A tizenhetedik században egy karmelita apáca, Élisabeth-Baptiste azt mondta a társainak, hogy álmában látta, hogy a Compiègne-i kolostor összes apácája fehér ruhában, pálmalevéllel kezében a mennybe száll, a keresztény vértanúság jelképeként. (a képen Compiègne)

Éppen 800 éve hunyt el a középkori Franciaország egyik legnagyobb királya, a Capeting-dinasztia hetedik uralkodója. Hosszú évtizedek várakozása után született meg VII. Lajos és Adéle de Champagne fiaként, miután apja elvált Aquitániai Eleonórától, mert ő csak két kislányt szült neki.

Marat egy svájci származású orvos, természettudós és filozófus volt, aki a forradalmi terror és diktatúra szükségességét hirdette. Párizsban tanult jogot és orvostudományt, majd Angliában és Skóciában utazgatott, sőt Edinburghben egy ideig le is telepedett.

A szíciliai partraszállás veszélyes hadművelet volt, így a szövetségesek próbáltak valamit kitalálni, amellyel elvonhatták onnan a német erőket, s ez sikerült is nekik. (a partraszállás)

A mohácsi csatában Szulejmán teljes győzelmet aratott II. Lajos magyar király hadai fölött, s 1526. augusztus 29-én maga a király is elesett a csatában.

A Marco Polo-hídi incidens a Japán Császári Hadsereg és a kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg közötti összecsapás volt, amely a második kínai-japán háború kezdetét jelölte.

A breton örökösödési háború vagy ahogyan a franciáknál ismert, a két Johanna háborúja, két és fél évtizedig tartott, s a Bretagne feletti uralom kérdését szerette volna eldönteni.

Már közel másfél évtizede zajlott a háború, amikor újra sor került Rennes ostromára, amelyet 1341 tavaszán Jean Montfort ostromolt, majd foglalt el, de a következő évben egy néhány napos ostrom után a Blois-ház csapatai visszafoglalták.

Bő évtizeddel a honfoglalás után került sor a Keleti Frank Királyság és a Magyar Fejedelemség között a pozsonyi csatára, amelynek az időpontját 907. július 4. és 7. közé teszik a történészek, s amely a honfoglalás valódi végét jelentette.

A Brissarthe-i csata a 9. század közepén volt, akkortájt, amikor a Nagy Pogánysereg végigdúlta a Brit-szigeteket. A csata a frankok és a vikingek között zajlott le, 866. július 2-án vagy július 25-én, esetleg szeptember 15-én - a források ellentmondóak. Ebben az esetben kissé gondot okoz, hogy a "Bertin Annals", az "Annals of Xanten", a "Fulda Annals" és Regino Prümsky krónikája is ír az összecsapásról. (a lenti képen 9. századi viking harcosok)

Luísa de Jesus, aki The Foundling Wheel Killer (portugálul Assassina da Roda) néven vált ismertté, az egyik leghíresebb sorozatgyilkos volt Portugáliában, aki legalább 33 csecsemőt fojtott meg Coimbra közelében.