hogy végeztessen szüzességi vizsgálatot. Abban az időben ez eléggé kellemetlen lehetett egy fiatal, férjezetlen nőnek, de Georgina válallta. Amikor a vizsgálat megtörtént, Dickens ráadásul az eredményt nyilvánosságra is hozta.

A karkötő-botrány miatt (lásd később) Dickens 1858. május 25-én egy nyilatkozatot adott ki, amelyben megvédte a támadásoktól a lányt, majd hat nappal később a lány írt arról egy barátjának, hogy a házaspár már évek óta boldogtalan, s ennek jórészt Catherine az oka.

Georgina így, még a botrányokban is a férfi mellé állt nővére ellenében, azt állítva, hogy a nővére elhanyagolta a gyermekeit.

Mindezek mellett Dickens házassága valóban szétesett, de nem Georgina miatt.

A Georginaval való szoros kapcsolatát mutatja, hogy halálakor, hatalmas összeget, 8000 fontot hagyott rá és minden személyes tárgyát, ezzel szemben későbbi szeretőjére csak 1000 fontot. Sokak szerint nem csak a barátja, hanem a szeretője is volt, de erre nincs közvetlen bizonyíték.

Ellen Ternan - a fiatal színésznő

ellen_ternan.jpeg

1857 augusztusában egy színdarabot próbáltak, amikor megismerkedett egy fiatal színésznővel, Ellen (Nellie) Ternannal, aki alig 27 évvel volt fiatalabb nála. Apró történeteket írt, amelyekben lovagként mentette meg a nőt az ogréktól, s hajlandó lett volna elválni is. Abban az időben azonban ez hatalmas botrány lett volna (főleg a Georgina történet közben és után), így hosszú évekig titokban találkozgattak. Ennek csak halálakor lett vége, így 13 évig volt viszonyuk.

A családi életük egyébként sem volt túl jó. Már a második gyermek születése után megkezdődtek a problémák, amikor felesége szülés után depresszióba esett. Dickens mindennek elhordta a barátai előtt.

A helyzet csak romlott, amikor kiszivárogtak a színésznővel való viszonya részletei.

A legfontosabb bizonyíték egy arany karkötő volt, amelyet 1858 tavaszán az író rendelt, s az ékszerész májusban le is szállított az író házához, gondolván, hogy a feleségének szól. A hozzá csatolt kártya azonban megmutatta, hogy az igazi tulajdonos Nellie lett volna. A házaspár között hatalmas botrány tört ki, s az író igyekezett meggyőzni feleségét, hogy csak megbecsülése jeleként küldte az ajándékot. A házasság véglegesen megingott, s már nem állt helyre. Catherine hízni kezdett, s nem vetette meg az üveget sem.

Az író már korábban kettéválasztotta a hálószobájukat, hogy ne is kelljen feleségét látnia, De ez sem volt elég, így hamarosan kidobta a házból, de a gyerekeit magánál tartotta - amely ebben az időben szokványos eljárás volt (már a gyerekek magánál tartása, hiszen neki volt jövedelme, a feleségének nem). A legidősebb fiú azonban már elég idős volt ahhoz (elmúlt 21 éves is), hogy dönthessen, így ő az anyjával ment, a másik nyolc maradt. A volt feleségnek évi előbb 400 majd 600 fontot fizetett.

Ez a külön költözés majdnem egy barátság végét jelentette, mert a kor híres írója, Thackeray is arról beszélt nyilvánosan, hogy Dickensnek viszonya van egy színésznővel. Valójában csak azt akarta megmagyarázni, hogy nem Georgina miatt költöztek külön, de nem jól sült el. Olyannyira, hogy Dickens kitiltotta a házukból. Később valamelyest kibékültek, de már nem volt igazi a barátság.

charlesdickens2.jpg

1858 júniusában az író újabb nyilatkozatot adott ki a The Times-ban és más lapokban, de az sem nyugtatta meg a kedélyeket.

1865. június 9-én reggel Dickens egy vonatbaleset részese volt, s azonnal a többiek segítségére sietett. Mentette az embereket az összetört kocsikból és segített amiben tudott. Tíz utas azonnal életét vesztette, 40 pedig súlyosan megsebesült. Dickens a sérült utasok megsegítésére sietett, és közülük néhányan a karjában haltak meg. Az egyetlen problémát az jelentette neki, hogy együtt utazott Ternannal, így nem állt a nyilvánosság elé az üggyel, hiszen lebukott volna.

Élete utolsó éveiben idejét a színésznő és Georgina között osztotta meg, s végül Georgina mellett halt meg 1870. június 9-én, 58 éves korában.

 DJP

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr9716418100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása