Francis Drake komoly sikereket ért el az 1570-es években, így I. Erzsébet angol királynő fél évszázaddal Magellán expedíciója után, 1577-ben megbízta egy expedíció vezetésével, amely a Csendes-óceán partvidékét is érintette, vagyis tulajdonképpen egy földkörüli útra kellett indulnia. Drake a Sir Richard Grenville által 1574-ben készített terv alapján indult el.

Jól tudta, hogy veszélyes útra indul, de azt is tudta, hogy ő lenne az első brit kapitány, aki megkerüli a földet, így lelkesen készült az útra. A legénység legnagyobb része azonban azt hitte, hogy egyszerű kereskedelmi útra indultak - Egyiptomba.

1577. november 15-én indultak el Plymouthból, de a rossz időjárás miatt a cornwalli Falmouthban kerestek menedéket, majd visszatértek Plymouthba, némi javításra, karbantartásra. Végül december 13-án indultak el összesen öt hajóval és 164 emberrel a nagy útra - ő maga a Pelican fedélzetén utazott. A flotta hamarosan bővült, mert a Zöld-foki szigetek környékén elfogtak egy Santa Maria nevű portugál kereskedelmi hajót, amely Mary néven hatodik hajóként csatlakozott hozzájuk. Ekkor már tudták a matrózok is, hogy mi az úticél, mert a Gibraltári-szoros elhagyása után közölte ezt a tényt a többiekkel.

Dél-Amerikában volt kénytelen hagyni a Christopher és Swan nevű hajókat, majd összesen három hajóval érkezett a Magellán-szoroshoz, ahol komoly viharok érték, s egy hajója (Marigold) tönkrement, a másik (Elizabeth) pedig kénytelen volt visszatérni Angliába.

Közben, 1578. június 3-án egy Thomas Doughty nevű parancsnoktársát lázadással és hazaárulással vádolta meg, majd nem teljesen tisztázott körülmények után július 2-án lefejeztette - a Pelican pedig új nevet kapott, Golden Hind.

Végül a flottából csak a Golden Hind érte el a Csendes-óceánt, amellyel aztán Drake végigportyázta Dél-Amerika nyugati partvidékét. Időközben elfogott egy gazdag spanyol kincseshajót, amely jót tett legénység lelkiállapotának.

A portyázást a királynő szorgalmazta, s a mai Chile és Peru partjai mentén több hajót is kifosztott, de a legnagyobb nyereménye az 1579 márciusában elfogott Nuestra Señora de la Concepción volt, amelyen 80 fontnyi aranyat, 26 tonna ezüstöt és tucatnyi ládányi pénzérmét találtak - összesen 360.000 peso értékben. Drake a világ leggazdagabb kalózaként tért haza, s a támogatói 47-szeres hozamot könyvelhettek el.

Észak-Amerika nyugati partvidékén hajózva északkeleti átjárót keresett az Atlanti-óceán felé, majd 1579. júniusában megpihent a San Franciscoi-öböl közelében és némi javításokat végzett.

Drake a területet Nova Albionnak nevezte el és felajánlotta I. Erzsébet királynő számára.

Júliusban útnak indultak nyugat felé, s miközben átszelték a Csendes-óceánt több szigetet is érintettek, majd az Indiai-óceán átszelése után megkerülték Afrika déli csúcsát, a Jóreménység-fokát és az Atlanti-óceánt áthajózva 1580. szeptember 26-án érkeztek meg Plymouthba.

Értékes kincsekkel és felfedezésekkel érkezett haza, s a királynő nem sokkal később lovaggá ütötte a szolgálatai miatt. 

djp