Aragóniai Katalin, aki VIII. Henrik első felesége volt, alig múlt 50 éves, amikor 1536. január 7-én elhunyt.
A kor egyik legnagyobb királynőjének, I. (Katolikus) Izabella kasztíliai királynőnek és férjének II. Ferdinánd aragóniai király legkisebb lányaként született 1485. december 16-án, s nevét angol dédanyjáról, Lancesteri Katalinról kapta.
Már kisgyermekkorától úgy nevelték, hogy Artúr walesi herceg, az angol trónörökös felesége lesz, így ennek megfelelően számos ismeretet szerzett Angliáról. A kora egyik legműveltebb hercegnője volt, s Alessandro Gerladini, egy híres pap tanította, akitől a spanyol és latin nyelvek mellett a francia és görög nyelvet is megtanulta, ugyanakkor a teológia mellett történelmet, filozófiát, számtant, jogot és klasszikus irodalmat is tanult.
A hercegnő tizenhat éves kora után indult Angliába, de az ifjú férj hamarosan elhunyt és Katalin elhatározta, hogy Artúr öccsének, Henriknek a felesége lesz.
Ebben persze segítette, hogy a korabeli krónikák alapján az emberek „a világ legszebb teremtményének” nevezték, s évekkel később egy udvaronc szerint „Kevés olyan nő volt, aki fel tudta venni a versenyt a királynővel virágkorában”.
Hét évbe telt, amíg végül VII. Henrik halála után elérte a célját, s Anglia királynéja lehetett, bár közben az apjával és leendő (és volt) apósával is meg kellett küzdenie. Az angol király maga akarta feleségül venni, de a spanyol szülők nagy felháborodása és Katalin elutasítása miatt ettől végül elállt, ugyanakkor folyamatosan próbára tette a lányt, aki egy ízben így válaszolt neki „Azt választom, amiben hiszek, és nem mondok semmit. Mert nem vagyok olyan egyszerű, mint amilyennek látszom.”
Végül tehát angol királyné lett, de bő tíz év és körülbelül kilenc terhesség után VIII. Henrik már válni akart, hiszen 1522 márciusában feltűnt Boleyn Anna, aki hamar az ujja köré csavarta a királyt. Persze addig sem fogadott (testben) örök hűséget Katalinnak, de Anna teljesen megbolondította.
Hiába győzte le Katalin a skótokat Floddennél, s hiába szült egy egészséges, okos kislányt, Henrik egyre kevesebbet foglalkozott vele.
A király azt szerette volna elérni, hogy Katalin vonuljon zárdába, s így ő újra megnősülhessen, de Katalin válasza csak ennyi volt „Isten soha nem hívott kolostorba. Én vagyok a király igazi és törvényes felesége.”
Közben 1531 júliusában a király magára hagyta Katalint és kislányát és a spanyol hercegnő soha nem látta többé ezután. Boleyn Anna beköltözött a királynéi lakosztályba, ő pedig kastélyról kastélyra vándorolt, végül a Kimbolton -kastélyban talált menedéket, s a szobáját csak a mise miatt hagyta el. Ekkor a lányát is elválasztották tőle. Ott aztán sanyargatta magát, mint testileg, mint lelkileg.
A király eközben mindent megígért volna, csak váljon el, de a királyné nem engedett. Talán anorexiában szenvedett, s a betegeskedés valamint a depresszió is megviselte.
Egyre rosszabbul volt, mire Henrik egyre kegyetlenebb módon bánt vele, s a leveleket Katalinnak, mint "Wales özvegy hercegnőjének" nevezte, mintha az ő házasságuk nem is történt volna meg.
1533. május 23-án Caterbury érseke semmisnek nyilvánította a házasságukat, majd néhány nappal később Anna feleségül ment Henrikhez (másodszor is, mert januárban egyszer már a király, bigámista módon feleségül vette - titokban).
Sajnos az sem oldotta meg a problémát, hogy Margit skót királyné, a király nővére nyíltan Katalint támogatta, de bizonyára jólesett Katalinnak.
1535-ben egy furcsa betegség támadta meg Katalint, amelytől egyre gyengébbnek érezte magát, s mikor érezte, hogy már közel a vég, akkor egy utolsó levelet írt a királynak, amelyet így fejezett be „A magam részéről mindent megbocsátok, és áhítattal imádkozom Istenhez, hogy neked is megbocsásson.” aztán így írta alá „Katarina királyné”.
Ekkorra már egykori szépsége megfakult, s a velencei nagykövet "kicsit vaskosnak" jellemezte, míg I. Ferenc francia király szerint „öreg és torz” volt. Ugyanakkor az udvarban és az országban szinte mindenki szerette, míg Boleyn Annát egyenesen a "király szajhája" néven nevezték. Még a királyi udvar egyik legfontosabb embere, Thomas Cromwell is elismerte, hogy Katalin, „Ha nincs a szex, dacolhatott volna a történelem összes hősével.”
Szerencsétlenségére még negyvenéves sem volt, amikor már átesett a menopauzán, bár ennek bizonyosan köze volt a betegségéhez.
Katalin végül 1536. január 7-én hunyt el a Kimbolton-kastélyban egy rendkívül ritka betegség következményeképpen. A halála után több orvos is megvizsgálta és azt találták, hogy a teste majdnem minden része egészséges volt, kivéve a szívét, amely teljesen megfeketedett. Ezt talán a szívrák okozhatta, amely nagyon ritkán ugyan, de előfordul, bár egyesek mérgezést gyanítanak.
A krónikák alapján Katalin temetésének napján Anna egy kisfiúval elvetélt, aztán néhány hónap múlva a vérpadon találta magát.
Kapcsolódó posztok
Hogyan került VIII. Henrik az angol trónra?
Hogyan lett VIII. Henrik a Hit Védelmezőjéből kiátkozott?
Leányvásár – Aragóniai Katalin hozománya és házasságai
A leghatalmasabb spanyol uralkodónő – Katolikus Izabella
Az első kivégzett angol királyné – Boleyn Anna, a “király szajhája”
