A Plantagenet-ház őse Geoffrey vagy Gottfried, Anjou grófja volt, aki I. Henrik angol király egyetlen túlélő gyermekét, Matilda özvegy császárnét vette feleségét. (a képen Matilda császárné)

Geoffrey beceneve a Planta Genista (rekettye) nevű növény virágból származott, amelyet előszeretettel tűzött a sisakjába vagy kalapjába. Úgy gondolta, hogy ettől sikeresebb lesz a vadászatban, aztán ebből alakult ki a dinasztia neve (Plantagenet), amelyből összesen 14 angol király származott.

A fekete herceg, vagyis Edvárd walesi herceg 1330. június 15-én született III. Edvárd angol király fiaként. Sokan úgy gondolják fekete színű páncélja miatt kapta a nevét, mások szerint a franciák elleni kegyetlenkedései miatt. A kortársai azonban még nem hívták így, az első alkalommal egy 1568-as krónikában fordult így elő a neve.

Ő volt szülei legidősebb gyermeke, s még tizenkettő követte, de csak négy élte meg a felnőttkort. 1348-ban hárman is meghaltak, a húga Johanna és két csecsemő testvére, Thomas és William, mindhármukat a fekete halál vitte el. Leghíresebb féltestvére Gaunt János lancesteri herceg volt.

Árpád-házi Jolán vagy Jolánta, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária ötödik (vagy hetedik) gyermeke és egyben ötödik (vagy hetedik) leánya volt, aki Esztergomban született 1235 (vagy 1239) körül, vagyis édesapja trónra lépése idején. Nevét édesapja nővére, Jolánta után kapta, akit szinte szentként tisztelnek ma is Aragóniában. (a képen Boldog Jolán)

Alig néhány éves volt, amikor a tatárjárás miatt menekülniük kellett az országból, majd az idegen hadak elvonulása után visszatértek, s IV. Béla hozzákezdhetett az ország újjáépítéséhez.

A magyar történetírásban az Augsburg név hallatán általában a vereség szó jut az emberek eszébe, pedig 910. június 12-én a lechfeldi síkon a magyarok győzelmet arattak a keleti frank királyság és a Sváb hercegség csapatai felett. (a képen egy csatajelenet)

Az első lechfeldi csata (vagy az első augsburgi csata) döntő győzelem volt Gyermek Lajos frank hadserege felett az Augsburgtól délre található Lech folyó melletti ártéren. A magyarok kiválóan alkalmazták a korábban is megszokott színlelt visszavonulás taktikáját és a pszichológiai hadviselést is.

Frank Hayes éppen 22 éves volt, amikor 1923. június 4-én megnyerte első és utolsó versenyét a Belmont Park versenypályáján, Elmontban, New York államban.

Hayes lókiképző és istállófiú volt, így talán nem csoda, hogy nem nyert versenyeket, de aznap ő ülhetett fel Miss Frayling Sweet Kiss nevű lovára a futamon.

Kevés olyan orosz uralkodó van, aki annyira ismert és annyira ellentmondásos személyiség, mint Nagy Péter. Ismertségben talán Rettegett Iván és Nagy Katalin vehetik fel vele a versenyt, de ellentmondásosságban eléggé egyértelmű a fölénye. (a képen Nagy Péter)

Alekszej cár tizennegyedik gyermekeként született 1672. június 9-én, így elméletileg soha nem kellett volna cárrá válni, de az élet mégis másképpen alakult. Nagyobb testvérei vagy korábban elhaláloztak vagy lányok voltak, így aztán Fjodor nevű bátyja halála után még nem volt tizenkét éves, amikor 1682. május 7-én megkezdhette uralkodását.

I. Erzsébet angol királynő, a Szűz királynő néven ismert, de persze ettől még valószínűleg voltak szerelmi ügyei. (talán nem is kevés). Soha nem ment férjhez, bár több esetben is megkérték a kezét, sőt olyan is előfordult, amikor már ő maga is eldöntötte, hogy feleség lesz.

Dipendra, elsőszülött fia volt Birendra nepáli koronahercegnek és Aisvari hercegnőnek. Sruti nevű húga öt évvel, Nirandzsa nevű öccse pedig hét évvel volt fiatalabb tőle. (a képen Dipendra)

Születése után bő félévvel, 1972. január 31-én lépett trónra apja, s őt szinte azonnal trónörökössé nyilvánították. A nagykorúsága elérésekor pedig a nepáli hagyományoknak megfelelően istenné nyilvánították.

Három évszázados ellenségeskedés után Mária Terézia megerősödése azzal is járt, hogy az osztrák uralkodónő (a háttérben a német-római császár férjével) szövetséget kötött Franciaországgal. E békekötés 1756-ban történt, s a két uralkodó (XV. Lajos és Mária Terézia) elhatározta, hogy gyermekeik esküvőjével szentesítik a megegyezést. (a képen Marie Antoinette)

Persze ez még csak egy kósza terv volt, hiszen mindkét kiszemelt gyermek jócskán a kisgyermekkorban volt még.
A házasság részleteit aztán már az 1760-as évek eleje óta tervezgették, s Mária Terézia számtalan lánya közül Mária Antóniát tekintették minden tekintetben megfelelőnek.

VIII. Henrik második feleségének, Boleyn Annának, 1536. május 19-én volt a kivégzése, pedig csak annyi bűne volt, hogy a várt fiúgyermek helyett egy kislányt szült a királynak, aki aztán később a korszak legnagyobb uralkodója/uralkodónője lett, I. Erzsébet néven. (a képen Boleyn Anna)

Persze a hivatalos vád nem ez volt, hanem (többek között) a házasságtörés, amelyet a vádirat szerint Anna több személlyel is elkövetett. Az iratok szerint többek között William Brereton, Henry Norris, Sir Francis Weston, Mark Smeaton … és az exkirályné saját testvére, George Boleyn volt érintett.