I. Boleszláv vagy Bátor Boleszláv, esetleg Nagy Boleszláv, az első lengyel király volt, aki a korabeli Lengyelországot Európa egyik legfontosabb országává tette.

Athalaric, a Nagy Theodorik unokájaként lett az osztrogótok királya, alig tízévesen. Eredetileg az apja lett volna a kiszemelt uralkodó, de Eutharich még Theodorik előtt meghalt. Két gyermek maradt utána, Athalaric és Matasuentha.

Lydia legendás királya, Kroiszosz (vagyis Krőzus) elsősorban a gazdagságáról volt híres, de az ókori Görögország történelmében is fontos szerepet játszott. Lydia utolsó királya volt ie. 560 és 546 (547?) között, aki az egyik féltestvérével folytatott konfliktus után átvette az irányítást a partmenti görög gyarmatok többsége felett is.

1938. szeptember 26-án Edward Rob Ellis amerikai naplóíró azt írta napi bejegyzésként: "Ma Adolf Hitler hangját hallottam. Néhány emberrel leültünk az erkélyre a Black Hotelben [Oklahoma Cityben], és hallgattuk a rádióban azt, amit a müncheni válságnak neveznek."

A London Carriage Dispute egy diplomáciai incidens volt, amely 1661. szeptember 30-án történt Londonban a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között. 

Szvjatoszláv, Igor kijevi fejedelem és felesége, Olga fejedelemné egyetlen gyermeke volt, s születésének idejéről nincs megbízható adat. Egyesek szerint 942-ben (talán márciusban, mások szerint július 6-án) született, de az anyja akkoriban már 50 éves lehetett, az apja pedig már 65 körül volt, ami eléggé bizonytalanná teszi ezt, így könnyen lehet, hogy sokkal korábban.

Az ipari forradalom után egyre erősödtek a kapitalista viszonyok, s az 1800-as évek közepén az átlagos gyári munkások heti nap napot, s naponta 12 órát dolgoztak, a kereskedelemben pedig olykor napi 18 órát is. Persze olykor akadtak "Szent Hétfők", amikor az előző napon lerészegedett munkások nem tudtak, nem bírtak munkába menni, de ez ad-hoc és informatív jellegű volt.

1947. szeptember 9-én 15:45-kor korszakalkotó esemény történt, hiszen az informatikusok egy csoportja jelentette a világ első számítógépes hibáját, amely szó szerint egy 'bug' volt, hiszen a Harvard Egyetem számítógépében rekedt egy lepke.

A Valois-Burgundi-házból származó Rettenthetetlen János megkerülhetetlen alakja volt a 15. század elejének a francia politikában. Mentálisan beteg unokatestvére, VI. Károly francia király mellett/helyett jelentős szerepe volt a százéves háború eseményeinek alakulásában is.

Az arszúfi csata 1191. szeptember 7-én zajlott le a harmadik keresztes hadjárat részeként, ahol a keresztes lovagok haderejét I. Richárd angol király vezette, akinek a vezetésével legyőzték az Ajjúbid Szultánság lényegesen nagyobb seregét, amelyet Szaladin vezetett.