Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Amikor a frank birodalmat is legyőztük - az első augsburgi csata

2022. június 09. - DJP

A magyar történetírásban az Augsburg név hallatán általában a vereség szó jut az emberek eszébe, pedig 910. június 12-én a lechfeldi síkon a magyarok győzelmet arattak a keleti frank királyság és a Sváb hercegség csapatai felett. (a képen egy csatajelenet)

battle_of_lechfeld_by_ethicallychallenged-d5a5aj7.jpg

Az első lechfeldi csata (vagy az első augsburgi csata) döntő győzelem volt Gyermek Lajos frank hadserege felett az Augsburgtól délre található Lech folyó melletti ártéren. A magyarok kiválóan alkalmazták a korábban is megszokott színlelt visszavonulás taktikáját és a pszichológiai hadviselést is.

johann_jakob_jung_ludwig_das_kind_und_arnulf_von_k_rnten.jpgA frankokat névleg Gyermek Lajos vezette, aki hatévesen lett király, s aki tizenhatéves lehetett a csata idején, de életkora mellett gyenge fizikuma és súlyos depressziója miatt is Gozbert gróf, valamint Managolt gróf voltak az igazi vezetők. (a képen Gyermek Lajos és elődje Arnulf keleti frank király)

A fiatal király nem sokkal korábban elhatározta, hogy leszámol a magyarokkal, akik viszont megelőzték, így a harcot a német területre koncentrálták. A király minden alattvalótól megkövetelte a részvételt, a szembeszegülőket kivégzéssel fenyegették, így egy viszonylag nagy sereget sikerült összegyűjtenie. A magyarok létszáma 5-7 ezer fő lehetett, s nem tudni pontosan mekkora volt a frank sereg, de feltehetően a magyarok létszámának a többszöröse, bár a teljes sereg egyesülni nem tudott.

A csata során a magyarok feltehetően a nagy létszám miatt nem engedték egyesülni a frank seregeket, hiszen a gyermekkirály és Gozbert gróf vezette sereg ellen már felsorakoztak, mikor egy kisebb hadtest Gebhard herceg seregeit tartotta fel, hogy a két sereggel egyenként tudjanak leszámolni.

Elsőként Gozbert gróf ellen vonultak fel, s az ellenfél nagyon meglepődött, amikor már Augsburgnál szembe találkoztak a magyarokkal. A király csapatai ekkor megerősítették táborukat, sáncokat emeltek és készültek a csatára. A magyarok eközben folyamatosan zavarták a felkészülést a tábort nyilazva.

910. június 12-én hajnalban a magyar lovasok meglepetésszerű támadást indítottak a tábor ellen, s a rengeteg nyílvessző sok frankot, németet megölt vagy megsebesített, akik éppen felébredtek a támadásra. Az előkészítő támadás után a magyarok visszavonultak, a németek pedig felkészültek a harcra.

augsburg910.jpg

A csata kezdetén a magyarok rátámadtak a németekre, majd visszavonultak, a német nehézlovasság pedig üldözőbe vette őket, hogy a magyarok aztán visszafelé nyilazva sokakat megöljenek közülük. A nap folyamán aztán ez többször is előfordult. A magyar lovak gyorsabbak és fürgébbek voltak, a magyar íjak pedig nagyobb hatótávolsággal rendelkeztek, így kevés veszteséget szenvedtek el.

Persze olykor nagyon közel kellett menniük, hogy kicsalják a németeket. A páncélos lovasságot és a gyalogságot így a magyarok rendkívül óvatosan, de folyamatosan támadták. Az egész napos küzdelemben közel 12 óra után, este hét óra körül sikerült a lovasságot elcsalni a gyalogság mellől és egy olyan helyre vezették őket, ahol a magyar tartalékerők várták őket. Ott aztán gyorsan és határozottan legyőzték a lovasságot, Gozbert gróf maga is holtan maradt a csatatéren, s talán Managolt gróf is.

lechfeld.jpg

Mire a frank gyalogság odaért, már csak a hullahegyekkel találkoztak, s ők is csapdába estek.

Ekkor már aki csak tudott, megfutamodott, s az ifjú király is csak lova fürgeségének köszönhette a menekülését.

A gróf serege elleni győzelem után következett Gebhard herceg serege, amelyet később a magyarok szintén legyőztek, s maga a herceg is egy nyílvessző által hunyt el.

Persze a források nem teljesen megbízhatóak, hiszen Johannes Aventinus szerint a csata 907-ben volt, és Ennsburgban, valamint a svábok helyett bajorok ellen harcoltak a magyarok. Aventinus azonban a 16. században élt, aki korábbi (ma már elveszett) dokumentumokra támaszkodott, s bár részletes leírást adott a csatáról, feltehetően néhány dologban tévedett.

A cremonai Luiprand, aki szintén adott leírást a csatáról, 910-re és Augsburgba helyezi azt, s mivel Luiprand nem sokkal később élt mint az események (920 körül született és a 950-es években írt a csatáról) így talán megbízhatóbbak az adatai.

Gyermek Lajos bő egy évvel a csata után elhunyt Frankfurt am Mainban.

