Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Amikor Isten atlétája magyar királlyá vált

2022. június 25. - DJP

A 11. század második felének talán legkiemelkedőbb magyar szereplője, egyes források szerint 1046. június 27-én született Krakkóban, I. Béla magyar király és Richeza királyné másodszülött fiaként. (a képen a lovagkirály)

szentlaszlo_szuzmaria.jpg

Más források szerint inkább 1040 körül születhetett, de az biztosnak tűnik, hogy még a lengyelországi száműzetés idején a megvakított Vazul herceg unokájaként látta meg a napvilágot.

A Piast-dinasztiából származó Richezának összesen hét gyermeke született, négy fiú és három lány. Az idegenben született László lengyel szokásokat vett fel és a neve is onnan ered, hiszen a László a Vladislav magyarosított változata.

A család I. András uralkodása alatt hazatért Magyarországra, s László apja, Béla, megkapta a dukátust, amely az ország közel harmadrésze fölötti uralmat jelentette. 1057-ben részt vettek a még gyermek Salamon megkoronázásán is, amelyhez Béla és László is megadta a beleegyezését. Erre azért volt szükség, mert ekkor még nem volt elterjedve az elsőszülött kiemelt joga a trónöröklésben. Két évvel később azonban az apja mellé állt a (talán egy félreértésből kialakult) trónviszályban, s Béla aztán 1060-tól magyar király lett. (a képen I. Béla koronázása)

bela-800.jpg

Három év sem telt el, amikor Béla egy szerencsétlen és bizarr baleset következtében elhunyt, s a már korábban megkoronázott Salamon német csapatok kíséretében visszatért és újra megkoronáztatta magát. Közben feleségül vette IV. Henrik német-római császár húgát, Juditot, de unokatestvéreivel is kiegyezett, László és Géza így megkapták a dukátust.

Néhány év múlva azonban Salamon a testvérek ellen fordult, s többször is az életükre tört, azért Géza és László összefogtak a király ellen, aki végül a mogyoródi csatában komoly vereséget szenvedett.

A trónra Géza került, aki egy bizánci hercegnőt vett feleségül, s kapott egy koronát is, amely a mai Szent Korona alsó részét képezi. Ezen megtalálható egy Gézát megörökítő zománckép is.

Géza azért folyamodott Bizánchoz, mert nem akart sem a német-római császár, sem a római pápa hűbérese lenni - főként, mert a később szentté avatott VII. Gergely (részben érthetően) eleinte Salamont tekintette törvényes királynak, a német császár pedig a sógora volt Salamonnak. Ráadásul a pápa és császár között sem volt éppen jó a viszony, amelynek betetőzéseként 1076 decemberében és 1077 januárjában esett meg a híres-hírhedt Canossa-járás. (a képen IV. Henrik a pápa előtt)

canossa.jpg

A magyar vallási élet azonban, a Bizánchoz való közeledés ellenére megmaradt latin nyelvű, s Géza ügyesen lavírozott a császárok és a pápa között. Ilyen körülmények között érkezett el 1077. április 25., amikor Géza egy tárgyaláson váratlanul megbetegedett, majd hamarosan meghalt.

Az elhunyt királyt Vácott temették el, s a magyar világi és egyházi előkelők a mindenki által tisztelt és a pápa által is támogatott Lászlót választották meg királlyá. Ez annak ellenére történt, hogy Salamon továbbra is ugrásra készen állt, s Gézának volt két kiskorú gyermeke - Kálmán és Álmos hercegek. Hogy jól döntöttek, talán az is mutatja, hogy később Lászlót is szentté avatták!

Egyes feltételezések szerint Lászlót kétszer is megkoronázták, a régebbi és az új koronával egyaránt, mások szerint pedig egyáltalán nem koronázták meg. Az új uralkodó egyébként nem igazán vágyott a királyi trónra, sokkal inkább az égi dicsőségre, de megpróbált megfelelni az elvárásoknak.

Isten atlétájának nevezett László, a trónra lépése után azonnal hozzákezdett a rendteremtéshez, amelyben kiemelt szerepet játszott a már 1077-ben kiadott III. Törvénykönyv, amely igazi drákói szigorral lépett fel a tulajdon védelmében és a közbiztonság helyreállítása érdekében. A törvények szigorúak, a mai szemmel kegyetlenek voltak (pl. orr levágása, nyelv kitépése ...) de lassan javult a helyzet.

laszloo.jpg

A rendcsinálás folytatódott a II. Törvénykönyvben is, majd az egyházi ügyek következtek az I. Törvénykönyvben.
Ő volt az, aki a nádort a király általános helyettesévé tette, aki a király nevében akár bíráskodhatott is.

Közben figyelnie kellett Salamonra is, aki a német-római császár támogatásával folyamatosan veszélyt jelentett.

Persze harcolt politikai eszközökkel is, hiszen feleségül vette a német ellenkirály, Rudolf lányát, Adelheidot, aki összesen három lányt szült neki, valamint feleségül adta egyik lányát a bizánci császárhoz. Azt a Piroskát, akit később apjához hasonlóan szentté avattak. 

Uralkodását lassan a pápa is elismerte, hiszen egy 1079. március 21-i levelében már mint a magyarok királyát nevezte meg. 

Ekkor tehát már egy elismert önálló uralkodó lett, így a belpolitika helyett a külpolitika felé fordulhatott inkább.

szent-laszlo-megkereszteli-a-kun-vitezt-fooltar-a-nyujtodi-romai-katolikus-templomban-2_1.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr3417867049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása