1553. október 1-jén a westminsteri apátságban Stephen Gardiner, Winchester püspöke – egyúttal a lordkancellár – koronázta meg I. Máriát, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lányát.
Alig másfél évvel később, 1555 februárjától megkezdődött a katolicizmus állami támogatású restaurációja. A korszakhoz köthető kivégzések számát John Foxe nyomán hagyományosan 284 főre teszik „eretnekség” címén, miközben mintegy 800 protestáns választotta a száműzetést a kontinensen.
A vallási és dinasztikus feszültségek közepette Mária 1554 tavaszán (a Wyatt-felkelés után) féltestvérét, a későbbi I. Erzsébetet a Towerbe záratta – a lépés hátterében nemcsak vallási, hanem nyíltan politikai megfontolások is álltak.
Mária 1516. február 18-án született Greenwichben. A udvar kedvelt gyermeke volt, és különösen erős érzelmi kötelék fűzte édesanyjához, Aragóniai Katalinhoz, akinek szilárd katolicizmusa mély hatást gyakorolt rá. Gyermekkorában több dinasztikus eljegyzés is szóba került – köztük a francia dauphinnal, Valois Ferenccel, illetve V. Károllyal, a német-római császárral –, ám végül egyik sem teljesült. Később a császár fiával, Fülöppel kötött házasságot, aki aztán apja után II. Fülöp néven Spanyolország királya lett.
Mindez azonban csak később történt: időközben azonban megjelent Boleyn Anna, akibe VIII. Henrik beleszeretett, és akinek kedvéért elhagyta Katalint. Máriát elszakították az anyjától – többé nem láthatták egymást. 1533-ban, Erzsébet születésekor Máriát a First Succession Act nyomán törvénytelennek nyilvánították, rangját és kiváltságait elvették, s megalázó módon egy ideig az ifjú féltestvér háztartásába osztották be.
1536-ban Boleyn Annát kivégezték, ami Máriában némi elégtételt kelthetett, de ugyanabban az évben meghalt édesanyja, Aragóniai Katalin is – s ez mélyen megrázta.
Később jó viszonyt alakított ki Jane Seymour-ral és Klevei Annával is; Parr Katalin, a király utolsó felesége pedig elősegítette Mária és Erzsébet kibékülését. VI. Edvárd (Mária öccse) halála után Jane Grayt próbálták trónra ültetni, de Mária hívei gyorsan fölülkerekedtek: 1553. július 19-én Máriát Londonban királynőnek kiáltották ki. A Fülöppel tervezett házasság a Wyatt-féle felkeléshez vezetett; de a lázadás leverése után 1554. július 25-én Gardiner püspök a winchesteri székesegyházban mégis összeeskette Máriát és Fülöpöt.
Uralkodása későbbi éveiben Anglia belesodródott a Habsburg–Valois-háborúba Franciaországgal szemben, amelynek végül súlyos presztízsveszteség lett a vége: 1558 januárjában elesett Calais, Anglia utolsó kontinentális birtoka.
I. Mária 1558. november 17-én, 42 évesen hunyt el St. James’s Palace-ban. Halálának közvetlen oka vitatott (a korabeli források szerint a hosszan tartó betegség és a 1557–58-as influenzajárvány is közrejátszhatott; az utókor nőgyógyászati daganatos betegséget is feltételez).
Kapcsolódó posztok
A kitaszított királyné, Aragóniai Katalin halála
Véres Mária házassága
Egy királynő kilenc napja – Lady Jane
Amikor a király saját feleségét küldi a vérpadra – Boleyn Anna kivégzése
Leányvásár – Aragóniai Katalin hozománya és házasságai
