1673. június 25-én hunyt el Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, ismertebb nevén d’Artagnan – a francia királyi testőrség híres kapitánya, akit Alexandre Dumas tette világhírűvé regénytrilógiájában.
D’Artagnan alakja, valamint a három társa, Athos, Porthos és Aramis mára elválaszthatatlanok a romantikus kalandregények világától, de kevesebben tudják, hogy mind a négyük mögött létező történelmi személyek állnak, bár igazi sorsukat, jellemüket, és a köztük szövődött barátságot Dumas művészi fantáziája színezte tovább.
A történelmi d’Artagnan élete
Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja valószínűleg 1611 és 1615 között született Gascogne tartományban, egy kisnemesi családban. Két bátyjához hasonlóan ő is Párizsba indult, hogy katonai pályán próbáljon szerencsét. Kezdetben elutasították a királyi testőrségtől, mert nem volt katonai tapasztalata, de családi kapcsolatainak – különösen Tréville grófjának, a királyi testőrök kapitányának – segítségével mégis bekerült egy muskétás századba. A harmincéves háborúban, Turenne marsall parancsnoksága alatt szolgált, és bátorságával hamar kitűnt társai közül. 1644-ben már a Királyi Testőrség tagjaként teljesített szolgálatot.
D’Artagnan karrierjét jelentősen előmozdította, hogy a hatalom közvetlen közelébe került: Mazarin bíboros-államminiszter személyes szolgálatába fogadta, sőt, a bíboros 1651-es (rövid) száműzetése idején is hűségesen követte. Hűségéért hadnagyi, majd 1655-ben kapitányi rangot kapott. A valóságban azonban – ellentétben Dumas regénybeli főhősével – sosem lett marsall, hanem a kapitányi rangnál „ragadt meg”.
Mazarin halála után XIV. Lajos is megbízott benne: a testőrség újjászervezése során parancsnokhelyettesi posztot kapott, így a király dél-franciaországi körútján már d’Artagnan volt az uralkodó első számú védelmezője. Az ifjú Lajos hamar felismerte testőrkapitánya tehetségét és hűségét, ezért titkos és bizalmas politikai feladatokat is rábízott. Híres történet, hogy 1661-ben d’Artagnan kapta a feladatot Nicolas Fouquet pénzügyminiszter letartóztatására és őrizetére, akit végigkísért a Bastille-tól Vincennes-ig. 1671-ben Lauzun hercegének elfogatásakor is döntő szerepet játszott.
XIV. Lajos uralkodása alatt, a „természetes határok” jelszavával indított hódító hadjáratokban d’Artagnan számos hadműveletben részt vett. Az 1667–68-as devolúciós háborúban mutatott hősiességéért Boucquoy kormányzójává nevezték ki, de ezt a polgári tisztséget nem szívelte, ezért amikor 1672-ben kitört a francia-holland háború, ismét csatasorba állt. 1673. június 25-én, Maastricht ostroma közben érte a halál. A krónikák szerint XIV. Lajos személyesen is gyászolta hű testőrkapitányát.
A három másik testőr – a valós személyek a regény mögött
Dumas egyéb hősei, Athos, Porthos és Aramis is történelmi alakokon alapulnak, még ha életük és jellemük csak nyomokban fedi is a regénybeli karaktereket:
Athos: Valószínűleg Armand de Sillègue d’Athos d’Autevielle ihlette, aki Gascogne-ból származott és a királyi testőrség tagja volt, 1643-ban halt meg.
Porthos: Isaac de Portau volt az ihletője, szintén muskétás és gascogne-i nemes.
Aramis: Henri d’Aramitz, aki papként és muskétásként is ismert volt.
Róluk csak néhány testőrségi névsor, anekdota és egy-két dokumentum tanúskodik; barátságuk, közös kalandjaik és személyiségük teljességgel Dumas képzeletének termékei.
A valóság és a regény legendája
Dumas nemcsak a testőrök nevét és néhány életrajzi adatot vett át a történelemből, hanem a korszak nagy eseményeit is: trilógiájában hősei feltűnnek a La Rochelle-i hugenották ostrománál (1627–28), Buckingham hercegének meggyilkolásánál, I. Károly angol király kivégzésénél, a Fronde-felkeléseknél, vagy a királyi udvar intrikáiban – jóllehet ezekhez a történelmi eseményekhez a valódi d’Artagnan és társai aligha kötődtek ilyen szorosan.
A „Három testőr” (1844), a „Húsz év múlva” (1845) és a „Bragelonne vicomte” (1847–48) világsikere nyomán a négy testőr – s különösen d’Artagnan – a francia történelem és irodalom szimbólumává vált. Nevük a barátság, a hűség, a bátorság és a hazaszeretet örök jelképévé lett.
A világhírű testőrnégyes mindegyike létező alak volt tehát, de közülük csak d’Artagnan élete tárul elénk részletesen a fennmaradt emlékiratok, feljegyzések révén. A többiek csupán nevükkel, származásukkal, testőrségi tagságukkal vannak jelen a történelemben – de igazi legendává mindnyájukat Dumas teremtő képzelete tette.
