Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Attila és a vereséggel felérő döntetlen a rómaiakkal

2021. június 18. - DJP

attila.jpgAz 5. század két kiemelkedő hadvezére csapott össze 451. június 20-án Catalaunumnál, akik ráadásul nagyon jól ismerték egymást, sőt korábban barátok is voltak.

Az egyik oldalon Attila, a hun birodalom vezetője, Isten ostora állt, a másik oldalon pedig Flavius Aetius, a kor legjelentősebb római hadvezére, akinek fontosságát mutatja, hogy gyakran III. Valentinianus császár helyett is döntött politikai kérdésekben.

Így a korszak két legjelentősebb hadvezérének egyik kiemelkedő csatája zajlott le, ahol katonák tízezrei vesztették életüket.

A hun és a két római birodalom egy ideig jól megfért egymás mellett, bár a rómaiak adót fizettek a hunoknak, hogy ne támadják meg őket. A helyzet azonban kissé megváltozott, amikor a Bizáncban Marcianus került hatalomra, aki felmondta az adófizetést és erre biztatta III. Valentinianust is - ez érthető okból nem tetszett a hunoknak. A keleti római birodalom ekkortájt évente 20 700 font arany adót fizetett,s ennek kiesése jelentős problémákat okozott a hun birodalom költségvetésében.

attila_egy_lakoman.jpg

A másik problémát Honoria társcsászárnő okozta, Valentinianus nővére, aki kényszerből egy idős római szenátorral kötött házasságot, de ő másra vágyott, s gyűrűt küldött Attilának, valamint egy levélben feleségül ajánlkozott, hozományként pedig a Római Birodalom nyugati részének felét ajánlotta. Attila ezt követően követelte Honorius kezét és persze a birodalom felét is, de Valentinianus érthetően elutasította. Ehhez persze tudni kell, hogy öccse szinte fogságban tartotta Honoriust, Attila követelésére pedig véglegesen eltüntette, s beszüntette az adófizetést is. Bár ez utóbbi nem érintette annyira érzékenyen, hiszen a nyugati birodalom kevésbé volt gazdag, azért Attila bosszút esküdött és hadjáratot indított.

felszereles_es_pancel.png

A hunoktól rettegő népek nem akartak vele megütközni, inkább csatlakoztak a seregéhez, így a hun sereg kiegészült gepida, osztrogót, rugi, szkír, szvéb, alemann, herul, türing, frank és burgundi csapatokkal is. Attila számos várost (pl. a mai Strasbourg, Metz, Reims ...) felégetett így készítette fel seregét és az ellenfelet pszichésen a mindent eldöntő ütközetre, amelyre végül Catalaunum mellet kerültt sor. A pontos helyszín ma sem ismert, a mai Troyes város közelében, attól 8-10 kilométerre lehetett. A korabeli krónikák szerint többszázezres sereg, a valóságban talán 30-50 ezres lehetett mindkét oldalon.

Attila az ütközet reggelére szekérvárat állított fel és várta a fejleményeket. Aetius csak késő délelőtt mozgosította seregét és kezdeményezte az ütközetet, így a két sereg összecsapott. Attila frontális támadást indított a rómaiak ellen, amely vérengzésbe torkollott, végül a rómaiaikat támogató alánok elmenekültek, ezzel nehéz helyzetbe hozva a többieket. A hun vezér serege előrenyomult, azonban a római íjászok feltartóztatták és lassan visszaszorították a hunokat. A csata közben azonban egy gerelytől leesett lováról Theuderich vizigót vezér, aki csapatával szintén a rómaiaikat támogatta, de ez egy váratlan helyzetet teremtett. A vizigótok a lovak által megtaposott királyuk halálát követően vérsomjasan rontottak rá az ellenségre és oroszlánként harcolva megfutamították a velük szembe álló keleti gótokat.

Az egyébként kíváló stratégia Attilát is megzavarta a gótok csatájának eredménye, így a visszavonulás mellett döntött, s szekértábor falai mögött keresett menedéket, de a visszavonulás közben súlyos veszteségeket szenvedett. Időközben a sötétség is leszállt, amely következtében hatalmas zűrzavar támadt a csatatéren, olyannyira, hogy az elhunyt Theuderich gót király fia, Thorismund véletlenül a hun táborba lovagolt be, ahol kis híján elfogták.

hunok_a_csataban.jpg

A sötétségben a csatatér elcsendesett, kissé rendezték soraikat és várták a döntő összecsapást. Aetius és Thorismund teljesen körülzárta a szekértábort, Attila pedig már azt hitte a serege elveszett.

Aetius azonban taktikát váltott és nem akart egy mindent eldőntő, de kockázatos összecsapást, ahol esetleg Attila fölébe kerülhetett, mert így egyelőre övé volt a látszólagos győzelem, hiszen a hun vezér bizonyos értelemben megfutamodott. Így meggyőzte Thorismundot, hogy térjen haza a királyi jogait érvényesíteni, mert attól is félt, hogy Attila legyőzése után akár ellene is fordulhat. A fiatal királyfi a seregével a csata utáni második napon távozott.

A hunok eközben a szekértáborban várták a támadást, nem tudva, hogy a rómaiak elküldték szövetségeseiket. Három nap telt el, amikor a hunok meglepetten tapasztalták, hogy az ellenfél eltűnt.

Így tehát a csata tulajdonképpen döntetlen lett, de eltűnt az a mítosz, amely szerint Attila legyőzhetetlen, hiszen a rómaiak beszorították a szekértáborba vagyis kvázi vereséget szenvedett. Ezzel persze nem tűnt el Attila ereje, amelyet a következő évi itáliai hadjárata is mutatott, amely során csak I. Leó pápa közbenjárására sikerült Rómát megmenteni, de persze számtalan egyéb ok is közrejátszott.

hun-4.jpg

Források

 djp

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr116597262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kisf 2021.06.19. 05:52:42

jü cikk, de az utolsó mondattal nem tudok egyet érteni. Az tény, hogy Leo korának kiemelkedő tekintélyű egyházfia, de ez önmagában még kevés. Ha viszont egybevetjük az éhinségek, járványok, történetével, 450-451-ben olasz földön éhinségek voltak (ezek nem egységesek, hanem viszonylagos lokalitásuk van), a meggyengült tartományokra támadt Attila. viszont számos közben helyen felütötte a fejét a pestis (előtte komolyabban 590-ben volt, meg is rengette Rómát),hamarosan felütötte a fejét Attila táborában. Ezt fokozta, hogy az ellátási nehézségek miatt a sereg is egyre inkább éhezett. Ez súlyosan, vagy döntően motiváló ok volt a visszavonulásra. Az egyházi forrásanyagok -érthetően - leora helyezik a hangsúly, a függetlenek (pl. Hydanius-krónika) inkább a belső okokra..

DJP 2021.06.20. 13:51:27

@kisf: Nem mindent Leo oldott meg, de azért fontos szerepe volt - főleg a diplomáciai érzékének :) de az egy másik történet

Hegge Balázs 2021.06.20. 13:51:42

Nekem ezzel a sztorival komoly fenntartásaim vannak. Bár lehet magyarként túlzottan is szimpatizálok a hunokkal. Ez is benne van.
1. A győztes nem hagyja el a csatateret míg a legyőzött ott van, hanem vagy megadásra kényszeríti vagy overkill. A Rómaiak nem voltak túlzottan finomak ha embereket kellett lemészárolni. Igaz a hunok se.

2. Ha olyan döntő lett volna, hogy jutott el Atilla 2 év múlva Róma falai alá? Egy legyőzött, vagy végzetes veszteséget szenvedő hadsereg erre nem nagyon képes.

DJP 2021.06.20. 13:54:18

@Hegge Balázs: A rómaiak nem, de Aetius nem volt átlagos római, s ő jobban szerette volna ha nem kockáztatja agyőzelem tudatát. Nem volt döntő győzelem, inkább döntetlen, de a taktikai győzelem Aetiusé, így bebizonyította, hogy Attila nem verhetetlen. Ez pszichésen volt fontos a katonáinak.

kisf 2021.06.20. 19:51:32

Nem, nem........ a cikk jó, csak a hozzáfűzés nem....Aetius nagy politikai mahinátor volt - nagyon hosszú lenne ezt leírni, egy külön cikk kellene - Aetius politikai egyeduralomra tört, már a közelében is volt. Attilát már ismerte akkorról, amikor Bleda és Attila kettősuralma létezett, hisz egy rövid ideig magasrangú túszként az udvarukban volt.. A csata idején egyébként már az ő fia volt túsznak elküldve. De nem is az utóbbi volt a lényeg, Bleda és Attila kettős uralma alatt még a hun birodalom "érdeklődési körében" nem volt nyugat, még a másik égtáj bőven lekötötte erőiket. Aetius megállás nélkül hadakozott Európa-szerte és afrika északi részén, nagy katonai erőket kötött le a háború, a burgundok lázadása miatt még hun segítséget is kért. Ezt nem kapott, de egyfajta politikai szövetség azért körvonalazódott. Aetiusnak egyébként is voltak hun csapatai (mily furcsa, egymás ellen is harcoltak), és ne felejtsük el, a származása is úgymond "szkíta" , a neve latinosított...Kicsit hosszú, bocs

DJP 2021.06.20. 20:29:36

@kisf: Semmi baj - valamikor nyáron tervezek egy Aetius-posztot is, mert miközben ezt a szorit raktam össze több dolog is megtetszett, aminek utána szeretnék nézni, s ha már utánanézek, akkor legyen eredménye is :)

kisf 2021.06.22. 00:34:53

Hajrá..:) Én (inkább) balkanológiával foglalkozom (de csak Buda felszabadításáig), de minden, mindennel összefügg, a Római Birodalomba is belegabalyodom...:)

DIODORO 2021.10.13. 16:10:57

Hmmm Döntetlen???

Valóság az, hogy a sötétség beállta véget vetett a csatának, és az éj leple alatt a vesztes fél elhagyta a csatateret.

A többi a vesztes fél öntömjénezése
süti beállítások módosítása