I. Henrik angol király és Matilda skóciai hercegnő gyermekeként született 1102. február 7-én Matilda vagy Maud, aki az egyesült Anglia trónját elsőként foglalhatta el nőként - bár ez így nem teljesen pontos megfogalmazás. (a képen Matilda)

A Szent István ükunokájaként született kislány már kora gyermekkorában komoly karriert futott be, hiszen hétévesen lett V. Henrik német-római császár felesége, s így egy teljesen új országban kezdhette meg életét.

Ekkor még életben volt öccse, Vilmos herceg, aki azonban egy hajószerencsétlenségben elhunyt 1120. november 25-én, miközben mások életét próbálta menteni. A király vigasztalhatatlan volt, főként mert két és fél évvel korábban elveszítette szeretett feleségét, aki a "jó királynő" ragadványnevet kapta a néptől - bizonyosan nem ok nélkül. (a képen Matilda, a jó királynő)

Persze Henrik, aki ekkortájt ötvenéves lehetett, nem akart feleség nélkül maradni, így kinézett magának egy fiatal, bájos, sőt gyönyörű és jó kapcsolatokkal rendelkező grófkisasszonyt, aki egyébként fiatalabb volt, mint Henrik lánya, Matilda.

A királynak azonban nem született újabb gyermeke, így amikor (saját butasága miatt) 1135. december 1-én, Henrik egy hétnyi szenvedés után elhunyt, a főurak többszöri esküje alapján Matilda volt a kijelölt trónörökös. Ő azonban ekkor éppen a harmadik gyermekével volt állapotos.

Mindez persze nem akadályozta meg abban, hogy szervezkedni kezdjen a trón megszerzéséért. Unokatestvére (Blois István) azonban megelőzte, s egyházi támogatással és némi csalással, 1135. december 22-én királlyá koronázták. Hugh Bigod, a néhai király intézője esküvel fogadta (sokak szerint hamisan), hogy Henrik a halálos ágyán Matilda helyett mégis Istvánt jelölte ki utódjának.

Ez azonban meg is alapozta a következő két évtized politikáját, amely az Anarchia koraként került be a történelemkönyvekbe.

Az első csatát ugyan elvesztette, de fia születése után Matilda felvette a kesztyűt, ebben segítségére volt férje, Geoffrey és féltestvére Robert, Gloucester grófja, aki az egyik leghatalmasabb birtokkal és katonai erővel rendelkezett. (a képen Robert, Bristol erődjének építésekor)

Az ő támogatói Anglia délnyugati, míg István hívei Anglia délkeleti részét tartották ellenőrzésük alatt.

Az első komolyabb ütközet 1141. február 2-án volt, amikor Lincoln városánál összecsapott a két fél. István megostromolta a Lincoln-kastélyt, de eközben Matilda féltestvére, Robert megtámadta István seregét, s magát a királyt is elfogták, aki így hamarosan Matilda fogságába került. Persze nem csak ő került fogságba, hanem több más fontos személyiség is. Robert előbb Gloucesterbe vitte, majd Bristol kastélyába került, amelyet hagyományosan magas rangú foglyok számára tartottak fenn.

Eleinte jó körülmények között volt a fogságban, majd szigorúbban, később lánccal őrizték. Matilda akkortájt kezdett felkészülni a saját koronázására, amelyhez az egyház engedélye, hozzájárulása is kellett. Emiatt márciusban találkozott Henry püspökkel, s engedményeket ígért az egyháznak.

Theobald canterbury érsek azonban nem volt hajlandó Matildát gyorsan királynővé koronázni, hanem egy klérusokból és nemesekből álló küldöttség látogatta meg a fogságban tartott Istvánt, hogy a helyzetet áttekintsék. István a börtönben tudatta, hogy lemondhatnak a hűségesküjükről, vagyis hozzájárul, hogy Matildát válasszák uralkodónak.

A húsvét után, 1141. április 7-én Winchesterben megtartott tanácskozáson Matildát 'Anglia és Normadia Úrhölgyé'-nek nyilvánították, amely előkészítése volt a koronázásnak. István felesége (szintén Matilda, s aki szintén Skóciai Szent Margit unokája volt) eközben levélben követelte férje szabadon bocsátását. (a képen I. Henrik a ravatalon)

Az özvegy császárné a tanácskozás eredményeképpen Londonba indult, s útközben megszállt Readingben, ahol meglátogatta apja sírját az apátságban, majd az egyik szerzetest, Robert de Sigillot London püspökének nevezte ki. Londonba érve a polgárokkal is találkozott, akiknek nem volt kifogásuk ellene. Ő azonban ennek hatására hangnemet váltott, s meggondolatlanul, valamint erőszakosan egy új adót szeretett volna bevezetni, amelyet a londoni polgárok elutasítottak, ő pedig emiatt István szabadon bocsátását utasította el. (a képen Matilda az uralkodónő)

Már zajlottak a koronázás előkészületei, de a londoni polgárok már féltek az erőszakosnak mutatkozó Matilda uralkodásától. 1141. június 24-én, a tervezett koronázás előtt néhány nappal felkelés tört ki Matilda ellen, aki követőivel Oxfordba menekült, így a koronázása kútba esett. A városban eközben meghúzták a vészharangokat és kifosztották Matilda palotáját.

Matilda tehát az erőszakossága miatt nem válhatott angol királynővé.

djp