Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Az első római császár halála

2022. augusztus 16. - DJP

Caius Octavius vagyis Augustus császár ie. 63. szeptember 23-án született Rómában egy lovagi rendi családban Julius Caesar unokahúgának a fiaként, amely meghatározta a további sorsát. Ie. 48-ban nyilvánították nagykorúnak, majd amikor részt vett Caesar diadalmenetében, teljesen a hatása alá került, így ie. 45-ben (betegen) utánaszökött Hispániába. Bátorságával felhívta ugyan magára figyelmet, de szerepe eléggé csekély volt, még Julius Caesar meggyilkolásakor is. (a képen Julius Caesar meggyilkolása)

caesar_halala.jpg

Caesar halála után hazatért Itáliába (mert éppen Apolloniában volt) és ott értesült arról, hogy Julius Caesar adoptálta.

Másfél évtizedes harc következett Julius Caesar örökségéért, amelynek egyik zárómozzanata volt ie. 31. szeptember 2-án az actiumi csata, amelyben legyőzte Marcus Antoniust és tulajdonképpen egyeduralkodóvá vált. Pár hónappal később előbb Marcius Antonius, majd Kleopátra is öngyilkos lett, akinek viszont Octavianus (aki sohasem hívta így önmagát) megígérte, hogy gondoskodik a gyermekeiről - persze kivéve Julius Caesar fiát, Caesariont, akit veszélyesnek ítélt meg a hatalmára, s így őt meggyilkoltatta.

Hivatalosan ie. 27. január 16-tól volt a Római Birodalom princepse, amely több mint negyven évig tartott.

Eközben megszilárdította a Római Birodalmat, a családot a társadalom alapvető intézmények tekintve családbarát törvényeket vezetett be, majd gazdaggá tette Itáliát. A Birodalom újabb területeket hódított meg, s Róma a világ fővárosa lett. A vízvezetékrendszer kiépítése, a Pantheon megépítése, a római irodalom fénykora (Horatius, Vergilius vagy Ovidius) révén valóban virágzott a Birodalom. (a képen Augustus Cinnával)

augustus-cinna.jpg

Bár három felesége is volt, egyetlen gyermeke született, így sokat foglalkoztatta az öröklés gondolata. Főleg felmerült ez, amikor ie. 23-ban súlyosan megbetegedett. Aztán persze meggyógyult, de saját lánya, Julia mellett, több fiút is örökbe fogadott.

Közöttük volt Tiberius is, akit a császár iu. 4-ben fogadott örökbe, azzal a feltétellel, hogy örökbe fogadja unokahúgának fiát, Germanucist. Ez meg is történt, így Tiberius tribunus és prokonzul lett, s lassan felemelkedett Augustus mellé.

14 nyarán a császár útra kelt, s Caprin keresztül Beneventóba is eljutott, de mivel már Caprin is hasmenése volt, ezután Nolába ment.

A 75 éves Augustus 14. augusztus 19-én így éppen Nolában járt, ahol az édesapja is meghalt, ahol Tacitus és Cassius Dio szerint (a korabeli pletykák alapján) mérgezés okozta a halálát, amelyet a füge okozott. A halálának tanúja volt utolsó felesége, Livia és számos előkelőség. (Milyen érdekes, hogy Mátyás király esetében is a füge volt az esetleges mérgező gyümölcs)

Persze kétséges, hogy ez mennyire lehet igaz, bár Augustus egészségi állapota az utóbbi hónapokban erősen leromlott, s számos intézkedést tett a zökkenőmentes hatalomváltásra, s Tiberiust választotta örökösének. Ha ez így volt, akkor az is lehetséges, hogy a mérgezett füge nem gyilkosság, hanem öngyilkosság volt, egy terv része.

Ezt támaszthatja alá, hogy az utolsó szavai is egy színjátékra utalnak: "Jól játszottam a szerepet? Majd tapsolj, amikor kilépek" ( "Acta est fabula, plaudite" ), bár a hivatalos verzió szerint az utolsó szavai inkább a saját nagyságáról szóltak: "Íme, Rómát agyagból találtam, és rátok hagyom márványból" ( "Marmoream se relinquere, quam latericiam accepisset" ). Róma első, s talán legjobb császára meghalt.

Az biztos, hogy hatalmas tömeg kísérte Nolából Rómába és a temetésének a napján minden állami és magánvállalkozás bezárt. A temetésen Tiberius és fia Drusus mondta a gyászbeszédet, majd Augustus holttestét a római Mars-mezőn elhamvasztották, s kihirdették, hogy a császár csatlakozott az istenek társaságához. A hamvait a csodálatos Augustus-mauzólumba temették el, amelyet magának és családjának építtett. (a lenti képen)

cultura-augustus-mausoleum-rome03-kicsi.jpg

Róma első császára az ókori források alapján iu. 14. augusztus 19-én hunyt el Suetonius szerint "Egy szobában halt meg apjával, Octaviusszal, két Sextus, Pompeius és Appuleius konzulságában, a szeptemberi kalendák előtti tizennegyedik napon, a kilencedik órában, mindössze harmincöt nappal hetvenhatodik születésnapja előtt."

Suetonius császári titkárként dolgozott, s nyilván volt alkalma minden korabeli dokumentumhoz hozzáférni, így biztosan látott hivatalos jelentést is a császár haláláról.

A rómaiak azonban nem a teljes napot osztották 24 részre, éjféltől-éjfélig, hanem csak a világos időszakkal foglalkoztak. A világos időszakot 12 egyenlő részre osztották, s az első óra napkeltekor kezdődött, a tizenkettedik pedig a napnyugtakor ért véget. A kilencedik óra tehát azt jelenti, hogy a napkeltétől számított kilencedik óra, amely nem feltétlenül 60 perces egységet jelent.

 augustus_1.jpg

Augustus Nolában halt meg, s akkortájt a napkelte (a csillagászati számítások alapján) 6:16-kor lehetett, a napnyugta pedig 19:54-kor (a helyi idő szerint). Mivel az időt általában napórával mérték, csak a helyi idő volt értelmezhető.

Ebből következően a nap (világos időszakának a) hossza 13 óra 38 perc volt - vagyis 818 perc. Ebből egy "órára" 68,2 perc jut. Augustus halálakor tehát 15:21 és 16:29 között járt az idő, vagyis délután négy óra körül halt meg.

 djp

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr7717909451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.08.17. 14:19:07

Ááááá, ez nem is így történt!

A hiteles beszámolók szerint sokkal inkább így:
youtu.be/HsCP8VAszWc

youtu.be/2CiKH1X56u0

Előadja teljes hitelességgel a Lar't Pour L'art Társulat.
Kéretik teljesen komolytalanul venni!

:-)
süti beállítások módosítása