Az Egyesült Államok történelmében július 4-e, azaz a Függetlenség Napja, nem csupán az ország születésnapja. Ez a nap a nemzeti identitás szimbóluma, a szabadság és a demokrácia ünnepe. Érdekesség, hogy több amerikai elnök életútja is különös módon fonódik össze ezzel a történelmi dátummal, mintha maga a sors is nyomot akart volna hagyni a nemzetvezetők életrajzán.

A 9. század végének és a 10. század elejének Közép-Európája viharos időszakot élt át: a Karoling Birodalom széthullásával új hatalmi erőviszonyok alakultak ki, és keletről megjelentek a Kárpát-medencében a magyar törzsek.

A 10. század első felében Európa középső vidékei hatalmas kihívásokkal néztek szembe. A frank birodalom felbomlása után új államalakulatok, dinasztiák és hatalmi központok születtek – ugyanakkor új, ismeretlen és félelmetes ellenségek is megjelentek.

1673. június 25-én hunyt el Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, ismertebb nevén d’Artagnan – a francia királyi testőrség híres kapitánya, akit Alexandre Dumas tette világhírűvé regénytrilógiájában.

1386. június 24-én látta meg a napvilágot Dél-Itáliában Kapisztrán János, akinek élete összefonódott Magyarország sorsával.

Alan Turing neve ma már világszerte ismert, de az életében nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna. Ő volt az egyike azoknak, akik lerakták a modern számítástechnika és a mesterséges intelligencia alapjait, de eközben döntő szerepet játszott a második világháború kimenetelének alakításában is. Munkája milliók életét mentette meg, mégis tragikus sors jutott neki.

Az ókori történelem egyik legérdekesebb és legjobban dokumentált asztronómiai eseménye i. e. 585. május 28-án következett be: egy teljes napfogyatkozás, amely nemcsak az eget, hanem a történelmet is sötétségbe borította – szó szerint és átvitt értelemben is.

1433. május 31-én Rómában, a (régi) Szent Péter-bazilikában IV. Jenő pápa ünnepélyes szertartás keretében német-római császárrá koronázta Luxemburgi Zsigmondot, Magyarország királyát.

A 17. századi Angliában a tudomány világa zárt és szigorúan férfiközpontú volt. Az 1660-ban alapított Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – közismertebb nevén a Royal Society – a korszak legtekintélyesebb tudományos testülete lett, amely a kísérletezés, a megfigyelés és a racionalitás eszméit állította középpontba.

A 18. századi London pezsgő és gyorsan változó városképében a Lemon Streeten, a Goodman’s Fields városrészében 1742. május 28-án megnyílt Bagnio egyedülálló újítással szolgált: az első fedett úszómedencék egyikeként kínált lehetőséget az úszásra egy olyan korban, amikor ez a tevékenység még leginkább az elit kiváltsága volt.