A középkori Európa egyik leggyorsabban szentté avatott alakja Árpád-házi Szent Erzsébet volt, aki a magyar királyi családból származott, és Türingiában, a Német-római Birodalom területén vált a keresztény jámborság, könyörületesség és szeretetszolgálat példaképévé. Szentté avatása nemcsak vallási, hanem politikai és dinasztikus jelentőséggel is bírt a 13. századi keresztény világban.
Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon, II. András magyar király és Merániai Gertrúd leányaként. Négyéves korában eljegyezték a türingiai őrgróf fiával, Lajossal, és még gyermekként a német udvarba került. Felnőve feleségül ment Lajoshoz, akivel boldog, de rövid házasságban élt, mivel férje 1227-ben elhunyt egy keresztes hadjárat során.
Férje halála után Erzsébet radikálisan szakított a világi élettel: vagyonát szétosztotta a szegények között, kórházat alapított, és életét a betegek, koldusok és elesettek szolgálatának szentelte. Már életében is csodatévőként tisztelték, halála (1231. november 17.) után pedig számos imameghallgatásról és gyógyulásról számoltak be zarándokok.
Erzsébet kultusza rendkívül gyorsan terjedt. Bátyja, IV. Béla magyar király, valamint több német egyházi és világi méltóság (többek között a német-római császár) is támogatta a szentté avatás eljárását. A pápa számára nemcsak Erzsébet példamutató élete, hanem az is fontos volt, hogy egy királylányból lett szegény-gondozót állíthasson példaként a keresztény hívek elé.
IX. Gergely pápa 1235. május 27-én, mindössze négy évvel Erzsébet halála után szentté avatta őt Perugiában, egy ünnepélyes szertartás keretében. A pápa bullájában méltatta Erzsébet hitét, alázatát és irgalmasságát, és elrendelte ünnepének megtartását.
Szent Erzsébet alakja nemcsak vallási példaképpé vált, hanem a karitatív szeretet szimbóluma lett az egész keresztény világban. Legendáit – például a rózsacsodát – évszázadokon át mesélték, és számos templom, kolostor, kórház viseli ma is az ő nevét. Kultusza különösen erős volt Németországban és Magyarországon.
Erzsébet szentté avatása megerősítette a magyar királyi ház tekintélyét is Európában, hiszen ő volt az első Árpád-házi származású nő, akit szentté avattak. Ezzel példát mutatott a későbbi évszázadok királylányainak, akik hasonló utat jártak be – az udvari fényűzést elhagyva az önmegtagadás és a hit útját választották.
Kapcsolódó posztok
A legismertebb magyar szent – Árpád-házi Szent Erzsébet
Imre herceg szentté avatása és annak nehézségei
I. István szentté avatása
Amikor Isten atlétája magyar királlyá vált – Szent László
780 éve született a Margit-sziget névadója – Árpádi-házi Szent Margit
