Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

I. Lipót - aki beárnyékolta a Napkirályt

2021. június 09. - DJP

Az egyik leghosszabb ideig uralkodó Habsburg, tulajdonképpen véletlenül került a trónra (nem is egyre, hiszen német-római császár valamint német, magyar, cseh, horvát és szlavóniai király is lett apránként). Bátyja, IV. Ferdinánd korai halála miatt, az eredetileg választott egyházi karriert, felváltotta a politikai karrier.

lipot1.jpgNeveltetése alapján jezsuita szemléletű volt, félénk és határozatlan természetű, aki a harmincéves háború után nem sokkal, tizennégy évesen lett trónörökös, majd három évvel később már uralkodó. Mivel nagyon fiatal volt, sok választófejedelem ellenezte a megválasztását német-római császárrá, s a háttérben a Napkirály is szervezkedett ellene, aki egyre jobban próbált beleavatkozni a német birodalmi életbe, sőt talán ő maga is császár akart lenni. Végül közel egy év alkudozás után lett Lipót a császár, de mivel nagyon fiatal volt, a döntéseiben hosszú évekig jelentős szerepet játszottak a befolyásos arisztokraták.

Uralkodását átitatta a császári hatalom fensége, mindenekelőtt annak vallási aspektusát hangsúlyozva. Nem igazán volt megnyerő szépségű uralkodó, hanem kifejezetten csúnyának tartották, s tartotta ő maga is saját magát. Mindenek mellett azonban szenvedélyes és tehetséges zenész volt, több műve is fennmaradt. Folyékonyan beszélt latinul, olaszul, franciául, spanyolul és persze németül is :).

Uralkodása alatt számtalan külső és belső politikai vihar kavarta föl országai életét. A francia király mellett keleten a török csapatok okoztak komoly problémákat, amelyeket azonban Lipót csapatai sikeresen állítottak meg a mogersdorfi csatában, így a török szultán a vasvári béke megkötésére kényszerült.

Nagyon jó érzékkel megreformálta a hadsereget, amelynek levezénylését Montecuccoli grófra bízta, aki a morált és ellátást is az jelentősen javította.

Lipót azért örült a helyzetnek, mert közben a francia határ körül is feszültségek voltak, s nem szeretett volna kétfrontos háborút indítani.

lipot0.jpgA magyarok azonban a törökök teljes kiűzését szerették volna, amelyet a császár nem tartott elég fontosnak, így összeesküvések indultak. Az egyik ilyen összeesküvés vezetőit (Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró és Frangepán Ferenc Kristóf) 1671-ben kivégezték, amely azonban csak erősítette a Habsburg-ellenes hangulatot. Thököly Imre komoly lépéseket tett az oszmánok felé, akik a magyar helyzet miatt újabb offenzívát akartak. 1683 nyarán hatalmas török sereg indult Bécs ellen, ahonnan a császár és udvara elmenekült, előbb Linzbe majd Passauba. A törökök három hónapig ostromolták a várost, de gróf Ernst Rüdiger von Starhemberg kitartott, s közben Sobieski János lengyel király és Károly lotharingiai herceg seregei is megérkeztek. Így végül a török sereg hatalmas vereséget szenvedett, amely jelentősen emelte Lipót császár jelentőségét.

Ezt kihasználva a császár seregei a következő években előbb Budát foglalták vissza, majd Belgrád kapuit ostromolták a francia származású Savoyai Jenő zseniális stratégiája eredményeképpen.

Lipót hírneve így jelentősen megnőtt, de a Habsburg-birodalom sem panaszkodhatott, a területe jelentősen megnövekedett. A török által elnéptelenített területekre németeket, délszlávokat, románokat és szlovákokat telepítettek be.

napkiraly.jpgA török elleni háború azonban csak eszköz volt Lipót kezében, hiszen fél szemmel mindig az örök rivális XIV. Lajost figyelte, akivel komoly harcot folytatott a legjelentősebb európai uralkodó címért. Emiatt felvette a Nagy Lipót nevet, s magát Napcsászárnak neveztette.

