Friedrich von Steuben igazi katonacsaládba született 1730. szeptember 17-én Magdeburgban, hiszen már gyermekkorában belekóstolhatott a háborúba, amikor az apja elvitte a Krímbe, a török-orosz háborúskodás idején.

Nem hivatalosan, 14 évesen lett katona az osztrák örökösödési háborúban, Prága ostromakor, majd három évvel később már hivatalosan is csatlakozott a német hadsereghez, amelyet a legprofibbnak és legfegyelmezettebbnek tartottak egész Európában.

Tehetségének köszönhetően gyorsan jutott előre, s a hétéves háborúban is kitüntette magát, így Nagy Frigyes porosz király előbb kapitánnyá, majd még magasabb rangra emelte, a személyi asszisztense, hadsegédje lett.

1762-ben egyike volt annak a 13 fiatal tisztnek, akiket a király maga választott ki egy speciális oktatási kurzusra, egy évvel később azonban hirtelen távozott a porosz hadseregtől, feltehetően politikai riválisai ügyködései miatt, bár élete vége felé egy levelében azt írta, "egy meggondolatlan lépés és egy engesztelhetetlen személyes ellenség" miatt távozott.

Ezután egy kis német fejedelemségben dolgozott udvari kamarásként, közben előbb lovagi, majd 1771-ben bárói címet kapott.

Néhány évnyi egyéb elfoglaltság után, 1777-ben mutatta be Saint-Germain gróf, a későbbi francia hadügyminiszter Benjamin Franklinnek, s az akkori franciaországi nagykövet hamar rájött, milyen nagy szolgálatot tehetne nekik. Nem volt azonban pénzük fizetni nekik, így azt javasolta, hogy önkéntesként harcoljon az amerikai függetlenségi háborúban. Steuben először megsértődött és elutasította az ajánlatot, aztán mivel munka nélkül maradt, mégis meggondolta magát.

Franklin és George Washington tisztában voltak azzal, hogy Steuben homoszexualitásáról sokan pletykálkodnak, s nem is alaptalanul, de ez nem zavarta őket. Örültek, hogy egy komoly tapasztalatokkal felvértezett katona csatlakozik hozzájuk, sőt Washington még azt is mondta, hogy : „Igazi úriembernek tűnik, és amennyire alkalmam volt ítélkezni, komoly katonai ismeretekkel rendelkező ember, aki ismeri a világot."

Amikor aztán Steuben eljutott Amerikába, s látta az ottani hadsereget, teljesen megdöbbent, hiszen a morál és a fegyelem igen alacsony szinten volt a függetlenségi háború harmadik évében.

Azonnal komoly higiéniai szabályokat vezetett be, s megkezdte a poroszos kiképzést, a taktika, a fegyelem és a porosz technikák oktatását.

Mivel csak keveset tudott angolul beszélni és írni, Steuben először franciául, Európa akkori katonai nyelvén írta le a gyakorlatokat. Ezt aztán titkára, Du Ponceau fordította le franciáról angolra, John Laurens és Alexander Hamilton, Washington két helyettese segítségével, hogy másnap már használni is tudják.

Amellett azonban, hogy komoly poroszos fegyelmet követelt, igen közvetlen volt a katonákkal, akik ezt elismerésnek vették, s gyakran káromkodott (különböző nyelveken), amely szintén nagyon tetszett nekik. Különösen jó kapcsolatot alakított néhány katonával, mint Benjamin Walker vagy William North - s az sem lehetetlen, hogy romantikus kapcsolatuk is volt. A szoros kapcsolatot az is mutatja, hogy Steuben formálisan örökbe is fogadta a két férfit, és örököseivé tette őket.

Az egészségügyi szabályok és hadászati módszerek elsajátítása aztán komoly szerepet játszott abban, hogy az amerikaiak végül győztek a függetlenségi háborúban.

Alig másfél év alatt kialakította az Egyesült Államok hadseregének rendjére és fegyelmére való szabályzatot, amelyet évtizedekig használtak. A függetlenségi háború befejezése után amerikai állampolgárságot kapott és egy nagy földbirtokot is New Yorkban, majd beválasztották az Amerikai Filozófiai Társaságba is, ahová csak a legjelentősebb személyek tartozhattak akkoriban.

Mivel a családjával nem volt igazán közeli kapcsolata, ezért a háború befejezése után is Amerikába maradt, előbb New Jersey-ben, majd New York-ban élt. Ott vele élt Walker és North is, valamint egy harmadik veterán, John Mulligan, akit szintén homoszexuálisnak tartottak. Az elismerését jelzi az is, hogy jelen lehetett George Washington első elnöki beiktatásán New Yorkban, majd a következő évben 2500 dollár éves nyugdíjat állapítottak meg neki.

Amikor aztán 1794. november 28-án Steuben meghalt Oneida megyei birtokán, Walker és North örökölték a birtokát, Mulligan pedig a könyvtárát, térképeit és közel 2500 dollárnyi vagyont.

djp