1514. augusztus 13-án a tizennyolc éves Tudor Mária, VIII. Henrik angol király húga közvetítők útján ment férjhez XII. Lajos francia királyhoz.
Mária vonakodva ugyan, de beleegyezett a házasságba, de ígéretet kért VIII. Henriktől, amely szerint a következő férjét már szabadon választhassa meg. Erre minden esély megvolt, hiszen a leendő férje elég idős volt már, s már terve is volt a következő férjére, legalábbis egy levele alapján, "ha szerencsém van, hogy túléljem az említett néhai királyt, akkor a te jószándékoddal megakarom magamat a szabadságomban, az ön nemtetszése nélkül." valamint "mint azt ti is tudjátok, mindig is jó gondolatokat szültem Suffolk uram iránt".
Suffolk hercege, Charles Brandon volt, VIII. Henrik gyermekkori jóbarátja, aki természetesen már sokszor találkozott Máriával. A fiatal hercegnő gyakori vendég volt a különböző udvari ünnepségeken, Charles Brandon pedig aktív szereplője volt a udvari ünnepségeknek és lovagi tornáknak. A fiatal (bár a hercegnőtől 12 évvel idősebb) herceg jó felépítésű és erős férfi volt, Mária pedig messzeföldön híres volt a szépségéről.
Az angol és francia király a szövetségük megerősítése érdekében határozták el ezt az esküvőt, de Mária, csak jó néhány héttel később, október 2-án indult el Párizsba a "férjéhez".
Az "igazi" szertartás 1514. október 9-én reggel 9 órakor kezdődött a Hôtel de la Gruthuse nagytermében, ahol egy pazar szertartás keretében vette feleségül a francia király az angol hercegnőt.
Néhány héttel később, 1515. január 1-én azonban XII. Lajos elhunyt. A halála nem volt meglepetés, hiszen már hetek óta súlyos beteg volt, s az sem biztos, hogy a házasságot elhálták. Amikor azonban közölték a fiatal királynével a férje halálát, elájult, s a Hôtel de Cluny-ba küldték, ahol fehéret, a gyász francia színét viselte.
Negyven napig kellett (volna) ott maradnia, hogy kiderüljön terhes-e. Mert ha igen, akkor a következő francia királyt is megszülhette volna, mint ahogyan I. János is hasonlóan lett király.
Persze valójában senki sem hitte el, hogy a királyné valóban terhes, így elfogadták a király egyik lányának a férjét a következő királynak.
A király halálának híre persze eljutott Angliába is, s Henrik éppen Charles Brandont kérte meg 1515. január 14-én, hogy menjen a húgáért Franciaországba, s hozza vissza a hozomány minél nagyobb részét.
A király elővigyázatosságból megeskette Charles Brandont, hogy nem veszi feleségül a fiatal özvegyet, mielőtt haza nem térnek. Ez azt mutatja, hogy a király nagyon is tudatában volt a két fél érzelmeivel, s talán azt is, hogy hajlandó lett volna beleegyezni a házasságba.
Brandon január 31-én érkezett Párizsba, s amikor találkozott az új királlyal, I. Ferenc rögtön érezte a két fél érzelmeit. Mária tizennyolc éves özvegy volt, fiatal és gyönyörű, s Franciaországban eszközként használhatták volna.
Egyesek szerint Ferenc saját maga akarta feleségül venni, bár ehhez el kellett volna válnia XII. Lajos lányától, s ez akár a trónjába is kerülhetett volna.
Sok más pletyka is keringett, így Mária az őt körülvevő bizonytalanság miatt azt javasolta Brandonnak, hogy házasodjanak össze, amelyet néhány nap múlva el is döntöttek. A pár végül összeházasodott, s valamikor február 15-20 között lehetett az esküvő, talán tíz tanú előtt. Brandon pedig éppen hazaárulást követett el, amelyért halálbüntetés járt.
Brandon és Mária az esküvő után levélben mindent bevallott a királynak, aki emlékeztette az ígéretére, cserébe Mária emlékeztette a sajátjára. Hosszú levelezgetés után végül Thomas Wolsey lépett közbe és simította el a vitákat, így Henrik beleegyezett a házasságba - igaz csak utólag.
Így aztán a Mária és Brandon egy második, nyilvánosabb esküvőt tartott március 31-én még Franciaországban, aztán május 2-án hazatértek.
Néhány nappal később, május 13-án ott is összeházasodtak, s az esküvőn részt vett a király és a királyné (még Aragóniai Katalin) is - ez jól mutatja, hogy a király áldását adta a frigyre. Persze a király megsértéséért fizetniük kellett - szó szerint.
Az ifjú párt arra kötelezték, hogy fizessék vissza Mária hozományát, amely összesen 24.000 fontnyira rúgott, valamint Brandonnak le kellett mondania Lady Lisle gyámságáról, akit egykor a feleségének szántak. A hatalmas adósságot évi 1000 font törlesztéssel kellett fizetiük, de hat év elteltével még csak 1324 fontot fizettek vissza, vagyis a pénzbírság inkább látszat volt, mint igazi büntetés.
Jól mutatja ezt az is, hogy továbbra is tagja volt a tanácsüléseknek és a lovagi tornákon a királlyal is megvívhatott.
A házasság aztán tizennyolc évig tartott és négy közös gyermekük született, de Mária 1533. június 25-én reggel hét óra után, alig harminchét évesen elhunyt - tüdőbajban.
Kapcsolódó posztok
VIII. Henrik kiközösítése
Ahogyan Catherine Parr VIII. Henrik felesége lett
A feleség, aki túlélte VIII. Henriket – Cleve-i Anna
VIII. Henrik szerelmes levelei Boleyn Annának
A paranoiás VIII. Henrik és a párnacsókoló inas
Amikor VIII. Henrik szakálla miatt majdnem háború tört ki
Hogyan került VIII. Henrik az angol trónra?
Hogyan lett VIII. Henrik a Hit Védelmezőjéből kiátkozott?
VIII. Henrik feleségei