Lázár Vilmos az egyetlen olyan aradi vértanú volt, aki ezredesként halt hősi halált a tábornokok között.
Vagyontalan magyar nemesi családban született 1817. október 17-én Nagybecskereken a mai Szerbia területén (ma Zrenjanin), de örmény származású volt.
A katonai szolgálatát a 34. gyalogezredben kezdte 1834-ben, majd hadnagyi kinevezést kapott az 1. császári huszárezredben.
Tíz év szolgálat után kilépett a hadseregből, 1844 augusztusában megházasodott a kishelmeci templomban, majd feleségével, a nagyrozvágyi báró Revitzky Máriával a zempléni birtokukra vonultak vissza gazdálkodni. Néhány évvel később, 1847-ben a vasúttársaság (Első Magyar Központi Vasút) főpénztárnoka lett.