Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Amikor a német király katonái kifosztották Rómát

2022. május 04. - DJP

Rómát, a történelem viharai során több alkalommal is feldúlták és kifosztották. Mindezen alkalmak közül, talán az 1527. május 6-án kezdődött fosztogatás a legemlékezetesebb, hiszen akkor a leendő német-római császár katonái voltak a fosztogatók.

vkaroly_1.jpg

A kissé furcsa körülmények között (egy mellékhelyiségben) született Habsburg Károly (spanyol és német király, később német-római császár) és I. Ferenc francia király között hosszú éveken keresztül folytak a harcok az itáliai területekért. (a fenti képen V. Károly)

Károly volt Őrült Johanna királynőnek az a fia, akinek birodalmában sohasem nyugodott le a nap, s aki majdnem feleségül vette Véres Mária angol királynőt, hogy aztán a fia (II. Fülöp) valóban feleségül is vegye.

Az 1520-as években, amikor Magyarország éppen  a mohácsi vész előtt állt, VIII. Henrik pedig elkezdte fontolgatni a válást Károly nagynénjétől, Aragóniai Katalintól, a spanyol és német király Európa, de talán a Föld leghatalmasabb és leggazdagabb uralkodója lehetett. A francia királynak ez nem nagyon tetszett, próbálta saját országának határait kiterjeszteni, így egy hosszú és küzdelmes harc közben voltak éppen.

Ezekben a harcokban aztán az 1520-as évek közepén egy átmeneti időszakra szünet állt be, s ekkor spanyol és német király (jórészt spanyol és német) zsoldosai unalmukban és mert éppen nem kaptak fizetséget, a pápai székhely ellen fordultak. (a képen V. Károly és VII. Kelemen pápa)

karoly-kelemen.jpg

A dolog pikantériája, hogy már a korábbi pápa, VI. Adorján is a Károlyt támogatta, de az ő halála után utódja, éppen Károly segítségével került a helyére, VII. Kelemen néven, született Giulio de’ Medici.

Kelemen azonban egész Itáliát a maga fennhatósága alatt akarta tartani, így felmondta a szerződését a Károllyal és tárgyalásokat kezdett a francia királlyal. Ferenc odaígérte a pápának a még birtokában sem lévő Milánói hercegséget, de közben Károly seregei legyőzték, sőt ő maga is fogságba került. A fogságban aztán lemondott minden észak-itáliai igényéről, s bár őt elengedték, két fia túszként a Károlynál maradt. (a képen I. Ferenc és V. Károly)

karoly-ferenc.jpg

A kiszabadult király visszamondta a szerződést (mondván fenyegetés hatására írta alá) a pápa pedig feloldozta az esküszegés bűne alól.

A pápa, a francia király és még néhány itáliai fejedelem szövetséget kötött, ezért a császár 12 ezer főnyi zsoldos hadsereget vezényelt Itáliába. (a képen V. Károly, VII. Kelemen és I. Ferenc)

trio.jpg

A szerződés felmondása miatt a remélt adók nem érkeztek meg a Károlyhoz, így Károly öccse, Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király nem fizetett zsoldot a katonáknak.

Még tovább rontotta a helyzetet Károly számára, hogy közben VIII. Henrik is átállt a francia király oldalára, s vallási zavargások is voltak. Talán Henrik így akart jó pontot szerezni a pápánál a leendő válásához?

A zsoldosok elégedetlenkedtek, s némi tanácskozás után Firenze vagy Róma megsarcolását határozták el. Előbb Firenze ellen fordultak, de ott komolyabb ellenállásba ütköztek, így Róma ellen indultak, s a pápát kiáltották ki minden bajuk okozójának.

A pápa segélykérő leveleket küldött ki, de nem igazán érkezett válasz, majd vesztegetéssel próbálkozott, de az sem járt sikerrel. (a képen V. Károly katonái Rómában)

sacco_diroma.jpg

1527. május 4-én már 24 ezer főnyi hadsereg állt Róma kapuja előtt, spanyolok, németek és olaszok is. Az olaszok jó helyismerettel rendelkeztek, így nem volt túlságosan nehéz dolguk a legoptimálisabb támadási pontok meghatározásánál.

A támadás végül 1527. május 6-án hajnalban indult el. A várost védő kislétszámú védősereg és a pápai gárda hősiesen küzdött, de szinte esélytelen volt.

Ennek ellenére a támadók komoly veszteségeket szenvedtek, s a vezér, Bourbon Károly is lövést kapott. Őt a krónikák szerint Benvenuto Cellini olasz szobrászművész lőtte le egy szakállas puskával. (a képen a herceg halála)

bourbon_karoly_halala.jpeg

A pápai testőrség a végsőkig kitartott, s a 189 főből összesen 51 fő maradt életben. Az elhunytak emlékére minden évben május 6-án tartják az újoncok felesketését is a megemlékezés keretében.

A testőrség 42 tagjának védelmében menekült át a pápa (sok nemes, bíboros, polgár sőt kurtizán társaságában) az Angyalvárba. (a képen az Angyalvár - a távolban a Szent Péter-bazilika)

sacco_roma_angyalvar.jpg

Estére a város elcsendesedett, s a támadók tábort vertek. Az elhunyt Bourbon Károlyt a Sixtus-kápolnában ravatalozták fel, aztán kezdődhetett a szabad rablás.

Összességében közel 30 ezer katona és más személy indult el szisztematikusan házról-házra rabolni és gyilkolni. Templomokat, palotákat és magánházakat fosztottak ki, s gyakran megkínozták a tulajdonosokat, hogy a legértékesebb (sokszor elrejtett) kincseket is megkaphassák. A komolyabb, megerősített paloták kapuját felrobbantották és hatalmas összegű váltságdíjakat követeltek. (pillanatkép a tábori életből)

saccodiroma.jpg

A hatékonyság érdekében a spanyol bíborosokhoz a német katonák, a német bíborosokhoz a spanyol katonák törtek be. A spanyol-német lovasság egyik legkiválóbb képességű katonája, Ferrante Gonzaga herceg, saját édesanyja palotájába tört be, s az ott lévőktől összesen 10 ezer arany forint váltságdíjat 'kért' és kapott.

A nőket, közöttük nemeseket és apácákat is, a katonák tömegesen megerőszakolták, majd tábori bordélyba vitték és hetekig prostitúcióra kényszerítették. 

saccodiroma2.jpg

A krónikák alapján a város akkori lakosságának a felét, közel 30 ezer embert öltek meg. A korabeli tudósítások alapján "az utcákat teljesen beborították a hullák, a kövezetet nem is lehetett látni", amelynek következtében súlyos pestisjárvány tört ki.

sacco.jpg

A pápai könyvtár is csak úgy menekült meg, hogy Oránia hercege ott rendezte be a saját szállását - talán nem véletlenül.

Az eredetileg engedélyezett három nap után a fosztogatás tovább folytatódott, s összesen nyolc napon keresztül folyt a féktelen mészárlás. A becslések szerint összesen 20 millió arany forintnyi összegű zsákmányt gyűjtöttek be, miközben a város műtárgyainak közel 90%-át elrabolták vagy tönkretették. Eközben a szórakozásról sem feledkeztek meg, hiszen egy beöltözött német katonát hordoztak körbe, mint pápát - gúnyolva az igazit.

sacco2.jpg

1527. június 7-én az Angyalvár is elesett, s Károly hivatalosan csak ekkor szerzett tudomást a fosztogatásról. Hosszú tárgyalások kezdődtek, amelyek csak 1527. december 6-án értek véget, természetesen hatalmas veszteséget okozva a pápai államnak.

djp

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr8117823651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása