Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

A függetlenségi háború kirobbanása Amerikában

2023. április 14. - DJP

1775. április 19-én hajnalban, egy jelentéktelennek tűnő, Lexingtonban vívott összecsapással kezdődött az amerikai függetlenségi háború.

5-battle-of-lexington-1775-granger.jpg

Mégis, ez a csatának alig nevezhető esemény indított el a nyolc évig tartó harcokat. 

Persze mindez korántsem volt előzmény nélküli, hiszen a 18. századi háborúkban kiürült brit királyi kincstárat már évekkel korábban szerették volna a gyarmati pénzekkel feltölteni. Tíz évvel korábban megjelent a bélyegtörvénynek nevezett illetéktörvény, amely hatalmas felháborodást okozott, majd Benjamin Franklin meggyőzte a briteket, hogy vonják vissza, de ez tovább rontott a helyzeten. Az amerikaiak ekkor elhitték, hogy bármire rá tudják venni a briteket.

1011833_slice.jpg

Ezután a Nagy-Britanniából importált áruk megadóztatása került terítékre, amely bojkottok szervezésével járt, cserébe brit csapatok érkeztek rendfentartóként. Ez szintén nem volt igazán jó lépés, főként hogy következett a bostoni mészárlás, ahol a britek belelőttek a tömegbe, s többen meghaltak - igaz nem biztos, hogy csak a britek voltak a hibások.

bostoni_meszarlas.jpg

III. György serege visszavonulót fújt, a csapatokat kivonták Bostonból, s a törvények egy részét is visszavonták, de aztán életbe lépett a teatörvény. Erre válaszul következett a bostoni teadélután, majd jöttek a brit kényszerítő törvények - a helyzet ekkor már pattanásig feszült.

boston-tea-party.jpg

Így következett el 1775 tavasza, amikor is Thomas Gage brit tábornok, Massachusetts brit kormányzója egy kisebb brit haderőt küldött Bostonból Lexingtonba, hogy elfogjon néhány radikális gyarmati vezetőt - Sam Adams John Hanconck volt a két kiválasztott.

A brit sereg 700 katonája 1775. április 19-én hajnali öt órakor indult a két vezető elfogására és az általuk birtoklott fegyverek és puskapor lefoglalására, ott azonban már várták őket. Az amerikaiak azonban Paul Revere és William Sawes figyelmeztetése útján megtudták a brit lépéseket, így John Parker kapitány vezetésével 77 felfegyverzett gyarmati várta a brit sereget.

revere.jpg

A briteket meglepte az ellenállás, de John Pitcairn brit őrnagy hamar feltalálta magát, s a majdnem tízszeres túlerőben parancsot adott az amerikaiaknak, hogy távozzanak. A gyarmati sereg tagjai haboztak, majd lassan kezdett szétoszlani a tömeg, de hirtelen egy lövés dördült el, s hamarosan a puskapor füstje borította be a teret. A tűzpárbaj végeztével nyolc amerikai feküdt holtan vagy halálos sebbel, s további tíz sebesült meg, míg a britek oldalán egyetlen sérült volt.

lexington-by-william-barnes-wollen.jpg

Azóta sem derült ki, hogy brit vagy amerikai volt az első lövés, de Ralph Waldo Emerson egy „világszerte hallott lövésnek” nevezte egyik versében a Concord himnusz-ban.

lexington-aa.jpg

Az amerikaiak szétszéledtek, a britek pedig megállapították, hogy győztek, majd elindultak a közeli Concord város felé, az ellenállást ott is legyűrni.

Eleinte kevés ellenállást tapasztaltak, majd elkezdtek kutatni a fegyverek és lőszerek után,  de eközben a helyiek már gyülekeztek. A britek hamarosan eljuttottak az Északi-hídhoz is, ott azonban már fegyveresek százai várták őket - a legnagyobb részük már hosszabb ideje számított a fegyveres fellépésre, csak a jelre vártak.

az_eszaki_hidnal_a_concordi_csata_soran_1775_aprilis_19.jpg

Az amerikaiak a brit sereget látva átmentek a hídon és komoly csata alakult ki, amelyben a gyarmatiak legyőzték a gyarmatosítókat. Ez már sokkal komolyabb csata volt, s a britek közül 73 fő meghalt, 26 eltünt és 174 megsebesült. Az amerikai oldalon 49 halott és 41 sebesült volt.

attack-on-concord-bridge.jpg

A britek parancsnoka, Francis Smith alezredes hamar rájött, hogy a serege fogyóban van, míg az amerikai oldal létszáma csak egyre növekszik, így visszavonulót fújt.

A sereg erőltetett menetben indult Boston felé, de a 16 mérföldes út során folyamatosan támadták őket a fák, sziklák és épületek mögül. Lexingtonba érve a korábban vereséget szenvedett Parker kapitány fegyveresei is rájuk támadtak, számos vöröskabátost megölve.

visszavonulas.jpg

Mire a brit sereg visszaért Bostonba, már körülbelül 300 katona halt meg, míg az amerikaik veszteségei kevéssel nőttek.

Az első két összecsapással megkezdődött a függetlenségi háború, s másnap már közel 15 ezer fegyveres vette körül Bostont. A háborúból aztán kinőtte magát egy ország, s megjelentek a korai amerikai történelem nagy alakjai, akik közül többen is elnökök lettek.

djp

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr2918102086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása