Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Szent Olga, aki többezer embert gyilkoltatott meg - bosszúból

2022. július 08. - DJP

Szent Olga, egy tizedik századi kijevi uralkodó volt, aki úgy vonult be a történelembe, mint aki országát a pogányságból átvezette a kereszténységbe.

kijevi_olga.jpg

Mindez nagyon szép és nemes cselekedet volt, előtte azonban egy brutális bosszúhadjáratot vezetett a drevlián nép ellen.

igor_herceg_elso_talalkozasa_olgaval_v_k_sazonov_muvesz.jpg

Kijevi Olga, eredetileg a Kijevi Rusz uralkodójának, Igor hercegnek a felesége volt (a fenti képen az első találkozásuk), akiről talán semmit nem tudnánk, ha a drevlián törzs nem lázad fel a férje ellen, aki azért érkezett a törzshöz, hogy az adót beszedje.

A drevliánok egy ukrán törzs volt, amely a hatodik század körül alakult ki. A tizedik századra már a Kijevi Rusz egyik csatlósállama voltak, amely magában foglalta a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország egyes részeit. 

_olga_hercegno_talalkozik_igor_herceg_testevel_v_i_surikov_vazlata_1915.jpg

Olga férjét elfogták és kegyetlen módon megölték. Egy bizánci történész szerint „Két nyírfát lehajlítottak a fejedelem lábaihoz kötözték, majd hagyták, hogy a fák ismét kiegyenesedjenek, így széttépték a herceg testét”

Miután a drevliániak kivégezték a férjét, Olga került a helyére, hogy régensként uralkodjék kiskorú (körülbelül hároméves) fia nevében, s hogy módszeres bosszút álljon a férje miatt. (a fenti képen Igor herceg teste és Olga a kisfiával)

A drevliánusok ekkor úgy döntöttek felkeresik Olgát, hogy menjen feleségül Mal nevű hercegükhöz. Az özvegy a húsz csónakkal érkező követeket egy nagy gödörbe dobatta a csónakjaikkal együtt, s elevenen eltemette őket. A betemetés közben megkérdezte tőlük, hogy elégedettek-e, mire a drevliánusok azt válaszolták, hogy ez "Rosszabb számunkra, mint Igor halála." (az első bosszú a lenti képen)

elso_bosszu.jpg

Ezután üzent Mal hercegnek, hogy elfogadja a frigyet, de csak akkor, ha sok, nagyon fontos nemesét elküldi hozzá. A herceg ezt meg is tette. Az újonnan érkezett követek az Olgával való találkozásra készülve megfürödtek, s közben Olga elevenen megsütötte őket, miután rájuk gyújtotta a fürdőházat. (a lenti képen a második bosszú)

olga_masodik_bosszuja.jpg

Ezek után seregével a drevliánusok fővárosába ment és nagy lakomát rendezett, hogy meggyászolja a halott férjét, mielőtt hozzámenne Malhoz. Amikor az ott részt vevő drevliánusok lerészegedtek, a katonái összesen ötezer főt gyilkoltak meg közülük.

Egy évvel később egy nagyobb sereggel indult ellenük. Egy hosszabb ostrom után a seregét bevezette a drevliánius fővárosba, Iszkorosztenybe, ahol az éhező lakosság már nem bírt tovább ellenállni. Hadisarcként minden házból három galambot és három verebet kért, s megígérte, hogy a városlakóknak nem kell több adót fizetniük. A drevliánusok örömmel teljesítették kérését.

olga_negyedik_bosszuja.jpg

Olga katonái azonban kénnel átitatott szalagokat kötöttek a madarak lábára, amelyet meggyújtottak. A madarak természetesen a fészkükhöz szálltak, így gyorsan felgyújtották az egész várost. A lakosság egy része megégett, a nagyobb része menekülni kezdett. A menekülőket Olga katonái elfogták és megölték vagy rabszolgaságba vetették. Sokan közülük súlyos hadisarcot kellett, hogy fizessenek. (a fenti képen a negyedik bosszú)

Egyes krónikák szerint 955-ben, mások szerint 957-ben Konstantinápolyba utazott, ahol maga is megkeresztelkedett, a krónikák szerint maga Bíborbanszületett Konstantin tartotta a keresztvíz alá, s a Jelena nevet kapta. Maga a császár is írt az eseményekről. (a képen a keresztelés)

ivan_akimov_olga_hercegno_megkeresztelkedese.jpg

A kapcsolat azonban hűvös maradt a császár és közötte, s az időközben már megnőtt fia sem akart megkeresztelkedni.

959-ben követeket küldött I. Ottó császárhoz, akitől papokat és püspököket kért a népe megkereszteléséhez. A császár azonban csak két évvel később küldte el Magdeburgi Adalbertet, akit aztán Szvjatoszlav (Olga fia) hívei elűztek.

Ekkortájt már a fia uralkodott, de mivel sokat hadakozott, sok esetben mégis Olga kormányzott régensként.

A régensnő végül 969. július 11-én hunyt el, s keresztény rítus szerint temették el, s ha a fia nem is, de az unokája, I. Vlagyimir 988-ban hivatalosan is felvette a kereszténységet.

Már a 13. században szentként kezelték, de hivatalosan 1547-ben vált szentté, s nem csak az orosz ortodox egyház számára.

 szentolga.jpg

djp

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr4217877807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.10. 11:20:43

Hihető sztori...
Mint Nagy Károly, aki egy télen kétszer kelt át seregével az Alapokon ...

Megj:
Az ukrán szó abban a korban/arról a korról már nettó történelem hamisítás ..

DJP 2022.07.10. 11:25:51

@gigabursch: én a saját szememmel láttam hihetetlennek tűnő dolgokat ... gondolom Te sem voltál ott Nagy Károly seregében

Megj:
ezzel az erővel nem beszélhetünk abból a korból angolokról, franciákról, németekről és pl. magyarokról sem - ezek nem hétfőről keddre alakultak ki pl. (de nem kell velem egyetérteni)
süti beállítások módosítása