Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Imre herceg és 990 évvel ezelőtti rejtélyes halála

2021. augusztus 29. - DJP

szent_imre_szuletese.jpgAlig halt meg Imre herceg, máris elindult a legendaképzés a halála körül, amely a mai napig tart, hiszen még ma sem tudjuk pontosan mi is történt, hogyan is távozott az árnyékvilágból.

A történelmi dokumentumok sem sokat segítenek ebben, hiszen az egész életéről nagyon kevés hiteles adat maradt fenn.

Azt tudjuk, hogy Szent István király és felesége, Gizella bajor hercegnő fiaként született, de azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor és hol, valamint azt sem, hogy volt-e idősebb (fiú)testvére. 

Az előbbi kérdésre a történetírók válasza az, hogy valószínűleg 1007-ben született és valószínűleg Székesfehérvárott.  (a képen Zichy Mihály: Szent Imre születése)

Feltehetően volt egy bátyja, Ottó herceg, aki valószínűleg az akkortájt uralkodó III. Ottó német-római császár után kapta a nevét, mint ahogyan Imre is, Gizella bátyja, II. Henrik német-római császár után, akit egyébként szintén szentté avattak később. Talán még a keresztapja is ő volt.

A Henrik név alakult át lassan a magyarban Imre névvé.

Feltehetően voltak lánytestvérei is, akikről szintén keveset tudunk, a leghíresebb talán az az Ágota, akinek lánya skót királyné lett, s őt is szentté avatták Skóciai Szent Margit néven.

Imrét a magyar királyi udvarba Velencéből érkező Gellért püspök tanítgatta hét-nyolc éves korától hosszú éveken keresztül, majd 1023-tól apja vehette maga mellé az uralkodás fortélyait elsajátítatni. Ennek eredményeképpen született meg az Intelmek is, amelyről egy híres egyházfi csak annyit mondott: "Nem emlékszem, hogy ennél keresztényibb, okosabb, egyszerűbb, emelkedettebb, tökéletesebb dolgot olvastam volna valaha."

Nagybátyját a szent életű Henriket, II. Konrád követte a trónon, aki a kezdetektől fogva figyelte a magyar királyi udvart, mert tartott tőle, hogy Imre herceg német trónkövetelőként lép fel, vérrokona lévén az elhunyt Henrik császárnak.

Persze a magyar király sem mindig jól cselekedett, hiszen amikor Konrád követeket indított VIII. Konstantin bizánci sztimre_0.jpgcsászár udvarába, hogy a császár lányát feleségül kérje fia számára, István nem engedte át a követeket Magyarországon. Félt attól, hogy az ország ütközőpont lesz a két császárság között.

A magyar király érezte a veszélyt, így szövetséget kötött II. Mieszkó lengyel fejedelemmel, azonban (egyes feltevések szerint) a szövetség része volt, hogy Imre feleségül veszi a lengyel uralkodó, akkortájt 13-14 éves lányát. Közben azonban a herceg a veszprémi Szent György-templomban örök szűzességi fogadalmat tett. Végül beleegyezett a házasságba, de azzal a feltétellel, hogy fogadalmát is megtartja. Ellátogatott az apósához, s ott hosszasan elidőzött. Közben betért a szentkereszti kolostorba, ahol a szerzetesek nagy szeretettel fogadták, s ő nekik ajándékozta mellkeresztjét.

Más források szerint, a jegyese egy bizánci hercegnő volt, s Szent István miatta alapította a veszprémvölgyi görög apácakolostort.

Ismét más források szerint felesége II. Kresimir horvát és dalmát fejedelem lánya volt.

A három változat közül az első a legvalószínűbb, s a házasságkötés (ha volt) valószínűleg 1028-ban történhetett.

Árpád-házi Szent Imre ünnepe - Cultura.hu

Konrád császár hadai megtámadták az országot, azonban a felperzselt föld taktikája bevált, s végül a császár vert sereggel tért haza. Ebben a harcban minden bizonnyal Imre herceg is fontos szerepet játszott, talán még a seregek vezetője is volt, mert a háború után ő lett az új területek kormányzója dux Ruizorum címmel. Ruiza a mai Alsó-Ausztria területét jelöli. Ráadásul a háború után a béketárgyalásokban is ő képviselte a királyságot, amelynek révén az országhoz csatolták a Lajta és a Fischa közötti területeket.

II. Konrád német-római császár – WikipédiaAz első magyar király talán hatalma csúcspontján volt, hiszen az országot lassan egyesítette, a vele szembeszálló főurakat legyőzte, az országra támadó Konrád német-római császár (a képen) támadását visszaverte, sőt a magyarok számára kedvező békét kötöttek, s a fia lassan alkalmassá vált az uralkodásra, hiszen mindent megtanult, amit lehetett, a német hadjárat pedig bebizonyította a katonai vezetői képességei is kiválóak.

Apja annyira meg volt elégedve a herceggel, hogy át is akarta adni az uralkodás terhét, s már a koronázás időpontját is kitűzték, amikor Imre herceg 1031. szeptember 2-án elhunyt. Így István kénytelen volt haláláig uralkodni.

A Hildesheimi Annales szerint halálát egy felbőszült vadkan okozta, amely 1031. augusztus 24-én halálra sebezte a herceget, aki nyolc napnyi szenvedés után 1031. szeptember 2-án kilehelte lelkét.

Más források azonban nem igazán említik a vadászbaleset tényét, s az is felmerült, hogy mit is keresett volna egy vadászaton a szent életű Imre herceg?

A Varsói Kódex csak annyit ír, hogy "Imre herceg csak nyolc napig betegeskedett, halálának napja szeptember 2."
Többekben felmerült már, hogy a herceg ellen merényletet hajtottak végre, amelyben megmérgezték, s a merénylő nemzetségneve lehetett Vadkan. Gyanúsított lett volna szép számmal, hiszen Konrád például csak Imre herceg haláláig érdeklődött az ország iránt. (Zichy Mihály: Szent Imre a ravatalon)

zichy-mihaly-szent-imre-a-ravatalon.jpg

Halála után fél évszázaddal apja és nevelője, valamint két szerzetes után ő lett az ötödik szent, akit a később szintén szentté avatott I. László király, 1083. november 4-én emeltetett oltárra.

Az elhunyt herceg emlékét az elmúlt évszázadokban is folyamatosan ápolták. Számos templom védőszentje, III. Béla édesanyja az ő emlékére emeltetett oltárt Székesfehérvárott, de községeket és falvakat is elneveztek róla. 1370-ben a váradi püspök ércszobrot öntetett a tiszteletére, az esztergomi érsek pedig Pozsonyban papnevelő intézetet alapított Emericanium néven 1642-ben, de külföldön is számos helyen megtalálható az ábrázolása.

wp_20170315_09_45_10_pro.jpg

 István halála után elkezdődött a harc az utódlásért

djp

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr1716674074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NemNick 2021.08.30. 16:26:12

Végre egy normális összefoglalás az életéről.
Lábrázást kapok, mikor sokadszor belefutok abba a képzelgésbe, hogy szüzességi fogadalmat tett, ezért aztán biztos valami nyámnyila könyvmoly volt.
Hát, nem éppen.

gigabursch 2021.08.30. 23:38:58

@NemNick:
Tényleg nagyon kevés az írott forrás.
S ráadásul emellé a megtartó népi emlékezet (mesék, mondák, regék, énekek) is nagyon hézagosak.
Az idegen eredetű (akár ellenséges) írások is hiányosak.

A Henrik-Imre vonalat szerintem semmi sem igazolja.
Valahol egyszer egy előadáson hallgattam, hogy harmadik fiú volt, de nyomokban sem emlékszem, hogy ki és mikor beszélt erről.

DJP 2021.08.31. 07:03:19

@gigabursch: szerinted nem igazolja, mások szerint igen.
A kommentekról - a finnugor-elmélet helyessége/tévedése és István király jó/rossz szerepének taglalása szerintem nem tartozik ide ... lehet, hogy tévedek, de ez az én véleményem

Indriq 2021.08.31. 22:02:11

nos igen, gyakorlatilag semmit nem tudunk róla. Én pedig hajlok arra, hogy a szóbeszédek és mondák inkább fantáziák és mesék.
süti beállítások módosítása