A Tudor-korszak három királynője közül az első, egy kevéssé ismert hercegnőből vált uralkodóvá, alig kilenc napra, így ez is lett a közismert neve, a "kilenc napos királynő"
A két unokatestvére, VI. Edvárd és I. Mária uralkodása között csendesen megbúvó kilenc nap mindent tartalmaz, amely a Tudor-kort jellemzi: hihetetlen felemelkedés, protestáns mártíromság és tragikus vég.
Szent Olga, egy tizedik századi kijevi uralkodó volt, aki úgy vonult be a történelembe, mint aki országát a pogányságból átvezette a kereszténységbe.
Mindez nagyon szép és nemes cselekedet volt, előtte azonban egy brutális bosszúhadjáratot vezetett a drevlián nép ellen.
Az aranysarkantyús csatát 1302. július 11-én vívták a flandriai Kortrijk (Courtrai) városa közelében a flamand és francia seregek. (a lenti képen egy csatajelenet)
Flandria ekkortájt az egyik leggazdagabb és legfejlettebb terület volt Európában, s bár névleg francia uralom alatt állt, nagyfokú önállóságot élvezett. Persze Szép Fülöp francia király, Jolánta aragóniai királyné unokája, II. András magyar király dédunokája, szerette volna jobban a hatalmában tartani, így le akarta törni a lázongókat.
Husz János a reformáció egyik előfutára volt, aki saját elvei szerint értelmezte a Bibliát, így a pápa támadásnak vette tanait. 
Persze az sem volt egyszerű kérdés melyik pápa, mert ekkortájt többször is két pápa volt, sőt akadt amikor három is - egyidőben. Az 1409-es zsinaton, amely az egyházszakadás felszámolása miatt jött létre, XII. Gergely pápa és XIII. Benedek ellenpápa helyett V. Sándort választották meg egyházfővé. Persze a két leváltott pápa sem fogadta el mindezt, így ekkor hárman is pápának tartották magukat.
A keresztes háborúk egyik legfontosabb és legismertebb csatája volt a hattíni, amely 1187. július 4-én zajlott le Guido jeruzsálemi király és Szaladin egyiptomi szultán seregei között.
A csata előzményeként Guido szövetségese, Châtillon Rajnald, a birodalom egyik legnagyobb hatalmú bárója, fegyverszünetet kötött Szaladinnal, majd ezt követően megtámadott egy muszlim karavánt. Szaladin válaszként bosszút esküdött!
A 11. század második felének talán legkiemelkedőbb magyar szereplője, egyes források szerint 1046. június 27-én született Krakkóban, I. Béla magyar király és Richeza királyné másodszülött fiaként. (a képen a lovagkirály)
Más források szerint inkább 1040 körül születhetett, de az biztosnak tűnik, hogy még a lengyelországi száműzetés idején a megvakított Vazul herceg unokájaként látta meg a napvilágot.
1682. májusában némi bizonytalanság után V. Iván lett az első számú cár, I. Péter pedig a második számú cár, vagyis két cár uralkodott egyszerre. Ez nem igazán tetszett a moszkvai pátriárkának, de már nem tudott mit tenni.
Miután ezzel a legtöbben megelégedtek, s mivel nem akartak további összecsapásokat, a két cárt 1682. június 25-én megkoronázták a Nagyboldogasszony székesegyházban.
I. Henrik angol király és Matilda skóciai hercegnő gyermekeként született 1102. február 7-én Matilda vagy Maud, aki az egyesült Anglia trónját elsőként foglalhatta el nőként - bár ez így nem teljesen pontos megfogalmazás. (a képen Matilda)
A Szent István ükunokájaként született kislány már kora gyermekkorában komoly karriert futott be, hiszen hétévesen lett V. Henrik német-római császár felesége, s így egy teljesen új országban kezdhette meg életét.
Hatszázötven évvel ezelőtt hunyt el III. Edvárd angol király, aki kiváló hadvezérként vonult be az angol történelembe, sok angol történész szerint egyenesen a legjobb volt. A Plantagenet-ház uralkodója fél évszázadig ült az angol trónon, s szinte folyamatosan hadakozott. (a képen III. Edvárd)
Matilda, a Plantagenet-ház ősanyja révén Árpád-házi leszármazott volt, ugyanakkor ez kétszeresen is igaz, hiszen édesanyja dédunokája volt az aragóniai királynénak, aki Jolánta néven II. András magyar király leánya volt, s így (többek között) IV. Béla testvére is.
A Plantagenet-ház őse Geoffrey vagy Gottfried, Anjou grófja volt, aki I. Henrik angol király egyetlen túlélő gyermekét, Matilda özvegy császárnét vette feleségét. (a képen Matilda császárné)
Geoffrey beceneve a Planta Genista (rekettye) nevű növény virágból származott, amelyet előszeretettel tűzött a sisakjába vagy kalapjába. Úgy gondolta, hogy ettől sikeresebb lesz a vadászatban, aztán ebből alakult ki a dinasztia neve (Plantagenet), amelyből összesen 14 angol király származott.