Jongdzso nagyon tehetséges és intelligens fiú volt, aki már kisgyermekkorától kiváló képzést kapott, s amikor 30 évesen trónra került, 52 évre ott is ragadt. Kiváló király volt, akit a népe szeretett, s az ország az uralkodása alatt megerősödött. Éppen ezért volt tragikus, amely a fiával, a koronaherceggel s vele történt. (a képen a király)

Még a trónra lépése előtt megszületett Hjodzsang, a legnagyobb fia, aki azonban 1728-ban elhunyt egy ismeretlen betegségben, s a királynak csak lányai maradtak.

James Scott avagy James Croft herceg II. Károly törvénytelen fia volt, aki a király száműzetése alatt, 1649. április 9-én látta meg a napvilágot Rotterdamban. Édesanyja az alig 18 éves király szeretője, a barna hajú, gyönyörű és merész Lucy Walter, vagyis Mrs Barlow volt. (a képen a herceg)

Mivel törvénytelen volt, nem lehetett jogos örököse, de Károly mégis maga akarta neveltetni a fiút. Lucy tartva attól, hogy fiát elveszik tőle, Londonba menekült a kisfiúval, ahol azonban Cromwell mindkettőjüket bebörtönözte a Towerba. Néhány kihallgatás után azonban szabadon engedték őket, így Flandriába mentek. 1658 márciusában azonban a kisfiút elszakították az anyjától, s Párizsba került, a Croft baronettek gondozásába, akik a következő években gondozták, nevelték, s akiknek a vezetéknevét fel is vette.

A Tudor-korszak három királynője közül az első, egy kevéssé ismert hercegnőből vált uralkodóvá, alig kilenc napra, így ez is lett a közismert neve, a "kilenc napos királynő"

A két unokatestvére, VI. Edvárd és I. Mária uralkodása között csendesen megbúvó kilenc nap mindent tartalmaz, amely a Tudor-kort jellemzi: hihetetlen felemelkedés, protestáns mártíromság és tragikus vég.

Szent Olga, egy tizedik századi kijevi uralkodó volt, aki úgy vonult be a történelembe, mint aki országát a pogányságból átvezette a kereszténységbe.

Mindez nagyon szép és nemes cselekedet volt, előtte azonban egy brutális bosszúhadjáratot vezetett a drevlián nép ellen.

Az aranysarkantyús csatát 1302. július 11-én vívták a flandriai Kortrijk (Courtrai) városa közelében a flamand és francia seregek. (a lenti képen egy csatajelenet)

Flandria ekkortájt az egyik leggazdagabb és legfejlettebb terület volt Európában, s bár névleg francia uralom alatt állt, nagyfokú önállóságot élvezett. Persze Szép Fülöp francia király, Jolánta aragóniai királyné unokája, II. András magyar király dédunokája, szerette volna jobban a hatalmában tartani, így le akarta törni a lázongókat.

Husz János a reformáció egyik előfutára volt, aki saját elvei szerint értelmezte a Bibliát, így a pápa támadásnak vette tanait. 

Persze az sem volt egyszerű kérdés melyik pápa, mert ekkortájt többször is két pápa volt, sőt akadt amikor három is - egyidőben. Az 1409-es zsinaton, amely az egyházszakadás felszámolása miatt jött létre, XII. Gergely pápa és XIII. Benedek ellenpápa helyett V. Sándort választották meg egyházfővé. Persze a két leváltott pápa sem fogadta el mindezt, így ekkor hárman is pápának tartották magukat.

A keresztes háborúk egyik legfontosabb és legismertebb csatája volt a hattíni, amely 1187. július 4-én zajlott le Guido jeruzsálemi király és Szaladin egyiptomi szultán seregei között.

A csata előzményeként Guido szövetségese, Châtillon Rajnald, a birodalom egyik legnagyobb hatalmú bárója, fegyverszünetet kötött Szaladinnal, majd ezt követően megtámadott egy muszlim karavánt. Szaladin válaszként bosszút esküdött!

A 11. század második felének talán legkiemelkedőbb magyar szereplője, egyes források szerint 1046. június 27-én született Krakkóban, I. Béla magyar király és Richeza királyné másodszülött fiaként. (a képen a lovagkirály)

Más források szerint inkább 1040 körül születhetett, de az biztosnak tűnik, hogy még a lengyelországi száműzetés idején a megvakított Vazul herceg unokájaként látta meg a napvilágot.

az előzmények

1682. májusában némi bizonytalanság után V. Iván lett az első számú cár, I. Péter pedig a második számú cár, vagyis két cár uralkodott egyszerre.  Ez nem igazán tetszett a moszkvai pátriárkának, de már nem tudott mit tenni.

Miután ezzel a legtöbben megelégedtek, s mivel nem akartak további összecsapásokat, a két cárt 1682. június 25-én megkoronázták a Nagyboldogasszony székesegyházban.

I. Henrik angol király és Matilda skóciai hercegnő gyermekeként született 1102. február 7-én Matilda vagy Maud, aki az egyesült Anglia trónját elsőként foglalhatta el nőként - bár ez így nem teljesen pontos megfogalmazás. (a képen Matilda)

A Szent István ükunokájaként született kislány már kora gyermekkorában komoly karriert futott be, hiszen hétévesen lett V. Henrik német-római császár felesége, s így egy teljesen új országban kezdhette meg életét.