Wigner Jenő, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb tudósa volt, aki nem csupán a fizikában, hanem a matematika és a filozófia terén is maradandó nyomot hagyott. 1902. november 17-én született Budapesten, és éppen harminc éve, 1995. január 1-jén hunyt el tüdőgyulladásban Princetonban, az Egyesült Államokban.
1939. január 2-án, egy hétfői napon derült ki, hogy a Time magazin szerint az 1938-as év embere: Adolf Hitler, s ez hatalmas vitát kavart a világban.
II. Károly navarrai királyt, akit a történelem Rossz (vagy Gonosz) Károlyként ismer, s aki Navarra egyik leghosszabb ideig uralkodó királya volt, a 14. század egyik legvitatottabb uralkodójaként tartják számon. Hírnevét ravaszsága és ügyes manipulációi alapozták meg, amelyekkel gyakran kijátszotta ellenfeleit, hogy megerősítse hatalmát.
Marie és Pierre Curie 1898. december 26-án jelentették be a rádium felfedezését, ami korszakalkotó eredmény volt a tudomány történetében.
A karácsonyi időszak a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amely azonban (részben) a korábbi ünnepeken alapult.
Edmond Locard, a 19. század második felében (1877. december 13-án) született, és Arthur Conan-Doyle híres felügyelőjének, Sherlock Holmes kalandjainak megjelenése idején nőtt fel. Locard csodálta a kitalált karakter deduktív érvelését és mesteri logikáját. Később Locard, a Lyoni Egyetemen tanult orvosnak, de régóta érdeklődött a jog és a tudomány összekapcsolása iránt.
De Sade márki az élete során számtalan alkalommal került börtönbe, s itt volt akkor is, amikor kitört a francia forradalom 1789-ben. Persze ott sem unatkozott, hiszen ekkor írta meg a talán leghíresebb művét: Sodoma 120 napja. A könyv annyira felkavaró volt, hogy ha az egyik őre megtalálta volna, de Sade komoly bajba került volna.
A Babenberg egy frank és bajor eredetű osztrák őrgróf- és hercegi család volt. A név a mai Felső-Frankföldön található Bambergre utal, de nem a régebbi Babenberg (Popponen) családra, mert szorosabb rokonságban állhattak a Luitpoldingerekkel.
Az első világháború egyik szomorú eseménye volt a Fehér Péntek, amelynek során 1916. december 13-án, egy pénteki napon, a Marmolada-hegyen lévő osztrák-magyar laktanyát egy lavina sújtotta, amely legalább 270 katona életét követelte.
A londoni szörnyeteg egy 1788 és 1790 közötti állítólagos londoni nőtámadó volt, s az első jelentések a Szörnyről 1788-ban jelentek meg. III. György már közel három évtizede uralkodott, így a londoniak talán némi izgalomra vágytak, mert ma már azt is megkérdőjelezik, hogy létezett-e a támadó - az újságok mindenesetre bőségesen írtak a támadásokról. Mint azonban tudjuk, az újságban is lehet olykor kacsa.