Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Fattyú Vilmos, a Hódító

2021. szeptember 03. - DJP

How Do You Say “Bastard” in Medieval Latin? - Ideas | Institute for  Advanced StudyAnglia első normann származású királya 1066-ban lépett trónra a hastingsi csata után, amikor éppen Szent István király unokáját, Edgar angol királyt taszította le a trónról.

Ma Hódító Vilmosként ismerjük, de abban a korban Fattyú Vilmos volt a közismert neve.

A viking származású, franciául beszélő király, Róbert normandiai herceg fiaként született, de az anyja nem hercegnő volt, hanem feltehetően egy cserzővarga lánya, aki azonban olyan gyönyörű volt, hogy a herceg első látásra beleszeretett, miközben a lány a folyóban a ruháját mosta.

10 Facts About William the Conqueror | History HitA herceg és Herleva gyermeke lett Vilmos, aki szinte egész életében emlékeztettek fattyú mivoltára, persze csak óvatosan. Sok évvel később Alençon városa, miközben ostromolta a várost, állatbőröket rakott a falakra célzás gyanánt, mire Vilmos elfoglalta a várat és 32 várvédőnek levágatta kezét és lábát.

Mindez annyira hatásos volt, hogy a közeli Domfront városka azonnal megadta magát harc nélkül is.

Persze az ő születése utána szülei útjai szétváltak, s féltestvérekkel gyarapították a családját.

Vilmos alig hétéves volt, amikor apja elzarándokolt Jeruzsálembe, amely akkortájt az öngyilkossággal felérő cselekedet volt - talán nyomta a lelkét, hogy igen furcsa körülmények között lett Normadia hercege, amikor bátyja hirtelen meghalt.

Flandriai MatildaMivel apja eltűnt a színről, a nemesek egymást ölték (olykor szó szerint) Vilmos kegyeiért, miközben olykor őt is meg akarták ölni. Végül, hosszú évek után elmenekült Normadiából, de egy év múlva visszatért és a francia király támogatásával minden ellenfelét legyőzte.

Szövetségesre volt szüksége, így 1049-ben feleségül vette Flandria grófjának lányát, Matildát. Persze ez sem ment könnyen, mert Matilda először nemet mondott, mire Vilmos a hajánál fogva lerángatta a lováról ... s úgy tűnt ez a taktika bevált. Gyengéd, szeretetteljes kapcsolatuk volt, s Vilmos sohasem csalta meg Matildát. (Alfred Guillard festménye Matildáról)

Felesége erőskezű nő volt, s amíg ő háborúskodott, ő rendet tartott otthon.

A pápa azonban nem akarta megáldani a házasságukat, de Vilmos csak széttárta a kezét - rendben van, akkor enélkül.

A király nem volt hatalmas termetű, de termetes, parancsoló hangú ember volt, s rendkívül ügyes harcos.

Hitvalló Edvárd 1051-ben őt jelölte ki örökösének, majd ezt megváltoztatta, s Harold lett az örökös, amikor 1066 januárjában meghalt. Vilmosnak nem tetszett, hogy lemaradt az angol trónról, s közben Harold testvére Tostig is magának követelte a trónt, ahogyan a norvég király, Harald Hardrada is.

Harold felkészült arra, hogy Vilmos megtámadja a trónért, de hónapokig nem történt semmi - a normann herceg türelmes volt.

Eközben Tostig és a norvég király összefogtak és megtámadtak Észak-Angliát, s Haroldnak kezelni kellett a helyzetet, ezért északra küldte az embereit. Legyőzte őket, sőt mindkettőt megölte a Stamford Bridge-i csatában. Eközben azonban Vilmos átkelt a La Manche-csatornán, 1066. szeptember 28-án partra szállt Angliában és Hastingsbe ment. Biztosra akart menni, így embereit kiküldte a környező településekre fosztogatni, amellyel megfélemlítette a lakosságot és maga felé csalta Haroldot.

Harold serege egy egész héten keresztül keményen menetelt, így eléggé fáradtan ért Hastingshoz.

A csata (amely Hastingtól néhány kilométerre zajlott) reggel kilenckor kezdődött és egész nap tartott, de közvetlenül az összecsapás előtt Vilmos udvari bohóca, Taillefer rohant a csatatérre és gúnyolni kezdte az angolokat. Végül az egyik angol nem bírta tovább odarohant, de a bohóc levágta, miközben énekelt tovább. Erre már a csata valóban megkezdődött.

Az első időszakban az angolok visszaverték a normannok támadását és elterjedt a hír, hogy Vilmos is meghalt. Ő azonban az első sorokhoz lovagolt és megmutatta arcát, amely fellelkesítette katonáit. A csata egész álló nap tartott, s Harold királyt valóban megölték, egy nyílvessző fúródott a szemébe.

Death of King Harold, Battle of Hastings, 1066 - Stock Image - C045/5118 -  Science Photo Library

Az angolok a királyuk halála után lassan feladták a harcot. Vilmos megparancsolta az embereinek, hogy hagyják az angolok holttestét a csatatéren. A király édesanyja a fia súlyának megfelelő aranyat ajánlott, ha eltemetheti, de Vilmos hajthatatlan volt. Végül a holttesteket az óceánba dobatta.

Persze ő sem állt messze a haláltól, hiszen a krónikák szerint három lovat is kilőttek alóla. A csata után London felé indult, s útközben raboltak, gyújtogattak és fosztogattak. Már december volt, mire Londonba értek, ahol közben királlyá választották Vasbordájú Edmund és Szent István unokáját, Ágota hercegnő fiát Edgar Ætheling-et, aki alig néhány hónapig uralkodott.

Amikor azonban odaért, a korábban királlyá választott Edgar és számos nemes hűségesküt tett neki. Vilmos kivételesen nagylelkű volt és sokan megtarthatták a földjeiket.

1066. karácsonyán pedig amikor angol királlyá koronázták, a tömeg éljenezni kezdte az új királyt,s a normannok nem értették mi történik. Támadásnak vélték a hangos éljenzést s számos épületet felgyújtottak. (Severino Baraldi festményén)

The Coronation Of William The Conqueror Painting by Severino Baraldi

Vilmos alaposan felkészült, így többszáz kisebb-nagyobb várat építettett, amelyek közül a leghíresebb a White Tower, London központjában. A nemességet lassan jórészt lecserélte, s Anglia királyának palotájába főként csak francia szót lehetett hallani. Vilmos megpróbált megtanulni angolul, de kevés sikerrel, amelyhez annak is köze lehetett, hogy írástudatlan volt.

A kegyetlen harcos viszont felszabadította az országban élő rabszolgákat, akik a népesség ötödét tették ki. Eltörölte a halálbüntetést is, de helyette megvakították és kasztrálták a bűnözőket. Pár hónapnyi angol uralkodás után hazament Matildához és féltestvérét, Odot hagyta maga helyett, aki azonban korántsem volt olyan harcos, mint ő. Így Vilmos visszatért és újra rendet tett.

William the Conqueror arriving in England Painting by Angus McBride

Leverte a lázadásokat, majd hazament Normadiába. Pár hónappal később azonban újra vissza kellett jönnie, újabb lázadások törtek ki. Edgar Ætheling, akit előtte királynak nyilvánítottak egy sereggel megtámadta Yorkot és el is foglalta. A nemesek újra Edgart kiálltották ki királynak.

Vilmos újra visszatért és a lázadók elmenekültek, nem akartak vele összecsapni. A király kisebb csapatokat engedett északra, akiknek rabolni, fosztogatni és ölni kellett. Ez olyan jól sikerült, hogy országos éhezés tört ki, amelyben felütötte a fejét a kannibalizmus is. Közel százezren haltak meg.

Edgar Ætheling próbálkozott még egy ideig, de be kellett látnia, hogy nincs elegendő támogatója. Vilmos újra visszatért Normadiába, majd 1075-ben saját grófjai közül támadta meg kettő. A két grófot legyőzte, de a francia király serege is megjelent, aki viszont őt győzte le. Hazatért Normadiába, majd békét kötött a francia királlyal, Fülöppel, az egyik árulót lefejezte, a másikat börtönbe zárta.

Közben a legidősebb fia, Robert szállt szembe vele, s egy csatában majdnem megölte, de egy angol katonája feláldozta magát érte. Végül Vilmos győzött és békét kötött a fiával.

Közben a skótok betörtek az egyébként is meggyötört Észak-Angliába és portyáztak Vilmos viszont magával vitte fiát, Robertet is és őt küldte a skótok ellen. Valamit tanulhatott az apjától, mert hamarosan elzavarta a skót sereget.

Minden jól alakult, de ekkor felesége, Matilda elhunyt.

Fia látta, hogy apja már nem a régi, így szövetséget kötött Fülöp francia királlyal, az apja ellen. A fiatal korában félelmetes megjelenésű harcos már erősen elhízott és nem féltek tőle az emberek, úgy mint régen. Annyira kövér volt, hogy a francia király egy szülés előtt álló kismamához hasonlította.

Maga Vilmos is tudta, hogy le kellene fogynia, de nem sikerült. Egyes források szerint kerülte a szilárd ételeket és csak folyadékot vett magához, nem ivott mást csak bort és egyéb szeszes italokat. Mindez nem segített, de cserébe károkat is okozott a szervezetében.

Ekkortájt már a lovára is alig tudott felülni.

Ő azonban nem adta fel, s maga vezette a seregét a fia és szövetségesei ellen 1087-ben, amikor egy baleset történt. A lova olyan erősen megdobta, hogy a király alig tudott fennmaradni a lován, de a nyereg egy kiálló része felszakította a hasát.

William the Conqueror injured at Mantes-la-Joilie in 1087 stock image |  Look and Learn

Hetekig szenvedett, de végül 1087. szeptember 9-én belehalt a sérüléseibe. A halála után a szolgák és kísérők minden mozdíthatót elloptak: fegyvert, ruhát, bútort ... 

Az egyik szemtanú szerint a király holtteste szinte teljesen le volt meztelenítve, mindenétől megfosztották. A temetése azonban még rosszabbul sikerült.

Funeral of William the Conqueror at Caen, engraving, England illustration of a Funeral of William the Conqueror at Caen, engraving, England Adult stock illustration

A teste olyan nagy volt, hogy nem fért bele a sírba, amelyet készítettek és a papok mindent megtettek, hogy erőltessék a temetést. Olyan erősen próbálták beletuszkolni a sírba, hogy a hasfala felszakadt, szinte felrobbant és a tartalma szétszóródott. A már napok óta halott királyból olyan erős, átható szag áradt, hogy a gyászolók menekültek a szobából.

Lehetséges, hogy Hódító Vilmos Anglia egyik leghíresebb királya, de őt ez kevéssé érdekelte, ő elsősorban normann hercegnek tartotta magát.

djp

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr3516679350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása