Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

A Wassyi mészárlás

2023. február 25. - DJP

A francia vallásháborúk egyik előzménye volt az 1562. március 1-én történt Wassyi mészárlás.

wassy.jpg

Az 1562. január 15-én kiadott saint-germaini ediktum engedélyezte a hugenották számára a nyilvános vallásgyakorlást, de csak a városokon kívül vagy zárt esemény keretében a városokon belül.

fran_ois_de_guise.jpgEzzel azonban nem értett egyet a szélsőségesen katolikus Guise-család, amelynek egyébként egyik tagja volt Stuart Mária édesanyja is.

François de Guise herceg, a felesége, Anna d'Este, a fiúk Henri és öccse, Guise bíboros valamint 200 főből álló kíséretük éppen Lotharingiából tért vissza Párizsba, amikor 1562. március 1-én megálltak Wassy-sur-Blaise-ben, hogy a herceg misére mehessen. A herceg azonban harangozást hallott egy olyan időpontban, amikor nem lehetett szentmise, s ez feldühítette.

A helyi hugenották (többszáz személy) éppen egy pajtában tartották a saját istentiszteletüket, s hangos szóval énekelték Dávid zsoltárait. Mivel a városon belül voltak, s a pajta nem számított privát helyszínnek, az istentisztelet illegális volt, így a herceg kísérete jogosnak ítélte a megtámadásukat.

François de Guise odaküldött néhány embert, s követelte az istentisztelet beszüntetését, de nem fogadták őket éppen kedvesen, a kezdeti veszekedést hamar kövek záporozása is követte.

Ekkor már a herceg is odaért, s nem tudni pontosan hogyan kezdődött a fegyveres összecsapás, de a felfegyverzett katolikusok néhány perc alatt körülbelül ötven embert megöltek és százötvenet megsebesítettek. A pajtában lévő közel félezer személy kétségbeesetten próbált menekülni, de sokuknak nem sikerült - s a halottak, sebesültek között nők és gyermekek is voltak.

wassy1.jpg

A lelkészt elfogták és börtönbe zárták, majd a következő napokban összesen mintegy negyven fő ellen indítottak eljárást lázítás és büncselekmények miatt. Őket vagyonelkobzásra, börtönre vagy száműzetésre ítélték. A herceg egy 1500 fős ezredet rendelt ki a város őrzésére, de ennek az eseménynek a folytatásaként a katolikusok országszerte sok helyen rátámadtak a hugenotta gyülekezetekre, s csak Tolouse-ban közel háromezer hugenottát öltek meg. Viszonzásul a hugenották katolikus templomokat fosztogattak.

A hír a királyi udvarba is eljutott, s a régens, Medici Katalin személyes sértésnek érezte Guise herceg viselkedését, s számon akarta kérni, de Guise herceg fogságba vetette az akkor tizenkét éves IX. Károly királyt és édesanyját Medici Katalint, akik a herceg nyomására végül visszavonták az ediktumot, így kitört az első vallásháború, amely csak 1563. március 19-én ért véget, az Amboise ediktum aláírásával.

A katolikusok eközben II. Fülöp spanyol királytól, a protestánsok pedig I. Erzsébet angol királynőtől kaptak biztatást és persze támogatást.

djp

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr2118058276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.03.01. 08:08:41

Köszi, hogy írtál erről.
Gyakorlatilag ismeretlen történet és más történelmi regényekben sem igazán felhozott példa az eset.
süti beállítások módosítása