Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

A Long Island-i csata - amikor Washington is elmenekült

2022. augusztus 26. - DJP

Bő egy évvel a függetlenségi háború kirobbanása után, s szűk két hónappal a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után következett a nyolc éves háború egyik legnagyobb csatája, a Long Island-i csata, amely a mai New York-ban, a Long Island délnyugati részén, a ma Brooklynnak nevezett területen zajlott le, ezért gyakran nevezik Brooklyni csatának is.

long_island-i_csata.jpg

Az amerikai katonákat George Washington (a későbbi amerikai elnök) parancsnokolta, de ott volt Izrael Putnam, William Alexander és John Sullivan is. A briteket William Howe tábornok vezette, de Charles Cornwallis, Henry Clinton és James Grant is a parancsnokok között volt.

Pár hónappal korábban, 1776 márciusában sikerült a briteket kiszorítani Bostonból, de Washington biztos volt benne, hogy visszatérnek és nem is csalatkozott. Úgy sejtette, hogy a partvidék legfontosabb kikötőjében, New City-ben próbálkoznak először, kihasználandó tengeri fölényüket, így a seregét Bostonból New Yorkba vezette, s megkezdték a védelmi előkészületeket.

Washington tehát nem tévedett, hiszen III. György (az akkor még nem őrült) angol király egy komoly brit flottát küldött, amely júliusban érkezett meg, s a Staten-szigeten állították fel a táborukat.

Jelezve a fölényüket, tágyalni akartak Washingtonnal, s felajánlották neki III. György angol király kegyelmét, ha megadná magát, de természetesen a válasz visszautasítás volt.

A brit hadsereg augusztus 22-én kezdte meg a partraszállást Long Island-en, s néhány nap alatt kiépítették az állásaikat.

1280px-battleoflongisland.jpg

Végül augusztus 27-én reggel támadtak először a kora reggeli órákban, de csak egy kisebb csapatot küldtek az amerikai hadsereg centruma felé. Az amerikaiak erre a támadásra összpontosítottak, miközben a brit sereg nagyobb része keletről támadt rájuk.

Washington meglátva a bajt, a főerőknek vissza visszavonulást parancsolt Brooklyn Heightsba, miközben a később Maryland 400 néven megismert csoport visszatartotta a briteket, igaz, komoly véráldozatok árán.

4-battle-of-long-island-1776-granger.jpg

A britek azonban nem akarták feleslegesen ontani a katonáik vérét, így a támadást leállították, amikor kezdett a katonákra veszélyesen alakulni a helyzet. Az amerikai sereg csapdába esett, s britek kivárásra játszottak.

Két nappal később azonban Washington egy merész húzással megmentette a sereg nagyobb részének az életét. Az idő ködös és esős volt, amely jelentősen korlátozta a látási viszonyokat.

Az amerikai katonák a ködös és esős időben szépen csendben elhagyták a búvóhelyüket és lassan eljutottak az East Riveren át egészen Manhattanig.

1280px-u_s_army_artillery_retreat_from_long_island_1776.jpg

Másnap reggel, amikor a köd kissé felszállt, a brit sereg csak hűlt nyomát találta az amerikai seregnek. Így a helyzet kissé felemásan alakult. A britek döntő győzelmet arattak a csatában, s még a függetlenségi háború kései szakaszában is onnan irányították a hadmozdulataikat. Washington pedig, ugyan a csatát elveszítette, de mégis győzött, hiszen számos katonája menekült meg a biztos halálból.

Persze a brit győzelem jó eséllyel megmondható volt, hiszen a tízezer amerikai katonával szemben húszezernyi 'brit' katona állt, amelyből közel kilencezer német zsoldos volt. Az amerikaiak vesztesége közel 1000 fő volt, s újabb ezer fő került fogságba. A britek (és németek) összesen körülbelül 350 főt vesztettek el.

DJP

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr2517917257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása