A középnemesi családból származó katona, Szmolenszk közelében született 1739. szeptember 24-én egy Csizsovo nevű faluban. Apja veterán katona volt, anyja pedig egy tehetséges és intelligens nő volt, de boldogtalan házasságban éltek. Apja halála után anyja vette át a család irányítását, s fiát hétéves korában Moszkvába küldte tanulni, majd tizenegy éves korában az akkori szokás szerint, bevonultatta a hadseregbe.

Öt év múlva már az elit lovasezredbe került, s közben beiratkozott az egyetemre is. Grigorij egyformán tehetséges volt a görög nyelv ismeretében és a teológiában is. 1757-ben megnyerte az egyetem aranyérmét, s jutalmul egy tizenkét fős társaság tagjaként Szentpétervárra küldték. Az utazás hatásos lehetett, mert azután már semmit nem tanult, s hamarosan ki is zárták az egyetemről.

Aragóniai Katalin és VIII. Henrik törvénytelennek nevezett lánya, aki néhány évvel apja halála után mégis felülhetett az angol trónra, 1516. február 18-án született Londonban.

I. Mária vagy Katolikus Mária esetleg Véres Mária ötödik gyermekként született, de ő volt az első csecsemőkort is túlélő gyermeke a királyi párnak.

Mária koraszülött volt, így az első hónapjai nehezen teltek, de hamar megerősödött. Az első éveiben az édesanyja nevelte, akinek Juan Luis Vives spanyol humanista segített a kislány oktatásában. Olyannyira, hogy egy értekezést is írt a lányok oktatásáról De Institutione Feminae Christianae címmel.

Az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, George Washington, fiatalkorában Virginiában élt, ahol teljesen elbűvölte Sally Fairfax, akinek George William Fairfax, a kolónia leggazdagabb ültetvényésének, Sir William Fairfax-nak a legidősebb fia volt a férje. Nagyon sok időt töltöttek együtt a Vernon-hegytől délre, Potomac-ban a Fairfax-birtokon.

Sally intelligens és gyönyörű nő volt, akinek sógornője Lawrence Washington volt, George bátyja. Így került a későbbi elnök Belvoir-ba, a Fairfax birtokra.

Az Egyesült Államok történetében az első politikai szexbotrány az 1790-es években tört ki, amikor Alexander Hamilton, aki éppen pénzügyminiszter volt, viszonyt kezdett egy Maria Reynolds nevű nővel.

Maria New Yorkban született 1768-ban középosztálybeli szülőktől, apja Richard Lewis kereskedő, édesanyja Susanna Van Der Burgh volt. Talán megjegyzendő, hogy Suzanna sokadik generációs leszármazottja George W. Bush későbbi amerikai elnök is.

Közel egy évszázadig pusztított Európában az izzadásos betegség, amely akár 24 óra alatt is szedett halálos áldozatokat. Összesen közel hárommillió ember halt meg.

Furcsa véletlen, hogy éppen 1485-ben tűnt fel először,  éppen amikor a Tudor-ház első uralkodója trónra lépett, s közel egy évszázadig szedett áldozatokat, elsősorban Angliában (ahogyan a latin neve is mutatja - sudor anglicus), bár 1528-ban a kontinensre is eljutott. A betegség tünetei ma is zavarba ejtik az orvosokat, akiknek nincs igazán jó elképzelésük a betegség okairól sem. Egyes feltételezések szerint a hanta vírus okozhatta, mások szerint pedig az influenza egy típusa lehetett.

VIII. Henrik második felesége Boleyn Anna 1507. május 5-én született Blicking Hallban, de az is lehet, hogy mégsem, mert sok különböző dokumentum több különböző dátumot és helyszínt is állít. A születési ideje lehet 1499, de akár 1512 is, sőt arra is csak közvetett bizonyíték van, hogy fiatalabb volt, mint Mária.

Apja, Thomas Boleyn Európa-szerte ismert és csodált diplomata volt, s a Hollandia élén álló Habsburg Margitot annyira lenyűgözte, hogy helyet biztosított lányának az udvartartásában. Anna 1513 tavaszán került a holland udvarba és jó benyomást keltett, de másfél év múlva apjahazarendelte. Ekkortájt a 13. életévüket betöltött lányok lehettek udvarhölgyek, de szinte biztos, hogy Anna jóval fiatalabb volt ennél.

A legenda szerint a maratoni táv azért 26 mérföld (42 195 méter), mert egy Pheidippidész nevű görög katona a csata marathoni csata helyszínétől (Marathontól) ie. 490 őszén Athénig közel ennyit kellett futnia, hogy a győztes csatáról be tudjon számolni.

Mindez azért volt fontos, mert az órási (sokszoros) túlerőben lévő perzsákat sikerült legyőzni, s tartottak attól, hogy a perzsa hajóhad megtámadja Athént, ahol ekkor alig volt hadra fogható ember. Persze a pontos értékben azért segített, hogy az 1908-as londoni olimpián éppen a királyi páholy elé akarták a befutót, így lett pontosan 42195 méter. A legenda szerint az ókori futó az érkezést követően átadta a hírt aztán holtan esett össze. (Persze voltak ettől még érdekesebb halálesetek is az ókorban, ahogyan lejjebb látható.)

Nagy Lajos király öccse, 1333-ban került Nápolyba, ahol 15 éves korában házasságra lépett Johannával, Bölcs Róbert nápolyi király unokájával. Róbert hamarosan elhunyt, s Johanna királynő lett, de András herceg útban volt, így gyilkosság áldozata lett. Talán kellett a hely a következő férjnek - összesen négy volt.

Petrarca (a korabeli költő) véleménye alapján: ettől gonoszabbat a görög drámaírók fantáziája sem tudott kigondolni.

Az amerikai függetlenségi háború közben az amerikaiak egy olyan ellenséggel is harcoltak, amely sokkal erőszakosabb és kegyetlenebb volt, mint a britek. Ez az ellenség a fekete himlő volt, amely 1775-ben járványt okozott az amerikai kontinensen.

George Washington első kézből ismerhette a himlő pusztítását és veszélyeit, hiszen amikor 1751-ben öccsével Barbadoson járt, akkor maga is megtapasztalhatta. Abban a reményben mentek oda, hogy Lawrence nevű öccsének segít az ottani levegő legyőzni a tuberkolózisát, helyette a himlő támadta meg őket.

Az odaérkezés után egy nappal (november 4-én) egy gazdag helyi kereskedőnél, Gedney Clarke-nál vacsoráztak, aztán két héttel (november 17-én) később már ágynak is esett. Lawrence korábban angliai bentlakásos iskolába járt, s lehetséges, hogy ő már védett volt, s azért nem betegedett meg.

A Tudor-korszak utolsó uralkodójának élete minden volt, csak unalmas nem.

Már a születése is botrányoktól övezve történt, hiszen apja, VIII. Henrik éppen válófélben volt Aragóniai Katalintól, amikor titokban Boleyn Annát is elvette feleségül. Így amikor 1533. szeptember 7-én Erzsébet megszületett, sokan kétségbevonták, hogy törvényes utód.

Persze azt sem sokan mondhatják el, hogy apjuk lefejeztette az édesanyjukat, ahogyan Henrik tette Boleyn Annával 1536. május 19-én. Ezzel együtt Erzsébetet törvénytelen gyereknek nyilvánította és kizárta az örökségből. Erzsébet (a bal szélső képen) ekkor alig több mint kétéves volt.