Volt Európában a tizenhatodik század derekán egy ember, akinek neve egyszerre keltett tiszteletet és félelmet a lengyel szejmtől a moszkvai Kreml folyosóiig, az erdélyi havasok várkastélyaitól a konstantinápolyi Topkapi-palotáig.

Ez az ember nem a Habsburgok dinasztiájából sarjadt, nem is a Valois-k aranyos udvarában nőtt fel — egy sziklás, hideg keleti fejedelemség vajdai székéről emelte magát a lengyel-litván nemesség trónusára, s onnan szinte az egész kelet-európai régió meghatározó erejévé vált. Báthory István erdélyi fejedelemből lett lengyel király: útja azonban nem diadalmenet volt, hanem küzdelem — a csatamezőn, az ágyban és a politika útvesztőiben egyaránt.

A Báthory név ma elsősorban a hírhedett rokonáról, Erzsébet grófnőről jut az emberek eszébe. Ez méltatlan igazságtalanság: maga István az egyik legkiválóbb hadvezér és uralkodó volt, aki a 16. századi Európában élt — a jezsuiták barátjának, a törökök szövetségesének, a lengyelek királyának és a Habsburgok igazi bosszantójának tartották egyszerre.

Fogságtól a fejedelmi székig

Báthory István 1533-ban született a Somlyó melletti Szilágysomlyón, a Báthory família egyik legtehetségesebb sarja­ként. Ifjú éveit a bécsi udvarban töltötte túszként — Ferdinánd császár biztosítékot kért a keleti határvidék hűségéért. Ez a fogság azonban kettős örökséget hagyott benne: egyrészt tökéletesen megismerte a Habsburgok gondolkodásmódját, másrészt megtanulta gyűlölni azt az egykedvű fölényeskedést, amellyel Bécs a keleti tartományokat leigázta.

1571-ben, János Zsigmond fejedelem halála után Erdély rendjei — a Porta beleegyezésével — Báthoryt választották fejedelemmé. Ez azonban nem volt békés trónra lépés. Bekes Gáspár, a másik jelölt, nyíltan Habsburg-szimpatizáns, maga is igényt tartott a hatalomra, s az erdélyi politika megosztottságát teljes mértékben kihasználta. Az 1575-ös kerelőszentpáli csatában Báthory döntő győzelmet aratott felette — s ezzel nemcsak a trónját mentette meg, hanem megmutatta Európának, hogy kivételes hadvezér is. 

Egy megüresedett királyság rejtélye

1572-ben váratlanul meghalt II. Zsigmond Ágost lengyel-litván király — örökös nélkül. A lengyel nemesség — a szlachta — alkotmányos rendszere szerint a trónt szabad királyválasztással kellett betölteni, amelyen elvben bármely európai fejedelemnek jelölhette magát. Ez a „nemesi köztársaság" különleges elrendezés volt: a királynak a szejm által fogadott feltételeket, az ún. pacta conventa-t kellett aláírnia, amelyek alaposan megnyirbálták hatalmát. Az ár tehát magas volt — de a nyeremény sem volt kevesebb, mint a kelet-európai politika egyik kulcsállása.

Az első királyválasztáson, 1573-ban, a jelöltek sorában ott volt (a későbbi) III. Henrik, a francia Valois-herceg, az osztrák Habsburgok képviselője, sőt maga Rettegett Iván orosz cár is. A szlachta a franciát választotta — ám Henrik alig egy évet töltött Krakkóban, majd III. Károly bátyja halálhírére lopva, éjjel megszökött Lengyelországból, hogy elfoglalja a francia trónt. A lengyel korona ismét gazdátlanul maradt.

A jelölés és a rivális - Habsburg Ernő

A második királyválasztás, 1575-ben, még kavargóbb volt. A fő jelöltek: Habsburg Ernő (Miksa császár fia) és maga Miksa császár — mindkettő a katolikus konzervatív nemesség jelöltje. Báthory István az erdélyi fejedelemségből indult esélytelennek tartott kihívóként. Az ő érve egyszerű volt: ő Szapolyai-örökös, a Porta barátja, s így a törökök nem fognak ellenségként tekinteni egy Báthory vezette Lengyelországra — ez pedig létfontosságú a tatár-oszmán határ mentén élő nemesség számára.

A szejm kettéhasadt. Az egyik frakció — az interrex, Uchański érsek vezette — Miksát kiáltotta ki királynak. A másik, Jan Zamoyski kancellár vezette tábor Báthoryt választotta. Miksa azonban vonakodott személyesen megjelenni Lengyelországban — ez végzetes hiba volt. Báthory viszont azonnal cselekedett: elfogadta a feltételeket, és indult Krakkó felé.

Hedvig - Nagy Lajos lánya - után újra egy magyar került a trónra - s újra egy olyan ember, aki naggyá tette az országot.

folytatjuk ...

djp

Kapcsolódó posztok 

Báthory István – aki lengyel királyként legyőzte Rettegett Ivánt is

Egy lengyel királynő, aki magyar volt – Hedvig, a királynő

Egy lengyel királynő, aki magyar volt – Hedvig házassága(i)

Egy magyar királylány a lengyel történelemben – Jadwiga vagyis Szent Hedvig