Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Hunyadi János rigómezei veresége

2021. október 12. - DJP

huanyadjanos.jpgA második rigómezei csata 1448. október 16-20 között zajlott II. Murád török szultán és Hunyadi János kormányzó között. Ez a csata volt Hunyadi legnagyobb veresége a törökök ellen, pedig azért indította a hadjáratot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért, amelyben II. Ulászló király is elesett.

A magyarok abban bíztak, hogy a balkáni népek felkelései szétforgácsolják a szultán erőit, így képesek lesznek legyőzni. Ennek eredményeképpen Hunyadi úgy hatolt egyre mélyebben az ellenséges területen, hogy nem biztosította a megfelelő támogatását.

Az utolsó offenzíva: a rigómezei csata – 1448. október 18-19.

A magyar kormányzó megállapodott II. László havasalföldi vajdával és Szkander béggel, hogy seregeiket egyesítsék, de ebben megakadályozta őket Brankovics György szerb despota, aki a szultánt is tájékoztatta a magyarok hadmozdulatairól. Hunyadi őt is szerette volna megnyerni, de nem hajlott az egyezségre.

Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án történtek, amikor a seregek felsorakoztak egymással szemben. A törökök hadereje 60 ezer fő volt, a magyarok és más keresztények összesen 24 ezren voltak. Ekkortájt az akindzsik és ruméliai szpáhik harcoltak Hunyadival, de nem jártak sikerrel.

A szultán nyolc tagból álló követséget indított a magyarokhoz, akik 100.000 aranyat és az összes hadiköltség megtérítését kérték, hogy ne legyen harc. A magyar kormányzó természetesen visszautasította az ajánlatot.

Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, akiket sikerrel vertek vissza a magyarok, s ráadásul ellentámadásba is lendültek, de a török gyalogság a centrumban áthatolhatatlan volt. Hunyadi megrohamozta a centrumot a lovassággal, azonban megfutamították őket, így a keresztény lovasság visszavonult. A sorsára hagyott gyalogságot a törökök bekerítették és felőrölték.

A több napos csata közben elesett Székely János horvát-szlavón bán és számos nemes is. Ő volt Hunyadi alvezére, akinek halála megrendítette a magyar sereget, a havasalföldiek pedig egyszerűen megfutamodtak a csatából. Hunyadi itt vereséget szenvedett, de pár évvel később a várvédelem már jobban sikerült neki.

A csatában körülbelül 16 ezer keresztény katona halt meg, amelyet jelentősen gyarapított, hogy a törökök nem sok rabot ejtettek, valamint a hazafelé menekülő katonákat a szerbek felkoncolták vagy fogságba ejtették. Hunyadi is fogságba került, s hónapokat raboskodott Szendrő várában, ahonnan tetemes váltságdíj fejében szabadulhatott.

A sors fintora azonban, hogy a rigómezei vereség mégsem a magyarok számára járt kellemetlen utóhatással, hiszen tanulva az esetből a magyarok többet nem indultak a Balkán felszabadítására. Ennek következtében az ott lévő kisebb államok magukra maradtak, s gyorsan elbuktak a törökkel szemben.


rigomezo.jpg

djp

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr3216719044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2021.10.13. 10:37:37

A szerbek a kereszténység árulói voltak. Ráadásul Brankovics Györgynek magyarországi birtokai is voltak, magyar nemesnek is számított, ráadásul évekig rágta Hunyadi fülét, hogy szabadítsa fel a Balkánt. Az egyik legalávalóbb ember a történelemben.

Örömhernyó 2021.10.13. 16:10:59

A szerbek folyamtosan kiszolgáltak a törököket, minden téren. Mohácsnál is ott voltak a török oldalon, a csatavesztés után a déli országrészt végigrabolták, míg a törökök már távozóban voltak. Aztán az évszázadok alatt rengeteg török politikust, hadvezért, vezírt, diplomatát adtak a szerbek, szépen betagozódtak a birodalomba, karriert csináltak benne.
Aztán később a magyarok elleni Habsburg elnyomás legfontosabb támaszai voltak, a szerbek 1848-ban is állati kegyetlenséggel irtották a magyarokat, magyar nők méhéből kivágták a magzatokat, a nőket a mellükön átfűzött láncon vezették rabságba. Igazi aljanép. Hozzájuk képest a mohamedán hitre tért albánok, bosnyákok szolid kiscserkészek. Egyedül a koszovói albán veszi fel a versenyt a szerbbel embertelenségben. Nem véletlen, egy légtérben, egy lombikban főzte őket a történelem.
Az a vicc, hogy a szerbek, akik magukat nagy ortodoxoknak tartjak, talán a legjobban keveredtek a törökökkel. Genetikailag az albán és a bosnyák is kevésbé törökösödött el az évszázadok alatt, mint a szerbek. Bosnyákok közt túlnyomó többségben vannak a dinári típusú emberek (magas, nyúlánk szőke, nagyorrú, homlokú emberek), a szerbek közt sokkal több a fekete hajú, sötét szemű, alacsony, szőrös szerzet.

alfredo 2021.10.18. 20:16:34

A bosnyák nép is a törököt szolgáló szerbekből jött létre. Persze, erről a ma élő bosnyákok már mit sem tehetnek.
süti beállítások módosítása