Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Géza fejedelem unokája - aki lengyel fejedelemmé vált

2024. február 10. - DJP

Bezprym, Bátor Boleslaw lengyel herceg és egy magyar hercegnő fiaként született, talán 986-ban, de mindenképpen 984-989 között. A legvalószínűbb, hogy a magyar hercegnő Géza fejedelem lánya, így István (leendő) király lánytestvére volt - Judit.

judit.jpegAz is igaz persze, hogy a leendő lengyel fejedelemnek öt felesége is volt, akik közül a harmadik lehetett Judit. Ez a név szokatlan volt a lengyelek között, bár szláv eredetűnek tartják, s jelentése makacs, önhitt. (a képen Bezprym édesanyja)

Thietmar szász krónikás szerint 2-3 évnyi házasság után Boleszláv visszavitte a feleségét a családi házba, s vele tartott a fia is. Persze más források szerint nem engedte, hogy első gyermeke elhagyja az országot, hiszen ezzel veszélyeztette volna a dinasztia folytonosságát.

Így az utóbbi a valószínűbb, s a kisfiú az apja felügyelete alatt nőhetett fel. Még az is előfordulhat, hogy Judit soha nem látta viszont a fiát, akit helyette a következő feleség, Emnilda nevelt.

992-ben meghalt I. Mieszko, Bezprym apai nagyapja, így Boleszláv került a nagyfejedelmi trónra, de ekkor a kisfú tanúja lehetett az örökségért való eléggé harcos maradkodásnak.

 A történészek szerint Bezprym ott volt a híres gnieznói kongresszuson is apja kiséretében, ahol találkozott III. Ottó császárral is. Olyannyira, hogy a császárt egészen Rómáig kísérte, de közben még tettek egy németországi körutat. Ellátogattak Aachenbe is, ahol talán eljegyezte a császár unokahugát, Richezát - aki aztán végül az öccse felesége lett. Könnyen lehet, hogy annak a párszáz fős különítménynek az élén állt, amelyet Boleszláv a császárnak adományozott. Ennek a különítménynek az élén 1000 júliusában jutottak el Rómába, majd tanúja volt annak is, hogy 1001 januárjában egy felkelés tört ki Ottó ellen, amelyet aztán a császár elég gyorsan megszelídített.

Az eseményekben részt vett a később szentté vált kamaldolai Romuald is, aki a harcok után a Ravenna melletti Pereumba ment, ahová többen is elkísérték. Peter Damiani szerint (aki néhány évtizeddel később élt) a szláv uralkodó fiát is felvették a remeteségbe Romuald-dal együtt, s a fiú egy kiváló lovat adott ajándékba Romualdnak.

a_leendo_kamaldolai_szent_romualdrol_azt_mondtak_hogy_bezprymot_behivta_a_kolostori_eletbe_iii_ottoval_illusztralva.jpg

A történészek szerint ez a fiú, Bezprym lehetett.

Hogy ezt miért tette, nem tudni, de 990-ben született egy Mieszko nevű öccse, apja új feleségétől, s könnyen lehet, hogy Boleszláv őt akarta a trónon látni, így neki a papság jutott volna. Mivel remete lett, automatikusan lemondott a trónöröklésről.

Persze az is lehet, hogy az apja nem örült, hogy remete lett, s vissza akarta csábítani, de Bezprym már döntött.

Közben azonban mégis figyelemmel akarta a fiát kísérni, így Boleszláv levelet írt a császárnak, s kérte, hogy klérusok érkezzenek Pereumból az országába. Querfurti Bruno tájékoztatása alapján Ottó pozitívan regált a kérésre.

Persze az is lehet, hogy mindez Boleszláv felesée, Emnilda ármánykodása miatt alakult így, s Boleszláv később megbánta a döntését. Igaz azonban, hogy a források alapján Emnilda körültekintő és rendkívül kedves nő volt, aki mindig segített másokon. Itt azonban a saját fia örökségéről és lehetséges trónjáról volt szó.

Bkazej Sliwinski professzor szerint az egész a herceg saját döntése és kérése volt, amelyhez köze lehetett az 1000 körüli világvége hangulatnak is, s talán nem akarta átélni a gyerekkora örökösödési vitáit újra.

Nem tudni, hogy pontosan mi történt Bezprymmel apja uralkodása alatt, az egyik legvalószínűbb verzió szerint egy ideig Magyarországon élt, ahol Veszprém és Zala megyéket irányította, s az ő nevéből eredhet Veszprém város és a megye neve. (a lenti képen jobbra Bezprym, sógornőjével, Richezaval és Richeza kisfiával)

richeza_kiralyno_ahogy_wojciech_gerson_elkepzelte_a_jobb_oldalon_bezprym_herceg_lathato.jpg

Az is valószínű, hogy tanúja volt apja királlyá koronázásnak 1025. április 25-én a gnieznói székesegyházban, amely után azonban hamarosan elhunyt. Bátor Boleszláv halála után kisebbik fia, II. Mieszkó néven vette át a hatalmat, s gyorsan megkoronáztatta magát. Ezzel a potenciális trónkövetelőket akarta elriasztani. Bezprymet gyorsan kiutasította, öccsét, Ottót kicsit lassabban.

Eközben bátyja, Bezprym a ruszokhoz, öccse, Otto pedig a németekhez ment segítségért. Bezprym megszerezte Bölcs Jaroszláv és Msztyiszlav Rurikid uralkodók támogatását. Jaroszlávot fűtötte a bosszúvágy a húga (korábbi Bátor Boleszláv által történt) megbecstelenítése miatt, így bevonultak az éppen nyugaton hadakozó Lengyelországba.

Szerencsések voltak, így Bezprym gyrosan összeállított egy orosz-német koalíciót, amely megtámadta Lengyelországot. Mieszkónak menekülnie kellett, Bezprym pedig átvette a helyét. Bezprym nem válogatott az eszközökben, amikor 1031 őszén elfoglalta a trónt. (a lenti képen Bezprym, a fejedelem)

bezprym_kamil_jadczak_rajzaban.jpg

Mieszko eközben Csehországba menekült, ahol azonban Oldrich herceg elfogatta, s a múlt bűnei (pl. Vörös Boleszláv megvakíttatása miatt) kasztráltatta, így alkalmatlanná téve a trónra. 

Az ország egy részét eközben Németországhoz, egy másik részét pedig a kijevi fejedelemséghez csatolták, így Bezprym tulajdonképpen elvégezte Lengyelország első felosztását.

Alig került azonban Bezprym kezébe a hatalom, amikor máris hozzákezdett a zsarnoki tetteihez. A nép jórészt örömmel várta Bezprym uralkodását, mert talán egy pogány restaurációt vártak tőle. Ő azonban a koronaékszereket elküldte II. Konrád német császárnak, így lemondott a királyi címről, s hűbérese lett a császárnak. Mieszkó feleségét azonban, aki a császári család tagja volt, a gyermekeivel visszaküldte Németországba, ahol továbbra is használhatta a királynéi címét.

A már említett Sliwinski professzor szerint Bezprym megtette azt, amit még korábban senki sem. Nem csak néhány főúri család meggyilkolását rendelte el, hanem öccse és apja szinte valamennyi fontos támogatójának a meggyilkolását is, akiket természetesen a saját támogatóival pótolt. A herceg azt remélte, hogy sikerül a támogatottságát javítani, de sikerült két püspököt is megölni, amely bonyolította a helyzetet. Mindezek mellett talán ott volt Elfelejtett Boleszláv, aki Mieszko egy kevéssé ismert fia volt, s talán ő állt a pogány reakciók mögött.

A rendkívüli kegyetlenség azonban nem volt igazán jó ötlet, mert néhány hónappal később egy merényletet követtek el ellene a saját emberei, amelyben az életét veszítette. Könnyen lehet, hogy a féltestvérei voltak a felbújtók. A merénylet 1032 márciusában vagy április elején történt. A középkori krónikák alapján Bezprym haláhírét közvetlenül húsvétkor közölték, s abban az évben a húsvét április 2-án volt. (a lenti képen a halott Bezprym)

halott_bezprym_19_szazadi_kepzelet.jpg

djp

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr2118323069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása