Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Az első maratoni futó - két és fél évezrede

2021. szeptember 23. - DJP

pheidippides.jpgA legenda szerint a maratoni táv azért 26 mérföld (42 195 méter), mert egy Pheidippidész nevű görög katona a csata marathoni csata helyszínétől (Marathontól) ie. 490 őszén Athénig közel ennyit kellett futnia, hogy a győztes csatáról be tudjon számolni.

Mindez azért volt fontos, mert az órási (sokszoros) túlerőben lévő perzsákat sikerült legyőzni, s tartottak attól, hogy a perzsa hajóhad megtámadja Athént, ahol ekkor alig volt hadra fogható ember. Persze a pontos értékben azért segített, hogy az 1908-as londoni olimpián éppen a királyi páholy elé akarták a befutót, így lett pontosan 42195 méter. A legenda szerint az ókori futó az érkezést követően átadta a hírt aztán holtan esett össze. (Persze voltak ettől még érdekesebb halálesetek is az ókorban, ahogyan lejjebb látható.)

„Nike! Nike! Nenikekiam” („ Győzelem! Győzelem! Örüljetek, mi győzünk ! ”) kiáltotta a legenda szerint. (Más változat szerint csak annyit mondott „Νενικήκαμεν!” (nenikékamen, azaz győztünk) )

pheidippidesz.jpg

Greek-marathon-runner - USSDNVMinden azért furcsa, mert Pheidippidész vagy Philipidész egyébként hivatásos katonai hosszútávfutó (hemerodromos) volt, így nehezen hihető, hogy a 42 kilométer megtétele után belehalt volna a futásba. A legenda egy másik változata után Pheidippidész Marathon és Spárta között futott, s tette meg a mintegy 150 mérföldnyi távolságot, hogy a spártaiaktól segítséget kérjen.

A futó másnapra oda is ért, s a spártaiak meg is ígérték a segítséget, de végül csak a holdtölte után indultak el, s amikorra odaértek, a csata már eldőlt, az athéniak megverték a perzsákat.

A válasz után azonban Pheidippidész azonnal visszafutott Marathonba. Rövid idő alatt 300 mérföldet futott le, vagyis több mint 500 km-t, amely valóban kimerítő lehetett, de azért egy hivatásos hosszútávfutó ebbe sem halna bele. Vagyis valószínűleg nem is halt bele.

Egyes történészek szerint Pheidippidész a hosszabb úton futott (s nem is lett semmi baja), s egy névtelen futó érkezett Athénba, aki azonban nem volt képzett hosszútávfutó, s valóban belehalhatott a futásába.

Robert Browning, egy 19. századi angol költő 1879-ben hosszú ódát írt Pheidippidészről.

A nyári olimpiai játékok hagyományosan a maratonfutással zárulnak, s az 1896-os és 2004-es olimpián az eredeti helyszínen Marathon és Athén között futottak. Az utóbbi évtizedekben a hosszabb utat is megteszik a versenyzők, az a Spartathlon, amely azonban nem követi pontosan az ókori görög katona útját..

spartathlon.jpg

Az ókoriak persze másképpen is küzdöttek, amint látható:

djp

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr6016698830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása