A magyar történelem egyik legismertebb alakja, aki az utolsó olyan uralkodó volt, aki nagyhatalommá tette az országot, 1490. április 6-án, a húsvét előtti virágvasárnapon hunyt el, 47 éves korában.

Hunyadi Mátyás nem származott királyi vérből (bár egyes elképzelések szerint apja, Hunyadi János, Zsigmond német-római császár törvénytelen fia volt), mégis képes volt Magyarországot fontos tényezővé tenni Európában.

A hatalmát és jelentőségét legjobban a halála után káosz mutatta a legjobban, s az, hogy néhány évtized múlva a törökök elfoglalták az ország középső részét, s ezzel Budát is, a királyi központot.

Persze az is érdekes, hogy Bécsben halt meg, bár amellett, hogy magyar, horvát és cseh király is volt, 1486-tól Ausztria uralkodó főhercege lett. Igaz, nem ő volt az első magyar származású uralkodó Ausztriában, hiszen bő négyszáz évvel korábban I.(Bátor) Ernő osztrák őrgróf felesége Frozza Orseolo volt, aki nem volt más, mint I. Péter magyar király (a lenti képen jobbra) édestestvére, így Szent István unokahúga, lánytesvére, Ilona révén. Emiatt az ő leszármazottaik ereiben némi Árpád-házi vér is csordogált.

Mátyás 1485-ben foglalta el az egyik legjelentősebb európai várost, miután az osztrák tartományok behódoltak neki, s ezután vette fel a főhercegi címet. Ekkor volt a birodalma a legnagyobb, amelyet nyugodtan lehetett egyszerre említeni a kor nagyhatalmaival, s a hadserege (a Fekete Sereg) messze földön híres volt.

Negyvenes éveire egyedül a trónörökös kérdést nem sikerült megnyugtatóan rendeznie, hiszen első felesége, Podjebrád Kunigunda (vagy Katalin) szült neki egy fiúgyermeket, aki azonban néhány nap múlva meghalt, s a fiatal anya is belehalt a szülés utáni komplikákciókba.

Mátyás ekkor még nem aggódott, bár sokszor és eredménytelenül kopogtatott a királyi házaknál feleséget keresve.

Ezért is örült, hogy Nápolyban érdeklődése meghallgatásra talált, hiszen a nápolyi király egyik (igaz törvénytelen) lánya hajlandó volt feleségül menni hozzá - ráadásul Aragóniai Beatrix még Árpád-házi leszármazott is volt, hiszen egyik őse, II. András leánya, Jolánta aragóniai királyné volt.

Gyermek azonban nem született a házasságban, csak a házasságon kívül, egy gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával való kapcsolatából éppen 550 éve, 1473. április 2-án, Corvin János. A házasságkötéskor azonban Borbálának el kellett hagynia az országot, bár a király gazdagon megjutalmazta a "szolgálataiért". A kisfú a királyi udvarban élt, s amikor kiderült, hogy nem fog törvényes utód születni, akkor Mátyás már János örökösödését kívánta biztosítani, aki hamarosan az ország leghatalmasabb ura lett.

Apja halálakor a fiú többek között, csak Magyarországon már 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu ura volt, miközben Bianca Maria Sforza milánói hercegnő volt a jegyese majd házastársa (aki egyébként szintén II. András leszármazottja volt).

Mátyás az utolsó hónapjait már betegeskedés közepette töltötte, s a súlyos köszvénye miatt gyakran használt hordszéket is. Maga is érezte, hogy a fia helyzete ingatag, ezért 1489 őszén ajánlatot tett nagy ellenfelének, III. Frigyes német-római császárnak. Amennyiben Corvin János lehet Bosznia és Horvátország királya, akkor visszadja a stájerországi és karintiai területeket, a magyar rendek pedig hűséget esküdnek a császárnak és fiának. Ez az ajánlat azon bukott meg, hogy Alsó-Ausztriát meg akarta tartani, Frigyes pedig ragaszkodott hozzá.

1490 januárjában a király látszólag jobban lett, majd Visegrádon keresztül Bécsbe utazott, miközben Buda és Visedrád várát és kulcsát Corvin Jánosra bízta - a Visegrádon őrzött Szent Korona lakatjának a kulcsával együtt, amelyért oly sokat küzdött.

Április 4-én az állapota leromlott, s két nap múlva a virágvasárnapi misén már nem vett részt, csak az udvari kápolnában imádkozott, majd aznap délután hirtelen elhunyt.

A már várt, de mégis hirtelen halál, számos legenda alapja lett, hiszen Bonfini is mérgezésről írt a visszaemlékezéseiben, sőt vannak olyan legendák, amelyekben a nagyravágyó főurak gyilkolják meg.

A valóságban feltehetően agyvérzést kapott, s halálával az életműve szétesett. A királyi udvarban élő világhírű tudósok és művészek távoztak, hiszen a mecénás már nem élt, a feleségét II. Ulászló átverte és kisemmizte, a fia ugyan fellépett a királyi hatalomért, de még Mátyás kiváló hadvezére, Kinizsi Pál is ellene fordult, így esélye sem volt, hogy trónra kerüljön, az országot pedig szépen lassan bekebelezték a törökök és az osztrákok.

djp