Razia Sultana volt az első és az utolsó női szultán Indiában, aki 1236 és 1240 között uralkodott.
Amikor a 25 éves, sikeres kormányzása után, az indiai Iltutmish szultán a halálos ágyán feküdt, rendkívüli döntést hozott. A döntése nemcsak a történelmet írta át, hanem jóvátehetetlen csapást mért korának patriarchális gondolkodására is, amikor lányát, Raziát jelölte a birodalom lehetséges szultánjává, mondván: "Ez a kislány, sok fiam felett áll." Ennek egyik oka az lehetett, hogy amikor apja hadakozott, 1231-32-ben, őt bízta meg a régensi feladatok ellátásával, amelyet maradéktalanul ellátott.
Razia szultana ugyan mindössze négy évig uralkodott 1236 és 1240 között, de ennek ellenére kitörölhetetlen nyomot hagyott India történelmében, hiszen továbbra is indiai lányok millióit inspirálja, akikről nap mint nap azt mondják, hogy nem lehetnek jobbak a fiúknál. Emiatt a nők jogairól és egyenjogúságáról eléggé hírhedt vallásban, az egyik legnagyobb női uralkodónak hirdeti a világ iszlám civilizációinak történetében.
Számos könyvet, filmet, sorozatot, szappanoperát készítettek róla, de ezek jórészt csak a rabszolgájával való szerelmi életéről szólnak, pedig kiváló uralkodó volt politikai és adminisztratív értelemben is.
Razia, Iltutmish és Qutub Begum gyermekeként született 1205-ben, s gyermekként, majd fiatalkorában is, úgy bántak vele, mint testvéreivel. Hivatásos hadviselésre képezték ki, és testvéreivel együtt katonai ismeretekre is tanították. Ebben voltak erőteljes kormányzási és közigazgatási ismeretekkel is, amelyeket az apja felügyelet alatt tanult, majd hamarosan megbízható tanácsadó lett az apja mellett - katonai és stratégiai kérdésekben is.
Iltutmish 1236. április 30-án hunyt el, s először (akarata ellenére) a fia követte, aki azonban alig hét hónapig ült a trónon, s főként az örömszerzéssel foglalatoskodott, helyette valójában az anyja, Turkan uralkodott. Ez aztán hamarosan lázadáshoz vezetett, amely során mindkettőjüket letartóztatták, majd bebörtönözték. A nemesek és hadsereg, akkor fontolta meg az elhunyt uralkodó tanácsát, s Raziát nevezte ki a trónra.
Amikor 1236. november 10 (vagy 19) körül átvette Delhiben a hatalmat, az egyik első döntése az volt, hogy felhagyott a hagyományos muszlim női öltözékkel, amelynek része volt az arcát eltakaró 'pardah' is.
Ehelyett nemi szempontból semleges öltözéket viselt, amellyel kivívta néhány nagyon konzervatív muszlim dühét, mert tette a korabeli szokások alapján elfogadhatatlan volt.
Eleinte egy paraván választotta el trónját az udvaroncoktól és a nagyközönségtől, és női őrök vették körül, később azonban hagyományos férfi öltözékben, köpenyben ( qaba ) és kalapban ( kulah ) kezdett megjelenni a nyilvánosság előtt. Elefántokon lovagolt Delhi utcáin, és a korábbi szultánokhoz hasonlóan szerepelt a nyilvánosság előtt.
Megszüntette a "szultana" kifejezést is, ehelyett "szultán"-nak kellett hívni, hiszen a szultána elsősorban feleséget vagy szeretőt jelentett. Ez (hogy férfiként uralkodott) ebben a korban nem volt páratlan Európában sem, hiszen Nagy Lajos lányait, Máriát és Hedviget is "király"-ként koronázták meg.
A szultánként a delhi Quwwatul Islam Masjidban elmondott beszéde volt az egyik legjobb beszéd, amelyet egy nő a történelem során elmondott és elmondhatott egy mecsetben.
Igazi építőnek tartják, hiszen uralkodása alatt számos iskola, tudományos intézet, kutatóközpont és közkönyvtár alapítására vagy építésére került sor. Módosította az iskolai tantárgyak tartalmát, s komolyabb tudományos, filozófiai, csillagászati és irodalomtudományi témákat vezetett be a gyerekek kíváncsiságának a felkeltésére.
A béke híve volt, s a háborút csak az utolsó lehetőségként választotta volna, így teljes béke uralkodott a birodalmában. 1238-ban Malik Hasan Qarlugh, Ghazni egykori khwarazmi kormányzója, a fiát Delhibe küldte, valószínűleg azért, hogy katonai szövetséget keressen a mongolok ellen. Razia udvariasan fogadta a herceget, de nem volt hajlandó szövetséget kötni a mongolok ellen.
Bár ő iszlám volt, de az uralkodása alatt tisztelettel és igazságosan bánt a hindukkal. Kiemelkedő pozíciókat adott a hindu tudósoknak a tudomány és technológia területén, s egyenrangú állampolgárként élhettek a birodalmában.
Hozzájárult a kézművesség, a festészet és képzőművészet támogatásához, fejlesztéséhez, gazdagította Delhi kultúráját tudósokkal, festőkkel vagy kézművesekkel, akik a világ minden részéből érkeztek.
Egyetlen butaság volt, amit elkövetett, beleszeretett Jamal-ud-Din Yaqutba, egy afrikai rabszolgába, aki az udvarában dolgozó bizalmasa volt. Ez aztán elegendő muníciót adott az őt támadóknak, hogy összeesküdjenek ellene, amely végül a bukásához, majd a halálához vezetett.
Az uralomra jutása után, számos nemes megalázónak érezte, hogy egy nő a szultán, így folyamatosan keresték az alkalmat. Az egyik ilyen elégedetlen nemes Malik Ikhtiar-ud-din Altunia, Bhatinda akkori kormányzója volt, aki összeesküvést kezdett Razia ellen. Az összeesküvés egy karaktergyilkossággal kezdődött, a nemesek nyilvánosságra hozták a tiltott kapcsolatát a rabszolgával, és hamarosan az összeesküvők száma jelentősen megnövekedett, akik fel akartak lázadni ellene.
Malik Ikhtiar-ud-din Altunia, hamarosan sereget állított ellene testvérével, Muizuddin Bahram Shah-val együtt, akinek a lázadók Razia halála után ígérték meg a trónt. Razia 1240. április 3-án érkezett Delhibe, és megtudta, hogy Altunia fellázadt ellene de nem tudta, hogy Delhiben már más nemesek is csatlakoztak Altuniához, közben a lázadó erők bebörtönözték hűséges Yaqut-ot, majd megölték.
Razia foggal-körömmel küzdött, de elvesztette a végső csatát, s mivel Altunia fogságba ejtette, Bahram Shahot tették királlyá. Így aztán az első női szultán, 1240. április 20-án elveszítette a hatalmát. Bahram másnap trónra lépett, a nemesek pedig, május 5-én hűséget fogadtak neki.
De Razia, még nem volt teljesen elveszett, s okosan egy új politikai kártyát játszott ki, amikor feleségül ment Altuniához, így maga mellé állította őt. Ezután a férj-feleség páros elindult Delhibe, hogy harcoljon Bahram Shah, a most már bitorló ellen.
Az összecsapás, több mint 8 órán keresztül tartott, de a heves küzdelemben Bahram legyőzte őket, s a csata után egy nappal Razia, Delhi első és egyben utolsó női szultánja 35 évesen elhunyt - 1240. október 15-én.
Így, az első női szultán, alig négy évig uralkodott, de egy bátor, rettenthetetlen és találékony uralkodóként emlékeznek rá, majdnem nyolcszáz éve.
Razia sírja, Mohalla Bulbuli Khanában található, a Turkman-kapu közelében, Old Delhiben . A 14. századi utazó, Ibn Batuta megemlíti, hogy Razia sírja zarándokközponttá vált: kupolát építettek rá, és az emberek áldást kértek tőle. A sírját állítólag utódja és féltestvére, Bahram építtette.
Amir Khusrau, a híres 13. századi költő és szúfi énekesnő így írta le a vitézségét:
"Hosszú hónapokig fátyolos volt az arca,
és a kardja villámként villant ki a képernyő mögül.
Mivel a kard a hüvelyben maradt,
sok lázadást ellenőrizetlenül hagytak.
Királyi ütéssel letépte a fátylat.
A képernyő mögül megmutatta az arcának napfényét.
Az [oroszlánnő] akkora erőt mutatott
, hogy a bátor férfiak lehajoltak előtte.
Kapcsolódó posztok
A perzsa rézműves, aki királyságot alapított – Ya’qub
Egy lengyel királynő, aki magyar volt – Hedvig, a királynő
Az egyetlen kínai császárnő – Wu Zetian
A korántsem szent életű bizánci császárnő – Szent Eiréné (1)
Aki az erőszakossága miatt nem lett angol királynő
Tomürisz – Szkítia királynője, aki a szabadságért harcolt
Boudica, a lázadó kelta királynő – aki majdnem legyőzte a rómaiakat
Kleopátra, az utolsó fáraó – a Nílus királynője