A magyarok nagyfejedelme a csata idején Zolta volt, de nincs arról adat, amely szerint részt vett volna a csatában. (a képen Zolta / Zsolt / Solt nagyfejedelem)

zoltan_litho_3.jpg

djp

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr7817852897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vilagnezet.blog.hu · vilagnezet.blog.hu 2022.06.10. 17:25:45

Impozáns együtt látni ezt a mintegy hetven évet (899-970), álljon itt a "kalandozások" listája. Mint már hangsúlyoztuk, minden évben volt hadjárat, csak nem mindegyikről vannak adatok. Ezért nem teljes a lista, és így néha csak magát a kalandozás tényét tudjuk, semmi mást.

899. szeptember 24. Itália, a brentai csata, győzelem Berengár király ellen
900. itáliai hadjárat, Modena feldúlása, Velence megtámadása
901. Karintia
902. Morvaország, II. Majomir legyőzése, halála
904. Támadás Berengárral szövetségben III. Lajos császár ellen.
906. Szászország, a szláv dalamancok hívása
907. július 4-6. A pozsonyi győztes csata a bajor herceg vezette egyesült keresztény csapatok ellenében, amelyben több ezer harcosa mellett elesik maga a bajor herceg, 19 grófja, a salzburgi érsek, 2 püspök és 3 apát. E győzelem biztosította kárpát-medencei uralmunkat. Ettől az időtől a magyar határ nyugaton az Enns folyó, melyet 970-ig idegen csapatok szinte nem léptek át! Ez a győzelem biztosította megmaradásunkat. Ez történelmünk legjelentősebb csatája
908. augusztus 3. A türingiai Eisenachnál győzelem a türingiai őrgróf serege ellen, elesik az őrgróf is, Freising feldúlása
909. Svábföld, vereség Rottnál Arnulf bajor hercegtől
910. junius 12. Győzelen Augsburgnál a sváb-alemannok (erről a csatáról nem tanulunk, csak a negyvenöt évvel későbbiről), június 22-én győzelem Rednitz mellett a frankok ellen, mindkét csatában elesnek az ellenséges seregek fővezérei is, visszafelé vereség a bajoroktól Neuchingnél
911. hadjárat Burgundiába, Aargau
912. hadjárat Türingiába és Frankföldre
913. hadjárat Burgundiába, visszafelé újra vereség Arnulftól az Inn-nél
914. Arnulf Magyarországra menekül
915. hadjárat Svábföldre, Szászországba, Türingiába egészen Dániáig, közben Bréma felgyújtása, illetve hadjárat Itáliába X. János pápa hívására
916. Arnulf első visszasegítése Bajorországban (végleges a következő évben)
917. január 21-én Basel lerombolása, Elzász, Lotharingia, a remiremont-i apácák bedobálása a jeges Moselbe, támadás Bizánc ellen és győzelem ellenük Ankialosz mellett
919. Szászországban győzelem Püchennél Henrik herceg ellen, majd hadjárat Lotharingiába
920. Itália
921. Verdun felgyújtása
922. Végig Itálián, Veronánál győzelem Berengár ellensége, Rudolf ellen
923. Újra Itália
924. Szászország, Itália, ott Pavia felgyújtása
926. Bajorország, Svábföld (Szent Gallen elfoglalása május elsején) Lotharingia, Ardennek, egészen az Atlanti-óceánig
927. Itália, X. János pápa testvérét, Pétert segítjük vissza Rómába, közben 924-től kilenc éves béke Henrikkel az ő kérésére, amiért adót fizet
933. Itália, Szászország, az elmaradt (!) csata Merseburgnál, amit egyes szakemberek magyar vereségnek állítanak be
934. hadjárat Metzig, délre pedig Bizáncig
935. Burgundia, Aquitania, Itália
937. Bulcsú hírneves hadjárata: Frankföld, Szászország, Lotharingia, Reims, Sens, Orleans, le az Atlanti-óceánig, visszafelé Burgundia, Itália, győzelem Capuanál
938. Szászország, Türingia, vereség Drömlingnél
939. Itália Rómáig
940. Itália, vereség Rietinél a longobárdoktól
942. Itália, Provance, át a Pireneusokon, Hispánia, ott a leridai arab vár ostroma
943. Bizánc, öt év béke velük, közben vereség Welsnél Berthold bajor hercegtől
947. Itália, Otrantóig Taksony vezetésével
948. Bajorország
950. Henrik bajor herceg seregével átlépte az Enns folyót! - Eredménytelenül
951. Itália, Aquitania
954. Bajorország, Frankföld, Németalföld, Burgundia, Itália
955. Bajorország, vereség Augsburgnál
958. április 11. Bizánc (Botond)
961. Makedónia
965. Trákia
968. Hadjárat Bizáncig
970. Trákia, vereséget szenved a bizánciaktól az egyesített viking (rusz)-besenyő-magyar-bolgár hadsereg. De később is például:
976. Győzelem a bolgárokkal szövetségben Bizánc ellen

vilagnezet.blog.hu/2012/08/20/vajk_a_hitehagyott
süti beállítások módosítása