Szent Olga, egy tizedik századi kijevi uralkodó volt, aki úgy vonult be a történelembe, mint aki országát a pogányságból átvezette a kereszténységbe.
Mindez nagyon szép és nemes cselekedet volt, előtte azonban egy brutális bosszúhadjáratot vezetett a drevlián nép ellen.
Kijevi Olga, eredetileg a Kijevi Rusz uralkodójának, Igor hercegnek a felesége volt (a fenti képen az első találkozásuk), akiről talán semmit nem tudnánk, ha a drevlián törzs nem lázad fel a férje ellen, aki azért érkezett a törzshöz, hogy az adót beszedje.
A drevliánok egy ukrán törzs volt, amely a hatodik század körül alakult ki. A tizedik századra már a Kijevi Rusz egyik csatlósállama voltak, amely magában foglalta a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország egyes részeit.
Olga férjét elfogták és kegyetlen módon megölték. Egy bizánci történész szerint „Két nyírfát lehajlítottak a fejedelem lábaihoz kötözték, majd hagyták, hogy a fák ismét kiegyenesedjenek, így széttépték a herceg testét”
Miután a drevliániak kivégezték a férjét, Olga került a helyére, hogy régensként uralkodjék kiskorú (körülbelül hároméves) fia nevében, s hogy módszeres bosszút álljon a férje miatt. (a fenti képen Igor herceg teste és Olga a kisfiával)
A drevliánusok ekkor úgy döntöttek felkeresik Olgát, hogy menjen feleségül Mal nevű hercegükhöz. Az özvegy a húsz csónakkal érkező követeket egy nagy gödörbe dobatta a csónakjaikkal együtt, s elevenen eltemette őket. A betemetés közben megkérdezte tőlük, hogy elégedettek-e, mire a drevliánusok azt válaszolták, hogy ez "Rosszabb számunkra, mint Igor halála." (az első bosszú a lenti képen)
Ezután üzent Mal hercegnek, hogy elfogadja a frigyet, de csak akkor, ha sok, nagyon fontos nemesét elküldi hozzá. A herceg ezt meg is tette. Az újonnan érkezett követek az Olgával való találkozásra készülve megfürödtek, s közben Olga elevenen megsütötte őket, miután rájuk gyújtotta a fürdőházat. (a lenti képen a második bosszú)
Ezek után seregével a drevliánusok fővárosába ment és nagy lakomát rendezett, hogy meggyászolja a halott férjét, mielőtt hozzámenne Malhoz. Amikor az ott részt vevő drevliánusok lerészegedtek, a katonái összesen ötezer főt gyilkoltak meg közülük.
Egy évvel később egy nagyobb sereggel indult ellenük. Egy hosszabb ostrom után a seregét bevezette a drevliánius fővárosba, Iszkorosztenybe, ahol az éhező lakosság már nem bírt tovább ellenállni. Hadisarcként minden házból három galambot és három verebet kért, s megígérte, hogy a városlakóknak nem kell több adót fizetniük. A drevliánusok örömmel teljesítették kérését.
Olga katonái azonban kénnel átitatott szalagokat kötöttek a madarak lábára, amelyet meggyújtottak. A madarak természetesen a fészkükhöz szálltak, így gyorsan felgyújtották az egész várost. A lakosság egy része megégett, a nagyobb része menekülni kezdett. A menekülőket Olga katonái elfogták és megölték vagy rabszolgaságba vetették. Sokan közülük súlyos hadisarcot kellett, hogy fizessenek. (a fenti képen a negyedik bosszú)
Egyes krónikák szerint 955-ben, mások szerint 957-ben Konstantinápolyba utazott, ahol maga is megkeresztelkedett, a krónikák szerint maga Bíborbanszületett Konstantin tartotta a keresztvíz alá, s a Jelena nevet kapta. Maga a császár is írt az eseményekről. (a képen a keresztelés)
A kapcsolat azonban hűvös maradt a császár és közötte, s az időközben már megnőtt fia sem akart megkeresztelkedni.
959-ben követeket küldött I. Ottó császárhoz, akitől papokat és püspököket kért a népe megkereszteléséhez. A császár azonban csak két évvel később küldte el Magdeburgi Adalbertet, akit aztán Szvjatoszlav (Olga fia) hívei elűztek.
Ekkortájt már a fia uralkodott, de mivel sokat hadakozott, sok esetben mégis Olga kormányzott régensként.
A régensnő végül 969. július 11-én hunyt el, s keresztény rítus szerint temették el, s ha a fia nem is, de az unokája, I. Vlagyimir 988-ban hivatalosan is felvette a kereszténységet.
Már a 13. században szentként kezelték, de hivatalosan 1547-ben vált szentté, s nem csak az orosz ortodox egyház számára.
