A mohácsi csatában Szulejmán teljes győzelmet aratott II. Lajos magyar király hadai fölött, s 1526. augusztus 29-én maga a király is elesett a csatában.

Sokévnyi fogság után került trónra Ibrahim szultán, hogy aztán néhány évnyi normális élet után teljesen megőrüljön. A kegyetlen és szexőrült szultán egyre veszélyesebb volt mindenki és a Birodalom számára is. Éppen ide volt, hogy eltűnjön a trónról. (a képen Ibrahim)

Bajazid már fiatalon részt vett apja hadjárataiban, így a rigómezei csatában is ott küzdött mellette. A törökök legyőzték ugyan a keresztényeket, de Bajazid apja, Murád szultán elesett. (a képen Murád szultán) Bajazid szerette volna elfoglalni a helyét, így (mivel akkortájt még nem voltak…

A 16. század egyik legjelentősebb magyar hadtörténeti eseménye volt Eger ostroma és a magyarok győzelme 1552-ben. A mohácsi csatavesztés után, amelyben II. Lajos magyar király is elhunyt, az ország három részre szakadt, amelyet trónviszály is követett.

A második rigómezei csata 1448. október 16-20 között zajlott II. Murád török szultán és Hunyadi János kormányzó között. Ez a csata volt Hunyadi legnagyobb veresége a törökök ellen, pedig azért indította a hadjáratot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért, amelyben II. Ulászló király is…

A 16. század egyik legnagyobb ütközete volt a lepantói csata, amelyet a Szent Liga hajóhada vívott Müezzinzade Ali pasa török flottájával 1571. október 7-én.  Ekkortájt a talán legnagyobb hatású oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán ült a trónon közel öt évtizedig, s ez volt a birodalom fénykora, melynek…