Husz János a reformáció egyik előfutára volt, aki saját elvei szerint értelmezte a Bibliát, így a pápa támadásnak vette tanait. 

Persze az sem volt egyszerű kérdés melyik pápa, mert ekkortájt többször is két pápa volt, sőt akadt amikor három is - egyidőben. Az 1409-es zsinaton, amely az egyházszakadás felszámolása miatt jött létre, XII. Gergely pápa és XIII. Benedek ellenpápa helyett V. Sándort választották meg egyházfővé. Persze a két leváltott pápa sem fogadta el mindezt, így ekkor hárman is pápának tartották magukat.

A keresztes háborúk egyik legfontosabb és legismertebb csatája volt a hattíni, amely 1187. július 4-én zajlott le Guido jeruzsálemi király és Szaladin egyiptomi szultán seregei között.

A csata előzményeként Guido szövetségese, Châtillon Rajnald, a birodalom egyik legnagyobb hatalmú bárója, fegyverszünetet kötött Szaladinnal, majd ezt követően megtámadott egy muszlim karavánt. Szaladin válaszként bosszút esküdött!

A 11. század második felének talán legkiemelkedőbb magyar szereplője, egyes források szerint 1046. június 27-én született Krakkóban, I. Béla magyar király és Richeza királyné másodszülött fiaként. (a képen a lovagkirály)

Más források szerint inkább 1040 körül születhetett, de az biztosnak tűnik, hogy még a lengyelországi száműzetés idején a megvakított Vazul herceg unokájaként látta meg a napvilágot.

az előzmények

1682. májusában némi bizonytalanság után V. Iván lett az első számú cár, I. Péter pedig a második számú cár, vagyis két cár uralkodott egyszerre.  Ez nem igazán tetszett a moszkvai pátriárkának, de már nem tudott mit tenni.

Miután ezzel a legtöbben megelégedtek, s mivel nem akartak további összecsapásokat, a két cárt 1682. június 25-én megkoronázták a Nagyboldogasszony székesegyházban.

I. Henrik angol király és Matilda skóciai hercegnő gyermekeként született 1102. február 7-én Matilda vagy Maud, aki az egyesült Anglia trónját elsőként foglalhatta el nőként - bár ez így nem teljesen pontos megfogalmazás. (a képen Matilda)

A Szent István ükunokájaként született kislány már kora gyermekkorában komoly karriert futott be, hiszen hétévesen lett V. Henrik német-római császár felesége, s így egy teljesen új országban kezdhette meg életét.

Hatszázötven évvel ezelőtt hunyt el III. Edvárd angol király, aki kiváló hadvezérként vonult be az angol történelembe, sok angol történész szerint egyenesen a legjobb volt. A Plantagenet-ház uralkodója fél évszázadig ült az angol trónon, s szinte folyamatosan hadakozott. (a képen III. Edvárd)

Matilda, a Plantagenet-ház ősanyja révén Árpád-házi leszármazott volt, ugyanakkor ez kétszeresen is igaz, hiszen édesanyja dédunokája volt az aragóniai királynénak, aki Jolánta néven II. András magyar király leánya volt, s így (többek között) IV. Béla testvére is.

A Plantagenet-ház őse Geoffrey vagy Gottfried, Anjou grófja volt, aki I. Henrik angol király egyetlen túlélő gyermekét, Matilda özvegy császárnét vette feleségét. (a képen Matilda császárné)

Geoffrey beceneve a Planta Genista (rekettye) nevű növény virágból származott, amelyet előszeretettel tűzött a sisakjába vagy kalapjába. Úgy gondolta, hogy ettől sikeresebb lesz a vadászatban, aztán ebből alakult ki a dinasztia neve (Plantagenet), amelyből összesen 14 angol király származott.

A fekete herceg, vagyis Edvárd walesi herceg 1330. június 15-én született III. Edvárd angol király fiaként. Sokan úgy gondolják fekete színű páncélja miatt kapta a nevét, mások szerint a franciák elleni kegyetlenkedései miatt. A kortársai azonban még nem hívták így, az első alkalommal egy 1568-as krónikában fordult így elő a neve.

Ő volt szülei legidősebb gyermeke, s még tizenkettő követte, de csak négy élte meg a felnőttkort. 1348-ban hárman is meghaltak, a húga Johanna és két csecsemő testvére, Thomas és William, mindhármukat a fekete halál vitte el. Leghíresebb féltestvére Gaunt János lancesteri herceg volt.

Árpád-házi Jolán vagy Jolánta, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária ötödik (vagy hetedik) gyermeke és egyben ötödik (vagy hetedik) leánya volt, aki Esztergomban született 1235 (vagy 1239) körül, vagyis édesapja trónra lépése idején. Nevét édesapja nővére, Jolánta után kapta, akit szinte szentként tisztelnek ma is Aragóniában. (a képen Boldog Jolán)

Alig néhány éves volt, amikor a tatárjárás miatt menekülniük kellett az országból, majd az idegen hadak elvonulása után visszatértek, s IV. Béla hozzákezdhetett az ország újjáépítéséhez.

A magyar történetírásban az Augsburg név hallatán általában a vereség szó jut az emberek eszébe, pedig 910. június 12-én a lechfeldi síkon a magyarok győzelmet arattak a keleti frank királyság és a Sváb hercegség csapatai felett. (a képen egy csatajelenet)

Az első lechfeldi csata (vagy az első augsburgi csata) döntő győzelem volt Gyermek Lajos frank hadserege felett az Augsburgtól délre található Lech folyó melletti ártéren. A magyarok kiválóan alkalmazták a korábban is megszokott színlelt visszavonulás taktikáját és a pszichológiai hadviselést is.