Jeanne d'Arc vagyis Szent Johanna 1431. május 20-én 19 évesen halt máglyahalált Rouenban. A biztonság kedvvért az elszenesedett holttestet újra elégették, majd még egyszer. Az égetés után maradt hamut a Szajnába szórták, megelőzve, hogy a hívek és ereklyevadászok összegyűjtsék azt. A néphit szerint azonban nem őt égették halálra, hanem egy másik nőt.
De hogyan jutott ide Jeanne d'Arc?
Johanna a százéves háború idején, 1412. január 6-án született egy Domrémy nevű településen Jacques d'Arc és Isabelle Romée gyermekeként. Apja 50 holdnyi területen gazdálkodott és több, kisebb hivatali pozíciót is elfoglalt, többek között ő szedte az adót és vezette a helyőrséget is.
Falujuk állandó ütközőpont volt a francia korona és a burgundiak között, s a kislány Johanna egyszer teljesen leégni is látta szülőfaluját a harcok következtében.
Jeanne egyszerű parasztlány volt, aki szerette az életet és szórakozást, feljegyezték róla, hogy szeretett táncolni. 12 éves korában látomása volt (ezek egész életében végigkísérték), amelyben hangokat hallott, amelyek arra kérték, hogy űzze ki az angolokat és vezesse a dauphint a koronázásig Reimsbe. A hangok Szent Mihálytól, Alexandriai Szent Katalintól és Antiokheiai Szent Margittól származtak, legalábbis így hitte.
16 évesen egyik rokona (Durand Lassois) segítségével arra kérte a királyi helyőrség vezetőjét, Robert de Baudricourt grófot, hogy juttassa el a királyi udvarba, Chinonba. A gróf ezt nem engedte, de a következő januárban visszatért és újabb támogatókat szerzett Jean de Metz és Bertrand de Poulengy személyében. Azt jósolta a grófnak, hogy a hadiszerencse megfordul Orléans közelében. Mivel ez bekövetkezett, a gróf engedélyezte a látogatást a királyi udvarba. Mivel ellenséges területen keresztül haladt át, férfiruhát öltött. VII. Károly engedélyezte, hogy Aragóniai Jolán felmentő seregéhez csatlakozzon, s ellátták páncéllal, karddal és lóval is.
A királyi udvar tartalékai már kimerülőben voltak, s bíztak benne, hogy fehér páncéljában valóban különleges képességekkel bír.
Az angol-francia háború így vallásháborúvá alakult, de a király tanácsadói aggódtak, hogy Jeanne eretnek vagy boszorkány, mert így az esetleges győzelme a Sátán győzelme lett volna. Ennek elkerülése miatt a dauphin neveltetési és teológiai vizsgálatot rendelt el 1429 áprilisában. A vizsgálóbizottság kifogástalan életűnek, hívő kereszténynek állapította meg, aki az alázat, becsület és egyszerűség erényeivel bírt.
Jeanne 1429. április 29-én érkezett Orléans ostromához, s mivel az angolok a nyugati oldalon ostromoltak, a keleti kapun gyorsan bejutott. Leginkább a harci szellemével vett részt a küzdelem, hiszen eleinte Jean d'Orléans, az orléans-i hercegi család megbízott vezetője nem támogatta a közreműködését, s inkább akadályozta, mint segítette, s maga is azt vallotta tárgyalásán, hogy soha nem ölt meg senkit, azonban a francia sereg példátlan sikereket aratott, amíg ő ott volt. Megadatott neki, hogy vezesse a sereget, s egy megdöbbentő győzelmi sorozattal megfordította a háború menetét.
Orléans-ban gyors sikeret aratott, így a király megbízta, hogy II. Alençon János herceg mellett ő lehessen a hadsereg társparancsnoka, s a herceg majdnem mindenben egyetértett vele, így most már eddigi támadója Jean d'Orléans is mellette állt. Nem is maradt el a siker.
a Szűz tudtára adja nektek itt azt, hogy nyolc nap alatt, elűzte az angolt minden helyről támadással vagy másképp, melyet kezükben tartottak a Loire folyónál: meghaltak vagy fogságba kerültek vagy elmenekültek harc közben. Higgyétek el, amit hallottatok, hogy Suffolk gróf, la Pole nagyúr és fivére, Talbot nagyúr, Scales nagyúr és Sir Fastolf; s még ennél is több lovag és parancsnok vereséget szenvedett.
Levele Tournai lakosainak (1429. június 25.; Quicherat V, 125-126. oldal)
Ezután gyorsan elfoglalták Auxerre-t és több más várost is, így július 16-án elérkeztek Reims alá, amely megnyitotta a kapuit. Másnap meg is történt a koronázás, majd Párizs ellen vonultak. A király és Burgundia hercege békét kötöttek, azonban Jó Fülöp megszegte a megállapodást, így Jeanne serege újra támadott, s októberre már jelentős sikereket ért el, cserébe a király nemesi címmel ruházta fel.
1430. május 30-án egy kisebb ütközetben a burgundok körbevették és elfogták. A király nem tett semmit a kiszabadításáért, Jeanne pedig hiába próbált több alkalommal is megszökni. Végül az angol kormány 80.000 font összegért megvásárolta a burgundiaktól, s az angolok Rouen városába vitték, ahol boszorkánysággal vádolták.
1431. január 9-én hosszú vizsgálat indult, amelyben a Pierre Cauchon beauvais-i püspök, párizsi egyetemi doktor vezetésével ülésező egyházi törvényszék máglyahalálra ítélte. Május 24-én Johanna aláírt egy nyilatkozatot, amelyben mindent állítását (látomások, hangok) visszavonta, de négy nappal később újabb látomásai voltak, így a huszonhét inkvizitor eretneknek nyilvánította.
A máglyahalált 1431. május 30-án a roueni place du Vieux-Marché-on szenvedte el, ahol egy magas oszlophoz kötötték. Jeanne kérérése két pap (Martin Ladvenu és Isambart de la Pierre) feszületet tartott előtte a kivégzés alatt, s egy paraszt szintén felállított egy keresztet elé. A hóhéra Geoffroy Therage későbbi nyilatkozata szerint nagyon féltem, hogy elkárhozok
.
A háború befejezése után perújrafelvétel volt, amelyet a királyi udvar rendelt el 1450-ben, s amelynek során szinte egész Európa papsága részt vett a vizsgálatban A teológiai bizottság 1456 júniusában mártírnak mondta ki, s elitélőjét eretneknek nyilvánította. A királyi udvar 1456. július 7-én ennek nyomán nyilvánította ártatlannak.
Boldoggá avatása több évtized után 1909-ben fejeződött be, s 1920. május 16-án szentté is avatták, az ünnepnapja május 30. lett, s a római katolikusok egyik legnépszerűbb szentjévé vált.
... jövő szerdán újra találkozhatunk!
A történelmi utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.
Ha tetszett a poszt, akkor kövesd a blogot és a Face-csoportot!
Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Joan_of_Arc
https://warehouse13.fandom.com/wiki/Joan_of_Arc%27s_Helmet
https://www.origo.hu/tudomany/20200516-ezert-kellett-meghalnia-a-franciak-legnagyobb-nemzeti-hosenek.html
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=9805
