Bevezetés

1402. július 20-án az Ankarától északra fekvő Çubuk-síkságon két olyan uralkodó nézett farkasszemet egymással, akik előtt addig szinte semmi nem állt meg. Az egyik I. Bajazid oszmán szultán volt, akit villámgyors hadmozdulatai miatt neveztek Yıldırımnak, Villámnak, s aki 1389-es trónra lépése óta egyetlen csatát sem vesztett. A másik Timur Lenk – nyugaton Tamerlán –, aki Szamarkandból kiindulva harminc év alatt meghódította Perzsiát, Észak-Indiát, a Kaukázust és Szíriát, és sehol nem talált magához méltó ellenfélre.

Európa elfelejtett ősanyja és a 11. század legnagyobb dinasztikus rejtélye

Ágota eredete – A lengyel-elmélet

A rusz eredethipotézis a három közül (talán) a legszilárdabb versenytárs, és tudományos téren a legtovább tartotta magát.

Lényege: Ágota, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lánya volt, testvére annak az Anasztáziának, aki I. András magyar király felesége lett. Az elmélet egyszerre kínál kronológiai magyarázatot és forrásalapot – ezért komolyabb figyelmet igényel.

Theophanu - egy bizánci hercegnő a Német-Római Birodalom trónján

A Makedón-birodalom és az Ottoni-birodalom találkozása

Theophanu kulturális hatása talán még politikai szerepénél is tartósabbnak bizonyult. A 10. századi Bizánci Birodalom a Makedón-dinasztia uralma alatt – 867-től 1056-ig – a saját történetének egyik legmagasabb kulturális csúcsán állt. A konstantinápolyi scriptoriumokban Platónt és Arisztotelészt másolták, a palotában mozaikokat és elefántcsont-faragványokat készítettek, az egyházi zenében új himnuszköltészet virágzott. Ez az a kultúra, amelyet Theophanu magában hordozott, amikor 972-ben Rómában a fiatal ottoni császár mellé állt.

1440. július 17-én koronázták magyar királlyá a lengyel III. Ulászlót, aki Magyarországon I. Ulászló néven uralkodott. Ő volt a Jagelló-ház első magyar királya, és egyúttal a középkori lengyel–magyar perszonálunió második uralkodója Nagy Lajos után.

Hedvig, lengyel nevén Jadwiga, közel tizenöt éven át uralkodott Lengyelországban: 1384. október 16-án koronázták meg, és 1399. július 17-én, mindössze huszonöt éves korában halt meg. Rövid élete ellenére a lengyel történelem egyik legjelentősebb uralkodójává vált. Nevéhez kapcsolódik a lengyel–litván államszövetség kialakulása, a krakkói egyetem újjászervezésének előkészítése, valamint számos egyházi, oktatási és jótékonysági kezdeményezés.

1410. július 15-én, a mai Észak-Lengyelország mezőin, Grunwald (németül Tannenberg, litvánul Žalgiris) mellett összecsapott a középkori Európa két talán legnagyobb hadserege. A csata a Német Lovagrend katonai összeomlásának jelképévé vált – olyannyira, hogy a történet ma három nemzet emlékezetében is más-más értelmet nyer: a lengyeleknek a nemzeti nagyság, a litvánoknak a függetlenség, a németeknek pedig sokáig a keleti veszedelem szimbóluma volt.

Az előzmények

Skóciai Szent Margit anyja, Ágota, az európai középkor egyik legrejtélyesebb alakja. Neve fennmaradt a forrásokban, gyermekei híresek lettek – fia, Edgar Atheling majdnem angol király lett, lánya, Margit skót királyné és szentté avatott lett –, mégis saját személye szinte feloldódott a homályban. Több egymással versengő elmélet próbálta meghatározni, melyik dinasztia vérét vitte Angliába, majd Skóciába. Az alábbiakban ezeket az elméleteket vizsgálom meg egyenként: először a lengyel, majd a rusz, aztán a német, végül a magyar eredethipotézist.

A talaszi csata az arab Abbászida Kalifátus valamint a kínai Tang-dinasztia között zajlott döntő ütközet volt a kirgizisztáni Talasz folyó mellett.

1768. április 6-án a Boudeuse és az Étoile fregatt lassan úszott be egy türkizkék öbölbe, amelynek partján smaragdzöld dombok emelkedtek, és a víz felszínén kenuk, kókuszdió és virágok úsztak. A bennszülöttek kenukban eveztek a hajó felé, integetve, kiáltozva, és – legalábbis az európai szemtanúk egyöntetű beszámolója szerint – sugárzó mosollyal. Louis-Antoine de Bougainville, a francia expedíció parancsnoka naplójába jegyezte: úgy érzi, a világ kezdetén jár.

A belső égésű motor a modern civilizáció egyik legmeghatározóbb találmánya. Az autóipar, a repülés, a hajózás és a mezőgazdasági gépesítés mind-mind erre a forradalmi technológiára épül. Kevesen tudják azonban, hogy az első dokumentált és szabadalmaztatott belső égésű motor megalkotásának dicsősége egy viszonylag kevéssé ismert amerikai feltalálóhoz, Samuel Moreyhez fűződik, aki 1826-ban kapott szabadalmat "gáz- vagy gőzmotornak" nevezett találmányára.