Az egyszerű paraszti származású Toyotomi Hideyoshi stratégiai gondolkodása és harci képességei miatt hamar kivívta Oda Nobunaga japán hadúr dicséretét, aki az egyik legfontosabb tábornokává tette. Tulajdonképpen ő valósította meg a hadúr álmát az egységes Japánról.
Az angol történelemben „Anarchia” néven elhíresült korszak nem csupán egy trónviszály volt, hanem az államiság és a feudális hűségrendszer teljes szétesése. Ennek a kaotikus tizenkilenc évnek a legdrámaibb csomópontja az 1141. február 2-i lincolni csata, ahol a sors különös fintoraként a törvényesnek kikiáltott király fogságba esett, a győztes mégis elveszítette a háborút.
A Naprendszer legismertebb vándora körülbelül 75–76 évente érkezik vissza. De a sok visszatérés közül az egyik mérhetetlenül felülmúl mindent.
837. április 10-én a Halley-üstökös 0,033 csillagászati egységre — mindössze 4,94 millió kilométerre — közelített a Földhöz, és ez nemcsak az üstökös saját történetének (ismert) rekordja, hanem az emberi megfigyelés egyik legdrámaibb pillanata is.
845 virágvasárnapján, március 28-án közel százhúsz viking hajóból álló flotta kötött ki a Szajna partján, és a Nyugati Frank Királyság szívét, Párizst fosztotta ki. A ragnari Ragnar Lodbrok vezette északi harcosok nem először jártak a frank folyókon, de ez a hadjárat különleges helyet foglal el a vikingek európai terjeszkedésének történetében: Párizs kirablása az egyik legmerészebb, legnagyobb léptékű és legmélyebb nyomot hagyó viking akció volt a kontinensen.
A XIII. század közepén Magyarország olyan viharral nézett szembe, amelyre sem a királyság intézményei, sem a társadalom belső egysége nem volt felkészülve.
Az 1241-es esztendő a középkori Európa történelmének egyik legsötétebb fejezete volt. A mongol haderő, amely már évtizedek óta rémületet keltett Ázsiában és Kelet-Európában, ekkor kétirányú harapófogóba szorította a keresztény Nyugatot.
1367. április 3-án, Nájera városától nem messze, La Rioja tartományban, a Najerilla folyó lapályos vidékén egy olyan csata zajlott le, amely egy egész korszak európai politikáját formálta át.
Velence alapítása a történelem és a legenda határán áll. A város eredetéről sokáig az a hagyomány élt, hogy Kr. u. 421. március 25-én alapították, ám a történészek szerint ez inkább szimbolikus dátum, mintsem pontos történelmi tény.
1229. február 18-án a jaffai béke hivatalosan is hatályba lépett. Frigyes március 17-én vonult be Jeruzsálembe. A bevonulás azonban minden lett, csak diadalmenet nem. Gerold jeruzsálemi pátriárka egyházi tilalom alá helyezte a várost, mondván, Frigyes kiátkozott, és a szerződés nem felel meg a kereszténység érdekeinek. Egyetlen pap sem volt hajlandó megkoronázni a császárt.
A gyémánt nyakék története a francia ancien régime egyik leghírhedtebb botránya.
Az ügy azért vált különösen emlékezetessé, mert egyszerre volt benne a fényűzés, a csalás, a társadalmi felemelkedési vágy, a politikai hiúság és a nyilvános megaláztatás.