Ehhez azonban az éppen fénykorát élő Franciaországot kellett volna maga mögé utasítania, amit a Napkirály teljesen érthető okokból nem szeretett volna. Ha ehhez azonban hozzávesszük, hogy az akkor még jelentős spanyol birodalomban is Habsburg ült a trónon, akkor már érthető a vetélkedés.

Ebben a helyzetben derült ki, hogy az utolsó spanyol Habsburg, a genetikai katasztrófának is beillő II. Károly végrendeletében egy franciára hagyta a trónt egy Habsburg helyett. Az örökösök nélkül elhunyt király IV. Fülöp spanyol király dédunokáját jelölte meg utódjaként, III. Fülöp spanyol király dédunokája helyett, aki egyébként Lipót fia volt.

A döntés következtében kitört a spanyol örökösödési háború, amelynek keretében 1701 és 1714 között harcolt egymással a két fél. Lipót céljai elérésében megszerezte az angolok támogatását is, akik nem szerették volna, hogy a franciák túl nagy hatalomhoz jussanak. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy 1692-ben Hannover hercegének választófejedelmi címet adományozott, miközben az angolok 1701-ben a hannoveri uralkodó édesanyját jelölték meg törvényes trónörökösnek, ha az akkor uralkodó III. Vilmos és az őt követő Anna királynő törvényes örökös nélkül halna meg, kizárva így közel félszáz katolikus örököst a trónöröklési sorból. Lipót és/vagy tanácsadói ezt jó érzékkel kihasználták.

Ennek a háborúnak azonban csak az első éveit láthatta, mert 1705 május 5-én elhunyt.

lipotcsalad.jpg

nej3.jpgÖsszesen három alkalommal volt házas, s összesen tizenhat gyermeke született, akik közül azonban csak hat élte meg a felnőttkort. Első házasságát Margarita Teresa spanyol infánsnővel kötötte, akivel hat évig voltak házasok, pedig Teresa már 22 éves korában, golyva következtében elhunyt. A hat év alatt összesen négy gyermekük született a két vetélés mellett, de csak egyetlen gyermeke (egy leány) élte meg a felnőttkort. A problémát valószínűleg az okozta, hogy Lipót és felesége közeli rokonok voltak.

Alig fél évvel a Teresa halála után feleségül vette Claudia Felicitas főhercegnőt, aki azonban három évvel később tuberkulózisban elhunyt, alig huszonhárom évesen. A rövid házasság alatt két gyermekük született, két kislány, akik azonban néhány hónapos korukban elhunytak.

A császárnak égető lett a (fiú) trónörökös léte, így újabb fél évvel később feleségül vette a nagy műveltségű Eleonora Magdolna hercegnőt. A pár harmonikus kapcsolatban élt egymással, s Eleonóra sokat segített férjének a birodalom ügyeiben is. Eközben azonban tíz gyermekük is született, akik közül öt a felnőttkort is megélte, kettő német-római császár is lett. Közöttük volt Mária Terézia apja, Károly főherceg is, az utolsó egyenesági Habsburg férfi leszármazott.

Vallásossága nagyon erős volt, s Szent Kálmán helyett Szent Lipótot tette meg Ausztria fő védőszentjévé, de Magyarországon is erős volt a katolicizmusa.

lipot2.jpg

Személyiségére a családja iránti szeretet volt jellemző, s halálos ágyán fia és örököse, József lelkére kötötte, hogy feltétlenül béküljön meg a magyarokkal, akikkel egyébként éppen hadban állt.

Így aztán Lipót, aki nem is igazán akart uralkodó lenni, a törökök elleni hadi sikerek miatt és mert jó szemmel választotta ki a megfelelő embereket, kissé beárnyékolta a Napkirály fényét, bár természetesen XIV. Lajos jelentősége így is nagyobb volt.

 djp

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr2016585732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása