Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Mátyás megkoronázása a Szent Koronával

2022. március 26. - DJP

Hunyadi Mátyás - amikor a Duna jegén választottak királyt - Érdekes sztorik  a múltból

Mátyás uralkodásának első évei eléggé eseménydúsan teltek, hiszen alig tizenöt éves volt, amikor királlyá kiáltották ki a Duna jegén, miközben ő éppen Podjebrád György vendégszeretetét élvezte Prágában. Igaz, tulajdonképpen örülhetett, mert bátyját kivégezték, s ő csak azért nem került a sorsára, mert V. László talán megijedt őt is kivégeztetni.

Amikor pedig hazatért, már két menyasszonya is volt, hiszen Prágában megígérte az őt fogságban tartó Podjebdrádnak, hogy feleségül veszi Kunigunda nevű lányát, miközben nagybátyja férjül ígérte Garai Annának is.

Végül Kunigundát vagyis Katalint vette feleségül 1463. május 1-én (is), aki hamarosan teherbe is esett, így az ország várhatta a trónörököst.

Közben Mátyás jól tudta, hogy mivel nem volt megkoronázva a Szent Koronával, az uralkodása vitatható. Főként azért, mert V. László és II. Ulászló rokonai is igényt formáltak a magyar trónra. A korona viszont 1440-ben kikerült az országból, amikor Kottaner Jánosné Wolfram Ilona ellopta Visegrádról, hogy azzal koronázhassák meg a csecsemő V. Lászlót.

A korona és a csecsemő is III. Frigyes német-római császárhoz került, aki próbált minél nagyobb befolyást szerezni a fiatal király nevelésében és ezzel az ország ügyeiben. V. László halála után, bár őt is megvádolták, hogy megmérgezte, ő maga is fellépett trónkövetelőként, mint az elhunyt király rokona. Mátyás hadai azonban legyőzték az őt támogatókat. (a képen III. Frigyes császár)

A Habsburg, aki elvesztette Bécset » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Ekkor, még 1458 augusztusában, Mátyás 100.000 aranyforintot ígért a koronáért, amelyet Frigyes el is fogadott. Itthon azonban nem mindenki örült ennek, s meglebegtették Frigyes előtt a magyar királyi címet, sőt 1459 februárjában magyar királlyá választották Németújváron. A főurak egy része azonban hamar rájött, hogy ezt mégsem kellett volna, így lassan visszaszivárogtak Mátyáshoz. Közben Frigyes újra próbálkozott, de Podjebrád a veje segítségére sietett, így a császár megegyezni kényszerült. Nem is elsősorban a magyar helyzet miatt, hanem mert közben az öccse fenyegette az ausztriai befolyását, s oda akart koncentrálni.

1462-ban Mátyás 80.000 aranyforintot ígért a koronáért, s azt, hogy fiú utód híján a Habsburgok öröklik a trónt. A király alig húszéves volt, így nyugodtan bólinthatott a második feltételre, különösen, hogy a felesége már éppen várandós volt. Ráadásul Frigyes adoptálta Mátyást, aki előtt megcsillant az osztrák főhercegség, sőt a császári cím is.

A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás  király » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

1462. május 9-én országgyűlést tartottak, amelyen téma volt a Szent Korona hazatérése, amelynek feltételeit elfogadták és a váltságdíjhoz szükséges adót is megszavazták. Közben azonban a törökök ellen is fel kellett lépni, amely azonban elvitte a befolyt összeget

Közben elterjedt a hír, hogy Frigyes két másolatot készíttetett a koronáról, így alaposan megtervezték a Szent Korona megvizsgálásának módját és a pénz és korona cseréjét. A Szent Koronát Pálóci László országbíró azonosította „egy bizonyos jelről”, majd megtörtént a csere.

A szerződést 1463. július 19-én kötötték meg, hogy aztán öt nappal később, július 24-én, „a nap hatodik órájában” megtörténjen a csere Bécsújhely kapujában. Két nap múlva királyi pecsét került az oklevélre (névleg ugyan Budán, de egyébként) Sopronban.

Fájl:Hungarian Parliament 002 - Flickr - granada turnier.jpg – Wikipédia

A Szent Korona három napra közszemlére került, majd valóban Budára vitték. Mátyás szeretett volna ott lenni, azonban eközben kényszerűségből a déli országrészen hadakozott. Bonfini szerint: „A követek közhírré teszik s szerte kihirdetik, hogy mindazoknak, akik a most visszaszerzett szent korona iránt áhítattal és tisztelettel viseltetnek, Sopronban három napon át nyílt alkalom adatik arra, hogy lássák és felismerjék. A szomszédos városokból és falvakból megszámlálhatatlan sokaság hömpölygött áhítatos szeretettel; megnézte, felismerte és mélységes tisztelettel hódolt előtte. Azután Budára vitték s a várban helyezték el.”

A koronázással talán meg akarta várni a gyermeke megszületését, amely 1464 februárjában meg is történt, de mind a kisfiú, mind az anya hamarosan elhunyt.

Így 1464. március 29-én, nagycsütörtökön, már egy özvegy király került megkoronázásra a székesfehérvári bazilikában. A koronázást ugyanaz a Szécsi Dénes esztergomi érsek végezte, aki korábban V. Lászlót és Ulászlót is megkoronázta.

Mátyás megnyugodhatott, hiszen szuverén uralkodóvá vált, legitimást nyert az uralkodása.

Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása - Ujkor.hu

djp

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr8717790262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása