1457. március 6-án II. Jakab skót király egy törvényben megtiltotta a skót polgároknak bizonyos sportok űzését, amelyeket az utcákon és templomkertekben játszottak.

„Az ország egyetlen részén sem szabad focit, golfot vagy más ilyen értelmetlen sportokat űzni, csak a közjó és az ország védelme érdekében”

Rand Jerris golftörténész szerint: „Szöveges és vizuális bizonyítékok is vannak arra, hogy létezett olyan játék, amit golfnak neveznénk. Az egyiket egy nagy földdarabon játszották, és labdákat ütöttek a szabadban. A másik tulajdonképpen egy nagy játék volt, amelyet egy falu vagy egy város utcáin játszottak, ahol labdát ütöttek a templomkertbe vagy az utcán. Tehát a történészek különbséget tettek az általuk rövid golfnak nevezett és a Skóciában az 1500-as években játszott hosszú golf között."

A történészek ráadásul felfedeztek egy latin nyelvtani könyvet abból a korból, amely a golfot használta a latin nyelv tanítására. A Vocabula, amelyet 1636-ban adott ki Aberdeenben David Wedderburn skót iskolamester, tartalmazza a játék legkorábbi leírását, beleértve a golflyuk első említését.

„Minden olyan dolog, amiről tudjuk, hogy igaz a korai játékról – a játék jellege és a használt felszerelés típusa –, az azért van, mert egy iskolásoknak szóló latin nyelvtankönyvben a golfot említik” – mondta Jerris.

A Honorable Company of Edinburgh Golfers már 1744-ben leírta az első játékszabályokat, amelyeket egy Leith Links-en rendezett versenyükre fogalmaztak meg. Ezeket a szabályokat aztán a következő egy évszázadban több mint 30 klub fogadta el.

A golf első vizuális bizonyítéka egy St. Andrew's festmény, amely az 1740-es évekből származik, s amelyen négy golfozó és két caddie található. E szerint a St. Andrews-i Old Course, amelyet széles körben a világ legrégebbi pályájának tartanak, egy homokos tengerparton volt.

Másfél évszázaddal később, 1899-ben aztán a Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews (R&A) kiadta az első egységes szabálygyűjteményt, miközben az Egyesült Államokban megalakult az Egyesült Államok Golfszövetsége, amelynek szabályai jelentősen hasonlítottak a brit szabályokra.

Leith Links egyébként is támogatta a különböző sportágakat, hiszen 1709-ben a Tanács beleegyezett az Ezüst Nyíl íjászverseny szponzorálásába az Edinburgh Company (később Royal Company) of Archers számára. Ezt a versenyt egyébként még ma is megrendezik Edinburgh's Meadows-on, nem messze az Archers' Halltól.

Sok íjász azonban egyben golfozó is volt, így sikerült elérni, hogy Edinburgh város tanácsa 1744. március 7-én az Ezüst Klubot is szponzorálja az „Edinburgh-i Urak Golfozók Társasága” számára a „Nagy-Britannia és Írország összes nemesei és urai...” nyílt versenyére.

A Győztes egy évig a Golf kapitányaként szolgált, a szabályok betartásának és a pályák rendbetartásának felelősségével.

A városi tanács parancsára,  a győzelem után a kapitány golfügyekben jelentős tekintélyt kapott; a golfviták eldöntése (2 vagy 3 másik személy közreműködésével) és a Szabályok értelmezése tekintetében, valamint a Linkek felügyelete (kezelése). A kapitány erős vezetői pozíciót szerzett egy évre, ami potenciálisan kihatással volt az összes tag golfozására.

Ezt talán a társaság tagja és golfozója, Duncan Forbes, a High Court of Session elnöke és Skócia legmagasabb rangú ügyvédje kezdeményezte, aki szintén lelkes golfozó volt és gyakran játszott John Rattray ismert sebésszel.

1744. április 2-án volt az első nyílt verseny, amelyre összesen 12 fő iratkozott fel, de végül csak 10 golfozó versenyzett. A Scots Magazine áprilisi száma alapján a győztes „Mr John Rattray sebész” volt Edinburgh-ből, így ő lett az Edinburgh Golfers Company első golfkapitánya.

djp