Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Leányvásár - Aragóniai Katalin hozománya és házasságai

2021. augusztus 05. - DJP

ha.jpgVIII. Henrik első felesége, aki korábban bátyja, Artúr herceg felesége volt, korántsem érkezett üres kézzel a házasságba.

VII. Henrik angol király alaposan végiggondolta, hogy ki lehetne alkalmas feleség a legnagyobb fiának, az angol trón örökösének, így "talált rá" Aragóniai Katalin spanyol hercegnőre, aki az ekkortájt világbirodalomnak számító Spanyolország uralkodóinak (Kasztíliai Izabellának és Aragóniai Ferdinándnak) legkisebb leánya volt.

katalin.jpgFerdinánd és VII. Henrik már 1487-ben elkezdték a puhatolózó tárgyalásokat és hosszas egyezkedés után 1489 márciusában létrejött a házassági szerződés. Katalin ekkortájt hároméves volt, s ekkortól fogva tudatosan walesi hercegnőnek nevelték, s tanulmányozta angol ősei történetét. Külön érdekesség, hogy a nevét is Lancesteri Katalin angol királyi hercegnő után kapta, aki a dédanyja volt.

1496-ban kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások a jegyességről, 1497. július 18-án megkötötték a szerződést, újabb egy évvel később meg is történt a távolsági jegyesség, majd 1499. május 31-én megtörtént a jelképes házasságkötés is.

Katalin végül 1501. október 2-án érkezett Plymouthba, majd november 12-én Londonba. Két nappal később az esküvőt is megtartották a Szent Pál-székesegyházban. A pazar esküvő volt, s a fiatal arát Henrik herceg kísérte az oltárhoz.

Katalin hatalmas hozománnyal érkezett, hiszen apja meg akarta mutatni az angoloknak, hogy milyen gazdag ország a hazája. Az ékszerekkel együtt közel 200.000 dukátot hozott magával, amely nagyobb összeg volt, mint az angol udvar egy éves bevétele. Az esküvő után két hétig ünnepelt az udvar, de közben november 18-án a spanyolok átadták az első részletét a hozománynak

viii_h1.jpgSajnos Artúr, nem sokkal később (1502. április 2-án) elhunyt, s úgy tűnt, hogy a hatalmas hozomány elúszik, főként akkor, amikor kiderült, hogy a fiatalok "nem ismerték meg egymást", vagyis Katalin még szűz. VII. Henrik nem akarta veszni hagyni a hozományt, így jött az ötlet, hogy a második fia (Henrik) vegye feleségül a lányt.

De azért ez nem is volt olyan egyszerű.

Az angolok újabb hozományt is akartak, de a spanyolok szerint azon már túlestek, amit VII. Henrik végül elfogadott, mert nem akarta visszafizetni a hatalmas "első" hozományt.

A spanyol király Estrada hercegre bízta tárgyalásokat, aki azonnal vissza akarta vinni Katalint Spanyolországba, ha nem történik meg az új eljegyzés két hónapon belül.

VII. Henrik nem akarta eltartani Katalint és udvartartását, s a spanyol királynak éppen nem nagyon volt pénze.

Végül az új házassági szerződést 1503. június 23-án aláírták, azonban pápai engedély is kellett, mivel az új vőlegény testvére volt az előző férj, s a sógornői viszony leánytestvéri viszonnyal volt egyenértékű az egyházi értelmezésben.

A megállapodás alapján két hónapon belül eljegyzés volt szükséges, s ha Henrik eléri a tizenöt éves kort, akkor megtörténik a házasságkötés is. A pápa felmentés azonban csak 1505-ben érkezett meg, mert az angolok ragaszkodtak ahhoz, hogy beleírják a dokumentumba, hogy lehetséges, hogy az előző házasság "beteljesedett".

Katalin nem igazán akarta az új frigyet, s VII. Henrik közben elkezdett tapogatózni az "európai piacon" egy "értékesebb" feleség iránt. hiszen özvegyként sokat esett Katalin "árfolyama".

Közben az utolsó gyermeke születésekor meghalt Yorki Erzsébet, VII. Henrik felesége, s a király azt is felvetette, hogy ő maga venné feleségül Katalint. Ezt a spanyolok nem akarták, s természetesen Katalin sem.

Közben azonban meghalt Izabella is, Katalin anyja, s belső harcok törtek ki a Spanyol Királyságban. A fiatal özvegy eközben a világtól elzártan élt, s VII. Henrik most éppen a Habsburgok felé akart nyitni. Ennek következtében 1505. június 27-én felbontotta a fia és Katalin eljegyzését formálisan is.

ak_2.jpgKatalin ekkortájt már szó szerint nélkülözött, még arra sem volt pénze, hogy az udvartartásának ételt vásároljon. Önpusztító vallásosságba menekült, s már a pápa is felszólította az angolokat, hogy akadályozzák meg, ha maga ellen fordulna.

Katalin rendszeresen meglátogatta a királyt a pénztelensége miatt, s időnként találkozott az ifjú Henrikkel, akit apja szintén úgy elzárt a külvilágtól, mintha börtönben élne. Ez egyfajta közösséget épített a két fiatal között.

Amikor ezt VII. Henrik felfedezte, a spanyol lányt egy vidéki kastélyba száműzte, s követelte a hozomány másik felét. Ferdinánd kétezer escudot küldött, de az szinte semmire nem volt elég.

Katalin közben teljesen elszegényedett, már magával hozott ékszereit eladta, s többször is megbetegedett. Közben testvére, Johanna is meglátogatta volna Angliában, s ők ugyan végül nem találkoztak, de a királynak megtetszett a lány, s feleségül akarta venni. Ebbe azonban az apja nem egyezett bele.

Katalin 1509. március 9-én arról írt egy levelében, hogy már nem bírja tovább és haza akar menni, de 1509. április 21-én VII. Henrik meghalt, s egy új világ köszöntött rá.

harmas.jpg

Az új király, VIII. Henrik valóban feleségül akarta venni.

Igaz Henrik herceg sokkal fiatalabb volt, de pár múlva ez már fel sem tünt, s végül is két és fél évtizedet éltek együtt. Henrik szenvedélyét mutatta, hogy együtt koronázták meg őt és feleségét, holott a korban (legalábbis Angliában) jellemzően csak az első örökös születése után koronázták a királynőket.

djp 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr2416650272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása