Jelenleg a Gergely-naptár a legelterjedtebb naptárrendszer, amely a Julian-naptár egy kisebb módosításával készült, s amelyet várhatóan még néhány évtizedig vagy akár évszázadig nem veszélyeztet semmi, bár időről időre felbukkannak újabb és újabb reformötletek.

1582. október 4-én vezették be a Gergely-naptárat, amely az addig használt Julián-naptárat váltotta fel, amelyet i.e. 45-ben vezetett be Julius Caesar, hogy rendet teremtsen a római időszámításban. Az újabb módosítás ugyan csillagászati jellegű változtatás volt, de valójában egy vallási szempont állt a reform hátterében - a húsvét naptári helyének pontos meghatározását szerették volna segíteni, hiszen a niceai zsinat már 325-ben egységes rendelkezést hozott, amely alapján a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő első vasárnapon kell megünnepelni. Akkor a napéjegyenlőség napjának március 21-ét jelölték meg. Ettől kezdve a húsvéti holdtöltéket ciklikus módszerrel számították ki, s ez a Hold valódi fázisaihoz képest 300 évenként körülbelül egy napot késett.

Jeanne d'Arc vagyis Szent Johanna 1431. május 20-én 19 évesen halt máglyahalált Rouenban. A biztonság kedvvért az elszenesedett holttestet újra elégették, majd még egyszer. Az égetés után maradt hamut a Szajnába szórták, megelőzve, hogy a hívek és ereklyevadászok összegyűjtsék azt. A néphit szerint azonban nem őt égették halálra, hanem egy másik nőt.

De hogyan jutott ide Jeanne d'Arc?

A pár héttel ezelőtt megismert Árpád-házi hercegnőnek, Skóciai Szent Margitnak és III. Malcolm skót királynak 1080 körül született egy Edith (Eadgith) nevű lánya, akinek keresztelőjén Hódító Vilmos legnagyobb fia Robert Curthose, a normandiai herceg volt a keresztapa, s Hódító Vilmos felesége Flandriai Matilda volt a keresztanya. A keresztelő során Edith a királyné fejfedőjét ráncigálta - a királyné szerint ez azt jelentette, hogy egy napon ő is királyné lesz. A kis hercegnő egy szigorú, de szerető családba került, hiszen édesanyja, aki később Skócia védőszentje lett, hitt a bizalomban, a kegyelemben és a szeretetben.

1849 májusában New York egy Shakespeare-bemutató lázában égett amelyen egy Viktória-korabeli angol vendégszínész volt a sztár.

William Charles Macready (1793. március 3. - 1873. április 27.) az Astor Place-en vendégszerepelt, amely akkoriban az amerikai kultúra egyik legfontosabb helyszíne volt. Az előadással szemben Edwin Forrest (1806. március 9. - 1872 december 12.) szintén egy Machbet-előadás szervezett, amely pár utcára onnan zajlott a Brodway Theater-ben.

Az eredeti római naptárban (amelyet Romulus alkotott - ki más :) ) tíz váltakozó hosszúságú hónap volt (martius, aprilis, majus, junius, quintilis, sextilis, septemer, october, november, december), amelyek összesen 305 napot tettek ki, s ehhez csapott még 56 napot hozzá.

Nagy Alfréd, Wessex királya elfoglalta Londont és uralma alatt egyesítette a kisebb államok többségét, de Margit születése előtt körülbelül 30 évvel, Angliába ismételten betörtek a dánok, s megfosztották trónjuktól Nagy Alfréd utódait, majd hosszan tartó háborúskodás és vérontás után az angolok elismerték uralkodójuknak a dán királyt, a keresztséget felvett Nagy Knutot. Alfréd király leszármazottai közül két ikertestvér, Edmund és Edward a XI. század elején előbb Norvégiába, onnan pedig tíz évvel később - amikor Knut leigázta Norvégiát is - Kelet Európába menekült. Edmund fiatalon meghalt Magyarországon, ikertestvéréről, Edwardról pedig a rendelkezésre álló első biztos adat az, hogy Magyarországon élt és ott feleségül vette Szent István királyunk (húgát vagy) leányát, Ágotát.

 Ebből a házasságból három gyermek született: Margit, Krisztina és Edgar. Margit 1047 június 10-én született Réka (Reska) várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett.

A cukrászdaháború 1838. április 16. és 1839. március 9. között zajlott le Mexikó és Franciaország között.

A háború közvetlen kiváltó oka hivatalosan egy mexikói francia cukrász kirablása volt, de valójában Lajos Fülöp a két ország közötti pénzügyi viták miatt indította el a háborút. A spanyol nyelvterületen cukrászdaháborúnak (Guerra de los pasteles), de Mexikóban Primera Intervención Francesa en México néven nevezik, vagyis első francia intervenció Mexikóban.

Ekkortájt Antonio López de Santa Anna Pérez de Lebrón volt Mexikó egyik legfontosabb személyisége, aki Texas elvesztése miatt kissé háttérbe szorult, de aki a cukrászdaháború egyik fontos résztvevője lett.