Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Az első angol királynő trónra kerülése

2022. július 10. - DJP

A Tudor-korszak három királynője közül az első, egy kevéssé ismert hercegnőből vált uralkodóvá, alig kilenc napra, így ez is lett a közismert neve, a "kilenc napos királynő"

lady-jane-gray.jpg

A két unokatestvére, VI. Edvárd és I. Mária uralkodása között csendesen megbúvó kilenc nap mindent tartalmaz, amely a Tudor-kort jellemzi: hihetetlen felemelkedés, protestáns mártíromság és tragikus vég.

A világtörténelem egyik legrövidebb ideig uralkodó királynője lett, de Angliában bizonyosan a legrövidebb ideig regnált.

Az, hogy a személye kevéssé volt fontos a születésekor, abból is jól látszik, hogy az sem biztos, hogy mikor és hol született. Egyes források szerint 1536 októberében Leicestershire-ben, mások szerint 1535 végén Londonban.

Az biztos, hogy Francis Brandon legnagyobb lányaként született, aki VIII. Henrik unokahúga volt és Henry Grey, Dorset márkijának a felesége.

Jane-t feltehetően a király harmadik feleségéről, Jane Seymour-ról nevezték el, aki a király egyetlen életben maradt törvényes fiának, a később VI. Edvárdnak az édesanyja volt, s aki a fia születése után nem sokkal el is hunyt.

Jane anyai nagyanyja pedig az egykori francia királyné, Tudor Mária volt, VIII. Henrik húga, aki az első férje halála után megszökött Charles Brandonnal, aki egyébként VII. Henrik egyik legjobb barátja volt. Az ő lányuk lett Frances, Jane Gray édesanyja.

Persze ennek révén Janey Gray, az első Tudor-uralkodó, VII. Henrik egyenesági leszármazottja is volt.

Jane, mint az uralkodó család tagja, a legkiválóbb oktatásban részesült, amelyet egy korabeli hölgy elérhetett. Folyékonyan beszélt franciául, olaszul, de latinul és görögül is, ahogyan ez akkortájt a művelt hölgyeknél szokásban volt. Ugyanakkor Jane héberül is beszélt, amely korántsem volt annyira elterjedt.

ladyjane-gray.jpg

Jane nagyon szeretett olvasni és tanulni, de nem szerette a vadászatot és általában a sportokat sem, hogyan egy ízben egy tudósnak megfogalmazta a családi vadászat idején: "a parkban való sportolásuk csak árnyéka annak az örömnek, amit Platónban találok".

Egy korabeli kereskedő leírása alapján a már királynő lány „nagyon alacsonynak és vékonynak, de szép formájúnak” látszott , „majdnem vörös” hajjal, „szikrázó és vörösesbarna szemekkel” és szeplős bőrrel. A Tudorok között nagyon sok vörös hajú volt, így ez eléggé hihetőnek tűnő leírásnak tűnik, bár sokak szerint hamisítvány.

A történészek szerint a szülei nagyon keményen, már-már kegyetlenül bántak vele, gyakran megalázták, megfenyegették, sőt olykor fizikailag is bántalmazták.

lady_jane_grey_by_andries_scheerboom_1862.jpg

A lány életét VIII. Henrik örökösödési törvénye forgatta fel teljesen 1544-ben, bár ez csak később realizálódott. Ebben a király (nem kis mértékben utolsó felesége, Catherine Parr hatására) újra örökösévé tette Máriát és Erzsébetet, valamint kikötötte, hogy húga leszármazottai örökölhetik a trónt, ha a három gyermeke örökös nélkül halálozna el.

Ezt persze senki nem gondolta, hogy bekövetkezik, hiszen Edvárd, Mária és Erzsébet mind fiatalok voltak, s egészségeseknek tűntek.

ladyjanegray.jpg

Ebben a sorban viszont Jane ekkor a negyedik helyre került, afféle biztosítékként.

Ekkor került a kilencéves Jane a királyné gyámsága alá, s a hatása alá. Catherine Parr maga is nagy tudásvággyal rendelkezett, s nagy hatással lehetett a kislányra.

VIII. Henrik halála után, 1547 elején Jane, az új király nagybátyjához Thomas Seymour-hoz és új feleségéhez, az özvegy királynéhoz került. Ekkortájt ott nevelkedett a fiatal Erzsébet hercegnő is, s valószínű, hogy a két lány közeli barátok lettek. A két lány gondolkodása hasonló volt, s jól megértették egymást az özvegy királynéval is. Egy év múlva Catherine teherbe esett, Thomas Seymour pedig elkezdett Erzsébet iránt érdeklődni, amely miatt a fiatal hercegnő el is távozott a Seymour-házból.

family.jpg

A kis Jane élete csupa felfordulás volt. Hirtelen a trón egyik örökösévé vált, aztán meghalt a király, a szüleitől Catherine Parr házához került, egyik legjobb barátnője hirtelen távozni kényszerült a házból, majd megszületett Catherine kislánya, Mary Seymour, amely miatt viszont az anya hat nappal később meghalt.

Catherine halála után néhány hónapig még a Seymour-házban maradt (talán segített a kislány gondozásában), de személye túl fontossá vált a szülei számára, s azt tervezték, hogy a király felesége lesz, így követelésükre hazatérhetett. Persze lehetséges, hogy tudomást szereztek Seymour zaklatásáról Erzsébet felé, s nem akarták Jane-t is kitenni ennek vagy attól féltek, hogy maga Thomas Seymour veszi feleségül Jane-t.

Mindezeket talán az is erősíti, hogy két hónappal Jane hazatérése után Thomas Seymourt letartóztatták, majd hamarosan kivégezték hazaárulás miatt. Mivel Jane apja jóban volt a kivégzett Seymourral, ő is gyanúba keveredett, s négyszer is kihallgatták. Közben felmerült az is, hogy Jane menjen feleségül egy másik Seymourhoz, Somerset hercegének a legidősebb fiához, Edvárdhoz.

jane-and-guildford.jpg

1553-ban végül Lord Guilford Dudley jegyese lett, akinek a testvére volt a későbbi I. Erzsébet kedvenc barátja, Robert Dudley.

A jegyességet hamarosan házasság is követte, amely azonban hármas esküvő volt, hiszen egyszerre ment férjhez 1553. május 25-én (más források szerint 21-én) Jane Gray, a húga, Catherine Gray és leendő sógornője, Katherine Dudley.

Ekkortájt a fiatal király, VI. Edvárd egészségi állapota már rossz volt, sőt egyre rosszabb, s jól látszott, hogy nem éri, nem érheti meg egy örökös születését. Ez is indokolhatta a gyors esküvőt, amelyen Jane a sietség miatt kölcsönruhában volt kénytelen részt venni.

vi_edvard.jpg

A haldokló király nem akarta, hogy koronája ne protestánsra kerüljön, pedig utána a katolikus Mária következett volna. Edvárd így egy kiegészítést tett apja végrendeletéhez, amelyet kizárta Máriát, de protestáns nővérét, Erzsébetet is.

Először Jane férfiörököseire akarta hagyni a koronát, majd amikor kiderült a számára, hogy nincs ideje a férfi örökös megszületésére várni, átfogalmazta a szöveget: "Lady Jane és férfi örökösei".

Miután ezzel elkészült, megnyugodhatott, s 1553. július 6-án elhunyt.

A halálát négy napig nem jelentették be hivatalosan, de Jane, mint az unokatestvére és örököse az elsők között kapta meg a hírt, amely teljesen megdöbbentette.

Nem a király halála, hiszen arra számított az állapota alapján, hanem az, hogy ő követi a trónon, Máriát és Erzsébetet megelőzve - az első angol királynőként.

Négyszáz évvel korábban Matilda már birtokolta a hatalmat, de őt hivatalosan nem nevezték királynőnek.

matilda_1.jpg

djp

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr6117879041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása