Charls Simonyi (vagyis Simonyi Károly) nevét világszerte ismerik, hiszen ő az első magyar származású űrturista, aki kétszer is megjárta a Nemzetközi Űrállomást (ISS) - szeptember 10-én már 77 éves.

A Temzén 1624-ben bemutatott „vízalatti csónak” nem csupán udvari mutatvány volt, hanem az első igazán meggyőző bizonyíték arra, hogy ellenőrzött merüléssel és felszín alatti haladással is lehet hajót vezetni.

A Kárpát-medencei honfoglalás után a magyar törzsszövetség néhány évtizeden belül új, katonai expanziós korszakba lépett. A korabeli források és kutatók szerint a nép ekkor még félig-meddig nomád társadalmi berendezkedésű volt: a belső béke önmagában nem jelentett nyugalmat.

A svolderi csata az ezredforduló északi világrendjének egyik legsűrűbb pillanata volt. Valamikor 1000 késő nyarán–kora őszén – a saga- és krónikahagyomány szerint szeptember 9–11. táján – a Balti-tenger nyugati medencéjében várakozó szövetséges flotta (I. Villásszakállú Sven  dán király, Olof Skötkonung svéd király és a norvég Eiríkr Hákonarson jarlságának hajói) rajtaütéssel szétverte I. Olaf Tryggvason norvég király szerény kíséretét.

A történet 1695 szeptemberében, a Bab-el-Mandeb-szoros közelében indult: Henry Every – a forrásokban Avery/Evory névalakkal is – a Fancy nevű, 46 ágyús hajója élén lecsapott a hazaútjára tartó mogul zarándok- és kereskedelmi konvoj két lemaradt hajójára.

Nicolas Fouquet letartóztatása 1661-ben nem pusztán egy korrupt miniszter bukása: korszakhatár az ifjú XIV. Lajos hatalomkoncentrációjában.

A worcesteri csata (1651. szeptember 3.) az angol polgárháborúk utolsó nagy összecsapása volt, és egy ifjú, már Skóciában királlyá koronázott uralkodót sodort menekülésbe: II. Károlyt.

Amikor 1807 augusztusában egy fura, füstöt és szikrát okádó hajó felkaptatott a Hudsonon New Yorkból Albany felé, a part menti gazdák hol „szörnynek”, hol „Fulton bolondságának” csúfolták.

A konzervipar születésnapját a legtöbben 1812-re teszik.

Ekkor állt fel a Donkin, Hall & Gamble gyára a Blue Anchor Roadon (ma Southwark Park Road környéke, London Bermondsey negyedében), hogy egy frissen megvásárolt eljárást ipari méretben kipróbáljanak – előbb próbaszériákkal, majd a következő évben már folyamatos gyártással.

Kalmár László (1905. március 27. – 1976. augusztus 2.) a 20. századi magyar tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Matematikusként, logikusként, kibernetikusként és informatikai úttörőként nemcsak elméleti felfedezéseivel, hanem a hazai számítástudomány intézményi alapjainak megteremtésével is maradandó nyomot hagyott. A Szegedi Tudományegyetem professzoraként és az MTA tagjaként munkássága hidat képezett a klasszikus matematika és a modern számítástechnika között.