II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor), a Újbabiloni Birodalom legfényesebb uralkodója egyszerre testesíti meg a hódító katonát és a látványos városépítőt. A neve sokaknak a bibliai történetből ismerős, amely egy átmeneti elmezavarról tudósít; ugyanakkor a korabeli mezopotámiai feliratok és a babiloni adminisztrációs táblák egy rendkívül hatékony államfőt rajzolnak meg. 

A Nuestra Señora de las Mercedes spanyol fregatt története a napóleoni háborúk küszöbén zajló tengeri hatalmi játszmák egyik legsorsdöntőbb epizódja. A hajó 1804. október 5-én süllyedt el a portugál Algarve partjai előtt, miután a brit királyi haditengerészet megállításra szólította fel.

Athalaric, Nagy Theodorik unokájaként 526-ban, kb. tízévesen került az osztrogót trónra. Apja, Eutharic – Theodorik kijelölt utódja és 519. évi római consul – már 522-ben meghalt; tőle két gyermek maradt: Athalaric és Matasuntha.

Don Juan de Austria spanyol hadvezér 1547. február 24-én született Regensburgban, V. Károly német-római császár és spanyol király törvénytelen fiaként – épp apja születésnapján. Édesanyja egy regensburgi polgárlány, Barbara Blomberg volt. Apja egy 1554. június 6-án kelt végrendeleti kiegészítésben kifejezetten elismerte fiának:

1553. október 1-jén a westminsteri apátságban Stephen Gardiner, Winchester püspöke – egyúttal a lordkancellár – koronázta meg I. Máriát, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lányát.

A 10. század közepének Európája széttartó fejedelemségek, meggyengült egyházi tekintély és rövid életű politikai koalíciók porondja volt. Ebben a közegben nyerte el (vagy szerezte meg) 962. február 2-án Rómában a császári koronát I. Ottó német király, gesztussal és programmal egyszerre újjáélesztve a nyugati császárság eszméjét.

Rátz László, a magyar matematikaoktatás kiemelkedő alakja, 1863. április 9-én született Sopronban. Édesapja Rátz Ágost vaskereskedő, édesanyja Töpler Emma volt. Iskoláit szülővárosában végezte, és 1882-ben a soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett.

A 13. század eleji Magyarország egyik legvitatottabb alakja Merániai Gertrúd, aki 1185. szeptember 24-én született Andechsben, IV. Berthold merániai herceg és a wettini Rochlitzi Ágnes gyermekeként.

Mohács (1526. aug. 29.) után kettős királyválasztás borította fel az országot: a rendek többsége Szapolyai Jánost választotta és koronázta meg (1526. nov. 11.), de a Habsburg-ház is érvényesítette igényét I. (Habsburg) Ferdinánd személyében.

Fredegund a 6. század második felében Neustria királynéja volt. Rabszolgaként került I. Chilperic udvarába, majd gyorsan a király bizalmasa és szeretője lett. Amikor Chilperic 567-ben politikai okokból feleségül vette a vizigót hercegnőt, Galswinthát, az új királynét röviddel ezután megfojtva találták.