1580. szeptember 26-án a Golden Hind visszatért Plymouth kikötőjébe: a hajó Francis Drake kapitány parancsnoksága alatt – csaknem három év alatt – körbehajózta a Földet. A történelemben ez volt Magellán vállalkozása után a második teljes világkörüli út; de a portugál származású, de spanyol szolgálatban hajózó Magellánnal ellentétben Drake túlélte az expedíciót.
Miután Magellán spanyol expedíciója 1519–1522 között körbejárta a világot (bár a befejezést Juan Sebastián Elcano vezette), hosszú ideig nem akadt tengerész, aki hasonló vállalkozásra vállalkozott volna, hiszen a bravúr csekély gyakorlati haszonnal kecsegtetett. Drake 1577 decemberében induló útjának eredeti célja sem a Föld megkerülése volt, hanem az amerikai Csendes-óceáni partvidék felderítése és az ottani spanyol telepek kifosztása; de az események és a földrajzi viszonyok később rákényszerítették a világkörüli útra.
Bár a tengerész az induláskor még csak körülbelül 37 éves volt, I. Erzsébet királynő rá bízta a feladatot: mintegy negyedszázados tengeri szolgálata és karibi portyáinak sikerei alapján alkalmasnak ítélték az Admiralitás terveinek végrehajtására. A vállalkozáshoz öt hajót kapott; vezérhajója a Pelikán volt, amelyet 1578 augusztusában Golden Hind névre kereszteltek.
Az indulás balszerencsésen alakult: a november közepén kifutó kötelék súlyos viharba került, és vissza kellett térnie az angol partokhoz. Egyhónapos veszteglés és javítás után Drake 1577. december 13-án ismét útnak indult. A Zöld-foki-szigeteknél elfoglalt egy portugál hajót (Santa Maria), és a fedélzetén lévő tapasztalt Nuno (Nuño) da Silvát angol szolgálatra kényszerítette. Dél-Amerika partjainál aztán hasonló megpróbáltatások érték, mint egykor Magellánt: zendülés tört ki, egy hajó visszafordult, a Magellán-szorosban tomboló viharok pedig a többieket is súlyosan megrongálták.
1578 szeptemberére a Golden Hind kénytelen volt egyedül folytatni útját a Csendes-óceánon. Drake flottája elvesztése ellenére is végrehajtotta küldetését: végigportyázta a mai Chile és Peru partvidékét, és több gazdag zsákmányt ejtett – köztük a hírhedt spanyol galeont, a Nuestra Señora de la Concepciónt („Cacafuego”). Közben feltérképezte az amerikai kontinens nyugati partjának jelentős szakaszát is.
1579-ben északon egy alkalmas öbölben – feltehetően a mai Kalifornia északi részén, Point Reyes környékén – Nova Albion néven területi igényt jelentett be; tartós telep nem jött létre.
A Golden Hind 1579–1580 folyamán bejárta az indonéz szigetvilágot, majd a Jóreménység foka és Sierra Leone érintésével, közel három esztendő után, 1580. szeptember 26-án 59 tengerésszel a fedélzetén befutott Plymouthba. Bár Drake kötelékéből végül csak ez az egy hajó maradt, rakománya mesés hasznot hozott Angliának: a zsákmány értéke a kortársak szerint meghaladta Erzsébet királynő egyévi bevételét. A diadal jutalmakat hozott: Drake-et 1581-ben lovaggá ütötték, a királynő kegyencei közé emelkedett, és jelentős birtokokat, tisztségeket kapott.
Hírnevét a későbbiekben is igazolta: a cádizi portyán (1587) megelőző csapást mért a spanyol hajózásra, majd 1588-ban a Győzhetetlen Armada támadása idején az angol védekezés egyik kulcsszereplője volt.
Kapcsolódó posztok
Sir Francis Drake – a királynő kalóza
Edward Teach azaz Feketeszakáll, a kalózkirály
Julius Caesar emlékezetes kalandja a kalózokkal
Az első angol földkerülő expedíció – Francis Drake
A legigazságtalanabb kivégzés – Sir Walter Raleigh
